Ismerős a szituáció, amikor a hatékony, pontos, csendes és szakmailag is topon lévő kolléganő helyett a nagyhangú, magabiztos, de egy kicsit megbízhatatlan és jóval gyengébben teljesítő férfi munkatársat nevezik ki egy felsőbb pozícióra? Nagyon gyakori ez a történet, amelyben a nemi megkülönböztetés csak egy dimenzió. Legalább annyit nyom a latban a szervezeten belüli helyezkedés, a belső politika, az a láthatatlan, de mégis minden cégben, intézményben fellelhető kapcsolati háló, amely vagy segíthet, vagy pont akadályozhat minket az előrejutásban.
A szervezeti politika azonban nem valami ördögtől való dolog, hiszen ügyesen játszva és kihasználva a lehetőségeit nagyszerű eszköz a befolyásolásra, pozitív célok elérésére, fejlesztésre és az egyéni fejlődésre is.
Bár a legtöbb szervezet szereti magáról azt terjeszteni, hogy meritokratikus elvek, azaz az érdemek, a tehetség, a teljesítmény alapján osztja a lapokat, azért ne legyenek illúzióink: ha vezetői babérokra vágyunk, elengedhetetlen, hogy felismerjük és egyben el is fogadjuk, hogy szervezetünkben informális csatornákon keresztüli folyamatok is alakítják a belső működést, így az előléptetéseket is.
Csép Andrea Maros megyei képviselő is egyetért ezzel: „Sok informális kapcsolatot alakítottam ki, amelyek mindenképpen hasznosak, hiszen segítenek akár információkhoz jutni, ötleteket meríteni, de sok esetben feltöltődni. Az előrejutáshoz ezek nem elegendőek. A sok munka sem elegendő, ha nem mondod el, mutatod meg, mire vagy képes, mit tettél, és mitől vagy miben vagy jobb, mint a többiek.
Csép Andrea
Folyamatosan kommunikálni kell mindarról, amit teszel, minden csatornát ki kell használni erre. És most nemcsak a sajtóra gondolok, hanem akár egy munkaebédre, találkozóra, megbeszélésre, konferenciára. Persze egy dolog fontos: mindig tudnod kell, hogy ott van a helye ennek vagy sem, különben pont az ellenkezőjét válthatja ki.”
Tudatos kapcsolatépítés
Olyannyira fontosak ezek a láthatatlan, mégis nagyon erős kapcsolódások, hogy gyakorlatilag egész pályafutásokat dönthetnek el. Egy nemzetközi felmérésben középvezetői szinten lévő nőket és férfiakat kérdeztek meg, hogy karrierépítésük során mit bántak meg leginkább, és miken változtatnának visszamenően. Akármelyik nemről is volt szó, legtöbben egy magasabb szinten lévő menedzser támogatását, mentorálását hiányolták, valamint azt érezték, hogy sokkal tudatosabban és aktívabban kellett volna alakítaniuk a szervezeten belüli informális kapcsolataikat, hálózataikat, valamint sokkal kevésbé kellett volna szerénykedniük az eredményeikkel.
Ez utóbbi fontosságát Gündisch Ágnes, a Nobila Casa ügyvezetője is kiemelte: „Ha ezt a felettesünk nem veszi észre magától – és ez sokszor elkerülhetetlen –, akkor igenis fontos, hogy bizonyosodjunk meg róla, hogy a munkáltató tudja, mi az, amit nap mint nap végzünk, milyen eredményeket értünk el. A legtisztábban heti, havi, féléves, éves, azaz rendszeres jelentésekkel, beszámolókkal, összesítésekkel, kommunikációval, konzultációval érhetjük ezt el. Egy biztos, bármi, amit teszünk, összhangban kell legyen a cég által kitűzött céllal.”
Gündisch Ágnes
Ugyan a fenti kutatás a férfi vezetők véleményét is magában foglalja, nekünk, nőknek még lényegesebb, hogy célratörően foglalkozzunk ezekkel a területekkel, hiszen eleve hátrányból indulunk. Nőként két szinten érdemes erőfeszítéseket tennünk kapcsolati hálónk kiépítésére és fejlesztésére. Egyrészt a szervezeten belül találjuk meg azokat a kulcsszereplőket, akik mentorként segíthetnek minket szakmailag és emberileg is tovább fejlődni, akik akár egyengethetik is pályánkat. Ugyanakkor tevőlegesen keressük azokat a lehetőségeket is, amikor csapatban dolgozhatunk, akár egy új projektbe lépve, hiszen így más területeken dolgozó kollégákkal kerülhetünk kapcsolatba, aminek révén egyre többen megismerhetik képességeinket, eredményeinket. Másrészt nagyon lényeges, hogy a szervezeten belüli kapcsolati háló építése mellett a külsőt se hanyagoljuk el.
