Ha szétnézünk bármely fürdőszobában, nem kell környezetvédelmi gurunak lennünk ahhoz, hogy határozottan levonjuk a következtetést: a női haj- és testápoló kencék, lemosók, balzsamok, pakolások, vattakorongok, intim cuccok sokasága indul hadba néhány férfikozmetikummal, úgymint tusfürdő, sampon, (jó esetben) arckrém, illetve borotválkozáshoz, fogmosáshoz használt eszközök jóval csekélyebb számú seregével.
Lássuk csak a rövid – avagy nem is annyira rövid – leltárt a legalapvetőbbnek számító nőcis cuccainkról! A fürdőszobából indulva: tusfürdő, intimmosó, bőrradíros tusfürdő, hagyományos/elektromos fogkefe, fogkrém, szájöblögető, fogselyem,
S akkor még a szemfestékek, a szempillaspirál, a szemceruzák tömkelege, az alapozó, a púder, a pirosító, a rúzs, a szájfény, az ajakír, a szájkontúr meg ezer egyéb. Fültisztító pálcika, szemcsepp, orrcsepp, s már nyílik is a gyógyszeres fiók, amibe ezúttal nem is pillantunk bele. Mi lesz a kiürült, kifogyott tárolókkal?
Csukás Emesével és Haba Tündével, a Zero Waste Csíkszereda Facebook-csoport két képviselőjével a szépségápoláshoz és higiéniához szükséges termékek, illetve csomagolásuk környezeti hatásait vettük górcső alá, és néztük meg egyúttal azt is, hogy milyen lehetőségük van azoknak a nőknek, akik szeretnének picit zöldebb fürdőszobát és/vagy sminkasztalt. Fény derült ugyanakkor a #zerowaste egyik legnagyobb erdélyi dilemmájára: mit vállaljunk be inkább, a csomagolásból adódó hulladékot vagy azt, hogy a kiváltó termék több száz vagy ezer kilométerről érkezik? A kérdés egyelőre költői, jó válasz pedig amúgy sem lenne, hiszen
Márpedig Tünde elmondása szerint a kereskedelemben kapható szépségápolási termékek csomagolása a legtöbb esetben nem újrahasznosítható, mert vagy kombinált anyagból van, vagy amúgy sem újrahasznosítható műanyagtípus. Így pedig hiába is dobjuk a szelektívbe, végül úgyis a vegyes hulladék közé kerül, amit pedig a szigetelt hulladéklerakókba szállítanak, az „ott marad, míg világ a világ”. A statisztikákat idézve Tünde a szomorú valóságra is ráirányította a figyelmünket: Romániában a keletkezett hulladék alig három százalékát hasznosítják újra, és itt többnyire a pillepalackokról beszélünk.
Ezért – és nemcsak – Tünde is, Emese is azt tanácsolja, hogy lehetőségeink szerint próbáljuk minimálisra csökkenteni a hulladéktermelést. Ők már mesterfokon űzik, és a Nőileg érdeklődésére be is avattak a részletekbe, így ki-ki habitusa szerint elleshet tőlük néhány titkot.
„Én fürdéshez, mosakodáshoz, hajmosáshoz szappant használok, ami többnyire papírba van csomagolva, és itthon, kézművesműhelyekben készül. Pálmaolajmentesek, viszont a legtöbb alkotóelem messziről érkezik (shea-vaj, kókuszzsír, olívaolaj, jojobaolaj, illóolajok stb.)” – mutatott rá Tünde a hulladékmentes életmód felé vezető út fény- és árnyoldalaira. Hozzátette: arckrémét egy helyi kézműves kozmetikumkészítőtől vásárolja, testápolónak shea-vajat használ, és ő maga kavarja ki különböző illóolajakból. Dezodort is készített már, ám mostanság éppen egy üvegtégelyest próbálgat.
az állaga hasonló a tubusoshoz, csak külföldi, és jóval drágább. Nagy dilemma...” – folytatta életmódja ismertetését a csíkszeredai környezetvédő.
Ami az intim higiéniát illeti, mosható betétet és szükség esetén menstruációs kelyhet használ – ezen a területen például sikerült teljesen kiiktatnia az egyszer használatos termékeket. A szőrtelenítést otthon, egy fém borotvával oldja meg, az arclemosáshoz maga horgolt korongokat, ami ugyanakkor sebtisztításra is bevált.
„Az egyszer használatos termékek közül otthon a fültisztító pálcikát nem tudtam kiiktatni, de igyekszem papírból készültet választani, papírcsomagolással. Ja és a vécépapír is egyszer használatos termék, arról viszont nem is akarok lemondani” – jegyezte meg mosolyogva. Más a helyzet viszont az orrfújás háza táján, nálunk azonban a szülőktől, nagyszülőktől megörökölt textil zsebkendőké a terep immár két éve.
Parfümnek pedig illóolajokból és egy bázisolajból kevert olajat használok. Nem tart az illata olyan sokáig, mint a minőségi parfümöknek, de amúgy sem szeretem, ha túl domináns illatok vesznek körül” – tette még hozzá Tünde.
Emese is arról számolt be, hogy náluk az egész család pálmaolajmentes és kimérős szappant használ, valamint szilárd sampont, bambusz fogkefét, amit Bulgáriában gyártanak. Emellett már évek óta üvegtégelyes dezodort használ, s bár az is messziről utazik, nemrég talált helyi készítésű fémtégelyest is, illetve tömbdezodort, amely eddig a legjobb szolgálatot teszi. „Üvegtégelyes kézműves fogkrémet használunk, és nem vagyok ugyan vele megelégedve, de mivel ez van, ezt elhasználjuk. Arckrémem ugyanúgy helyi, kézműves, a lemosók textilből készültek, rózsavíz és argánolaj a kényeztetés az arcbőrömnek. Fontos szempont szerintem, hogy nem sminkelek, egyetlen szemceruza a sminkkészletem, ami fa és szén. Fülpucoló fából, tisztasági betét textilből” – folytatta a felsorolást.
„Az a személyes tapasztalatom, hogy ha kevesebb, de minőségi termékeket használunk – ami általában környezetkímélőbb, mint a kémiailag összeállított kozmetikai termékek –, sokkal inkább megőrizzük a természetes szépségünket” – összegzett Emese. Való igaz, hogy a natúrkozmetikumok ökológiai lábnyoma kisebb, és mindeközben mentes a káros szintetikus anyagoktól is.
Pontosan tehát nem tudjuk, hogy milyen mértékben befolyásolják termékeink az ökoszisztémát. Azt azonban kezdjük kapiskálni, hogy mi az a néhány dolog, amivel tehermentesíthetjük a környezetünket.
korábban írtuk
Tudós nők – Dr. Mara Gyöngyvér: Az az ember a sikeres, aki jól érzi magát a bőrében
Dr. Mara Gyöngyvér több mint két évtizede a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának oktatója. A bennünk élő mikrobák megismerése mellett szívügye a tudománynépszerűsítés, emellett fontos szerepet vállalt az egyetem vezetésében is.
