Gergely Orsolya

Tudós nők – Dr. Tódor Erika-Mária: Egyéni döntésünk a prioritások felállítása

Két évtizede tanítja a román nyelv oktatásának módszertanát, konferenciákat szervez, hazai és nemzetközi projektekben vesz részt, könyvek kiadásánál bábáskodik, néhány éve pedig a Sapientia EMTE Tanárképző Intézetét is vezeti.

Tudós nők – Dr. Csata Enikő: Izgalmas társaság él a „lábunk alatt”

Csata Enikő jelenleg Varsóban él, Gyergyótekerőpatak mellett a franciaországi Toulouse is a szíve csücske. Egy nagyszerű tanára vette rá a hangyákkal való foglalkozásra, ő pedig valószínűleg szintén sokakat nevel majd hangya-szeretetre.

Tudós nők – Dr. Sántha Ágnes: Sokat tanulok a fiataloktól

Sántha Ágnes ízig-vérig marosvásárhelyi. A Sapientia EMTE szociológus oktató-kutatója hatalmas türelemmel és derűvel építgeti szakmai útját, emellett szeret duplázni: két doktori fokozatot is szerzett, ugyanakkor kétszer két gyermek szólítja édesanyának.

Tudós nők – Dr. Horváth Emőke: A pályám kezdetén tudatosítottam, hogy nő vagyok, családot is akarok, nemcsak karriert

Dr. Horváth Emőke marosvásárhelyi patológus szakorvos, 23 éve oktatja, képezi a jövő orvos nemzedékét. Több évtizedes tapasztalattal a háta mögött, Emőke azt vallja, a patológia tökéletesen megfelel a nőknek.

Tudós nők – Dr. Zsigmond Andrea: A férfiaknak inkább elnézi a társadalom a szakmai motivációt

Irodalomtanári pályán indult, aztán a kiváló szerkesztői vénával megáldott, világra és tudományokra nyitott ember beleszeretett a színházba. Legszívesebben előadásokról, szövegekről beszél, de most – kivételesen – önmagáról is.

Tudós nők – Dr. Incze Réka: Siker, ha a munkám eredménye közhasznú lesz

Ha egy hashtaget kellene illeszteni a neve mellé, akkor az a #radon vagy a #mofetta lenne. Amíg 11 éves fia úszóedzésen van, Incze Réka elmeséli, hogyan lett a székelyföldi mofetták „nagykövete”.

Tudós nők – Dr. Plugor Réka: Minden változásban lehetőség van valami jóra

Plugor Réka Sepsiszentgyörgyről indult, Kolozsváron tanult Szociológia-antropológia és Európai tanulmányok szakokon, majd Budapesten, a CEU-n mesterizett. Tizennégy évvel ezelőtt kicsit nagyobbat lépett a hétmérföldes csizmájával. Ma a Leicesteri Egyetem docense és tanszékvezető-helyettes a Munka, Foglalkoztatás, Vezetési és Szervezés Tanszékén. Párjával két kisfiút nevelnek a szigetországban. Mintha csak három perc telt volna el azóta, hogy a kolozsvári Max Weber Szakkollégium udvarán a tudományról és a

Hány nő kap Nobel-díjat? És miért van ennyivel kevesebb női díjazott?

1901-ben osztották ki először az Alfred Nobel által alapított elismerést, azóta 954 személy kapott Nobel-díjat. Ebből mindössze 65 nő. Eleinte öt kategória létezett, ma már hat: fizika, kémia, orvosi és élettani, irodalom, béke és közgazdaságtan. A csaknem ezer díjazott többsége férfi, és legtöbben az Amerikai Egyesült Államok állampolgárai. Közülük nagyon sokan - akárcsak az első magyar női Nobel-díjasunk, Karikó Katalin is - ebben az országban élt és tevékenykedett a díj odaítélésekor, annak ellenére,

Magvetés: tervezni csak pontosan, szépen…

Aki nem tervez, a bukást tervezi meg – vallotta Winston Churchill, és bár sokaknak nem a kedvenc politikusa, mégiscsak igazat kell adnunk. Ám a tervezést is tanulni és gyakorolni kell, hogy rutinosak legyünk a tervezésben és újratervezésben. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. októberi lapszámában jelent meg.)

Ha olyant veszek, olyan leszek?

Gyakran láthatunk olyan videókat, amelyekben azt mutatják be, hogy a pár száz dolláros ruháknak vannak pár tíz dolláros párjaik, amelyekben pont úgy néz ki az ember, mint a luxusmárkák termékeiben. Mégsem ritka az, hogy a drágábbat vásároljuk. Vagy legalábbis arra vágynánk. De miért is?