A különböző professzionális vagy női hálózatokban való szerepvállalás, részvétel vagy akár azok építése kiváló terep lehet szakmai kompetenciáink külvilág felé kommunikálásában.
A kapcsolati tőke a civil szférában is fontos a sikerességhez, pontosan tisztában van ezzel Bereczki Kinga, a Háromszéki Közösségi Alapítvány ügyvezetője is: „Közösségi térben mozgok, itt alapvetően a bizalom az előrejutás eszköze. A kapcsolati tőke alapját képezi a bizalom, ezzel tudok, tudunk további kapcsolatokat építeni. Nem könnyű embereket meggyőzni arról, hogy feltétel nélkül, önzetlenül cselekedjenek a közösség, mások érdekében, ezért eredményt csakis a bizalomra épülő jól szervezettséggel lehet elérni ezen a területen. Nem elég megbízhatónak lenni, szükség van készségekre, amelyekkel a befektetett tőke kézzelfogható eredményekre váltható.”
Szőjük meg a sikerhálót!
Persze, persze, fontosak a karriercélok, de azért nekünk, nőknek Bereczki Kingához hasonlóan általában kell egy nagyobb, nemesebb cél is ahhoz, hogy a fenti erőfeszítéseket megtegyük. Ha továbbra is húzódozunk attól, hogy tudatosan álljunk a szervezeti politikához és építsük a kapcsolatrendszerünket, akkor gondoljunk arra, milyen eredményeket érhetünk el nagyobb tekintéllyel és befolyásolási képességgel. Segítségükkel könnyebben inspirálhatunk, motiválhatunk, bátoríthatunk másokat és vezethetjük őket pozitív irányba.
Érdemes ezért egy gyors számvetést végeznünk, hogyan is állunk jelenleg a kapcsolatépítés területén. Kik azok a személyek, akikhez professzionális szinten, jelenlegi munkánkkal kapcsolatban segítségért, információkért fordulhatunk, esetleg szakmai, anyagi támogatást is nyújtani tudnak? Vannak-e olyanok a környezetünkben, akik pályánk alakításában, karriercéljaink elérésében pártfogolhatnak minket? Továbbmenve, milyen a szélesebb szociális hálónk, kikkel vagyunk nem feltétlenül szakmai, hanem baráti, ismerősi kapcsolatban, közös érdeklődési körrel vagy háttérrel? Mindhárom kapcsolati háló erősítése fontos, hiszen időben a benne lévő személyek szerepei is változhatnak és segítségünkre lehetnek céljaink elérésében.
Alapvetően elmondható, hogy minél szélesebb és diverzifikáltabb a kapcsolatrendszerünk, annál hatékonyabban és gyorsabban tudunk eredményeket felmutatni, elismertséget szerezni és magasabb pozícióba kerülni. A tudatosság és a befektetett energia itt is a sokszorosát hozza vissza, ezért ne féljünk lépni és cselekedni! Ezt tanácsolja Gündisch Ágnes is a vezetői ambíciókat dédelgető nőknek:
„Ahhoz, hogy egy nő vezető szerepbe kerüljön, fontos, hogy felkészült legyen, higgyen önmagában, mert akkor meggyőzőbb is lesz, merjen jelentkezni, és ne féljen a kudarctól.
A kudarc lehet egy tanulási lehetőség: mit nem csináltunk jól, hogyan javíthatnánk. Menjen el társadalmi eseményekre, álljon szóba hasonló helyzetben lévőkkel, próbáljon minél többet megtudni arról, más mit csinál, hogyan boldogul.”
Ebben a kérdésben igen nagy a konszenzus interjúalanyaink között, hiszen Csép Andrea is hasonló javaslatokkal segíti a nőket a vezetővé válásban: „Felkészültség és folyamatos továbbképzés, kitartás, kapcsolatépítés, következetesség, határozottság, hitelesség és jó kommunikáció. A türelem és alázat nagyon jó, ha mindezeket végigkíséri.”
