Igen, 2021. január elsejétől lépett érvénybe az ún. „komposzttörvény” Romániában, amely a lakosság számára teszi kötelezővé a lebomló háztartási hulladék komposztálását: az európai uniós normákra épülő jogszabály szerint minden háztartásban külön kell gyűjteni a hulladék komposztálható részét. Romániában egyébként jelenleg a hulladékok mindössze mintegy 14 százalékát hasznosítják újra, holott az uniós elvárás szerint ennek a mértéke már el kellett volna érje az 50 százalékot. Az így keletkező komposztot – minőségétől függően – három kategóriába osztályoznák, és többnyire a mezőgazdaságban hasznosítanák.
Komposztláda: milyen legyen és hová?
A tömbházaknál zömmel a zöldhulladék számára kihelyezett konténerekbe dobhatjuk a komposztálható háztartási hulladékot, a családi házaknál pedig a legegyszerűbb, ha magunk építünk komposztládát. Nem atomfizika, sőt: a láda készülhet ágakból vagy használt deszkából, esetleg palettából, de már kapható újrahasznosított műanyagból gyártott is.
A legfontosabb szempont, hogy jól szellőzzön, illetve, hogy lehetőleg lyuggatott aljú vagy alj nélküli legyen: így a lebontás folyamatában fontos szerepet játszó élőlények könnyedén hozzáférhetnek a láda tartalmához.
Mivel a hulladékok lebomlásához nedvességre is szükség van, ezért ajánlott a komposztládát árnyékos helyre tenni: a napon a komposzt kiszárad, és még gyakori locsolás mellett is lelassul a lebomlás. A saját kényelmünk szempontjából a konyhához, bejárathoz közeli helyet válasszunk, ahová még télen is könnyen kiléphetünk.
Nem minden zöldhulladék alkalmas
Évekig óriási tévedésben éltem: azt hittem, minden, ami zöldhulladék, az jó a komposztba. Pedig korántsem. Érdemes odafigyelnünk, hogy mit dobunk a ládába, mert a lebomlás folyamatát, illetve a komposzt minőségét ez mind befolyásolja.
Az igazán profi komposztálók tudják, hogy a szénben és nitrátban gazdag hulladékot milyen arányban kellene rétegezni, de az sem gond, ha – akárcsak a főzésnél – „szemre” mérjük:
szénben gazdag anyagok a gallyak, ágak, fakéreg, nitrátban gazdagok a zöld növénymaradékok és a gyümölcs-zöldség héj. Arra figyeljünk, hogy egyikből se legyen sokkal több mint a másikból.
Mi kerülhet a komposztba? - vegyszermentes, mosott nyers gyümölcs, gyümölcshéj, zöldség, teafű, kávézacc filter nélkül, apró darabokra zúzott tojáshéj - vegyszermentes hervadt vágott virág, cserepes növény, műtrágyamentes virágföld - növényevő házikedvencek ürüléke forgáccsal együtt, toll, szőr - tojástartó, karton felszabdalva, festetlen, tiszta papír és a nagyáruházakban kapható lebomló zacsik - haj, köröm, pamut, lenvászon felszabdalva, fahamu - lehullott gyümölcsök mag nélkül, szárak, levelek, gyökerek felvagdosva, lekaszált fű, ágak, gallyak aprítva, gyomok virágzás előttSegítsünk a komposztunknak!
A túl nagy darabokban beledobált hulladék lassabban bomlik le, ezért segíthetjük a folyamatot, ha felaprítjuk azt öt, legtöbb tíz centis darabokra. Ha nagy a meleg, akkor a komposztunk is kéri a vizet: ha kiszárad, akkor leáll a lebomlás folyamata, és csak összeaszalódnak a „hozzávalók”. Nem kell túlzásba esni és eláztatni a komposztládát: elég, ha kissé átnedvesedik a benne lévő anyag. S ha igazán profik akarunk lenni, akkor havonta, kéthavonta átforgathatjuk a láda tartalmát, hogy egyenletesen érjen össze a komposzt.
Mi NE kerüljön a komposztba? Főtt ételmaradékot ne tegyünk a komposztba, mert rendkívül gyorsan megbüdösödik. A kenyérmaradék és a csont sem a komposztba való! Mint ahogyan a citrusfélék és a banán héja sem: a déligyümölcsöket (főként azokat, amelyek az Európai Unión kívülről származnak) számtalan gombaölő szerrel kezelik, ezek az egész komposztot, majd a talajt is beszennyezik, hiszen nem bomlanak le. Habár a teafű és a kávézacc lebomló, a tea- és kávéfilter maga nem, így azokat se dobjuk a komposztba! Ugyanakkor: olaj, zsír, festett papír, fém, műanyag, a porzsák tartalma, magok és nehezen lebomló levelek – mint a szőlő- vagy a diólevél – se kerüljön a komposztba!
De mire való?
A komposztunk akkor készült el, ha mélybarna színű, porhanyós, inkább nyirkos, mint nedves. Enyhe, de kellemes földszaga van. Az érett komposzt nem büdös! Ez gyakori tévhit. Ha tavasszal kezdjük el a folyamatot, akkor a következő év tavaszára készül el a komposztunk: ezt beleforgathatjuk a veteményes földjébe vagy a dísznövények tövéhez. Feljavítható vele a virágföld és a gyümölcs- és díszfák tövéhez is szórhatunk belőle. De vékonyan elterítve kora tavasszal az udvaron, szebb, „kövérebb” lesz tőle a gyep is.
Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock
korábban írtuk
A kevesebb sokkal több: élménydús egyszerűség a vadonban
Hogyan távolodjunk el időnként a lélekölő mindennapi hajtástól? Hát a gyerekeink a beszippantó virtuális világból? Például úgy, hogy kivonulunk időnként az erdőbe, térerő, vezetékes víz és egyéb kényelmi cikkek nélkül. Kassayéknak bevált: minimalista hétvégi házuk minőségi együtt töltött időt és feltöltő nyugalmat hozott a csíkszeredai családnak. Ugyanakkor Kassay Csongor saját tervezésű erdei kabinja építészetileg is kimondottan izgalmas. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. augusztusi lapszámában jelent meg