„Öt fesztiválon voltam, négyen családostól” – A fesztiválszezon mindenkié

Csak mindenkinek másmilyen a fesztivál... Nekem ilyen volt ez a nyár: teles-tele fesztiválhangulattal, élménnyel, mindenféle találkozással. Idén öt fesztiválon voltam, négyen családostól. No de senki ne higgye, hogy pont úgy fesztiválozok, mint huszonéve: ma kevésbé spontán és kevésbé teljességre törekvő módon…

Anyának nincs vakáció

Ki ne várná a nyári hónapokat, a melegebb időt, a hosszabb nappali órákat? A nyári szabadság, a hétvégi strand, a baráti és családi kirándulások, a nyaralás idejét? Mindez sokat adhat mentális jólétünknek. A dolgozó szülők számára azonban a július és augusztus rendkívüli kihívást jelenthet, amikor az iskolák hetekre, hónapokra zárva vannak. Romániában idén ez 12 hetet jelent.

Az önkéntesség nemcsak menő: jövő is

Napjaink fiataljai az a generáció, akik számára a legegyszerűbben megszerezhető a tudás. Ennek ellenére, mintha egyre nagyobb nehézségekkel kellene megküzdeniük a munkaerőpiacra való belépés esetén és a munkaerőpiacon való megmaradás érdekében is. HR szakemberek szerint azonban az önkéntesség növeli a fiatalok elhelyezkedési esélyeit.

Fél évtizede söpört végig a világon a #MeToo mozgalom

Öt és fél év telt el azóta, hogy az Egyesült Államokban ki-, a köztudatba pedig berobbant a #MeToo mozgalom, amely alapjaiban rázta meg Hollywoodot, és globális szinten is elindított egy újfajta diskurzust a szexizmusról, a nők ellen elkövetett szexuális zaklatásról és bántalmazásról. Míg például az Egyesült Királyság és Svédország csatlakozott a mozgalomhoz 2017-ben, jó néhány országban – mint például Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban – a #MeToo kapott ugyan némi lendületet, de lényeg

A nő kevesebbet ér(demel) a munkaerőpiacon?

Világszerte a nők átlagosan húsz százalékkal kevesebb bért kapnak, mint a férfiak, Európában 14 százalékkal. Romániai 2022-es nettó átlagbérrel számolva: tavaly egy férfi 42 ezer lejt keresett, míg egy nő csupán 36 ezer RON-t vitt haza. Mondhatnánk úgy is, hogy legalább két hónapot a nők ingyen dolgoznak. Mert ugyanazért a munkáért kevesebbet kapnak.

Podcast: kik válnak tartalomgyártókká?

Noha 2004 óta létezik a podcast kifejezés és a gyakorlat is, nálunk az elmúlt 2–3 évben kezdtek ismertek lenni – főként magyar – podcast csatornák. A ipod zenelejátszó és a broadcasting (rádiózás) szavakból született kifejezést a New Oxford szótár már 2005 decemberében az év szavának nevezte: rádióadás, rádiós beszélgetéshez hasonló műsor digitális felvétele, amelyet az interneten elérhetővé tettek, lehetségessé vált az utólagos meghallgatása, valamint a személyes audiolejátszóra való letöltése is.

Iskolai erőszak – ezúttal a pedagógusok szemszögéből

Az oktatás minden gyermek alapvető joga. Az iskolai erőszak és zaklatás minden formája sérti az oktatáshoz való alapvető jogot, és a nem biztonságos tanulási környezet rontja az oktatás minőségét minden résztvevő, szereplő számára, súlyosan károsíthatja a gyermekek és serdülők egészségét és jólétét, káros hatásai pedig a felnőttkorig is fennállnak. Az iskolai erőszaknak azonban több formája is él, és amíg bármely formáját tabu övezi, virágozni is fog.

A nyári táborok is a társadalmi egyenlőtlenségeket termelik újra és újra

Gyermekkorunkban a tábor egy dolgot jelentett: pár napig, hétig az otthontól távol, valahol gyermekek közt lenni, párizsit reggelizni margarin kockával és „petőfis, minek nevezzelek” leveseket ebédelni, sátorban vagy tömegszálláson aludni, tollasozni, volézni, tábortűz mellett népdalokat énekelni, patakra, folyóra járni fürdeni, kirándulni. Mire szülő lettem, megtudtam, hogy most már a tábor fogalma bővült: az ottalvós táborok talán még őrzik ezt a fogalmi tartományt, a többi pedig csak nevében tábor(ka)