Lókod, ahová visszatért az élet

{hirdetes}

Aprócska, rendezett faluban járunk, a szépen felújított házak egy részében főleg árvaházakból kikerült fiatalok (jelenleg tízen) laknak, akik a LIA Alapítvány jóvoltából majdnem önellátó módon, biztonságban élhetnek itt. Otthonra, munkahelyre leltek. Lókod egyfajta ifjúsági faluvá vált az évek során. A különböző pályázatokból felépített műhelyekben fával, fémmel dolgoznak, betonelemeket is gyártanak, szőnek, húsz hektáron gazdálkodnak, egy hektáron zöldséget termelnek a fiatalok, délben a közösségi házban együtt ebédelnek – abból élnek, amit maguknak megteremtenek. Nyaranta 50 fős táborokat is rendez itt az alapítvány, és azoknak az élelmiszer-szükségleteit is képesek előteremteni. Időközben egy omlásnak induló házat is megmentettek az enyészettől, gyönyörű tájházat varázsoltak belőle – meséli Szilágyi Csaba, az alapítvány igazgatója. Önmagában már a felsoroltak is bizonyítják, hogy bizony képes lehet egy közösség önfenntartó módon megmaradni ebben az „aki bírja, marja” gazdasági világban is.

Nemrég viszont az energiatermelés, -felhasználás útján léptek előre egy nagyot Lókodban. Másfél év után sikeresen zárult a Fenntartható zöldhulladék-gazdálkodás elnevezésű, a Norvég Kormány támogatásával indított, 200 000 eurós projekt. Bara Ágnes projektfelelős szerint egy egyszerű tényből indultak ki: vannak térségek, ahol már régebb rájöttek arra, hogy a lombhulladékból, ágakból, fenyőcsapokból olcsó fűtőanyag készíthető. Ha helyben marad a zöld hulladék, elkorhad, ha elégetik, akkor a környezetet károsítja, s törvénybe is ütközik, elszállítani pedig igen költséges. Tőlünk nyugatabbra már hagyománya van a zöldhulladék- és zöldenergia- hasznosításának. Ezek a külföldi jó példák nálunk is gyakorlatba ültethetők – ezt mutatja meg a LIA programja, amely a szükséges információk átadása mellett egy zöldhulladék- begyűjtő és- feldolgozó gépsor, erőgép és speciális kazánok beszerzéséről és üzembe helyezéséről szólt. Egyszerűen mutat kiváló példát arra, hogy hogyan lehet a közösség számára is hasznos és hatékony módon elvégezni a legelő- és erdőtakarítást, amelyre környezetvédelmi és gazdaságossági szempontból is szükség van.

Nyáron már dolgoztak a speciális gépekkel, a környező erdőkből, legelőkről gyűjtötték be az egyébként elkorhadó faanyagot és hulladékot. A hideg beálltára készen is álltak: a hátrányos helyzetű fiatalokat foglalkoztató 800 négyzetméteres műhelyt már biomasszás kazán fűti, és a beruházás annyira jól működik, hogy egy másik műhely kifűtését is valószínűleg meg tudják ily módon oldani. Maga a kazán alkalmas fűrészpor, faforgács, aprított hulladékfa elégetésére.

A biomasszaigényt figyelembe véve aprítéktárolót építettek a kazánházhoz, ebben tárolják a kazán napi tüzelőanyag-mennyiségét. A tervezett fejlesztés hosszú távú közvetlen eredménye: az alapítványhoz tartozó épületek fűtésre használt földgázának kiváltása megújuló, biomassza-alapú energiával, ezáltal a fűtési költségek jelentős csökkentése. Mivel a fűtéshez- szükséges alapanyagként- a falu és a környék erdei, legelői zöld hulladékát használják fel, így a takarékos és környezetkímélő fűtés mellett rendezettebb környezetet is biztosítanak. Az alapítványnál élő hátrányos helyeztű fiatalok rendszeresen, szervezett formában, szakemberekkel és megfelelő gépekkel takaríthatják a legelőket, megtisztítják az erdőket, vágtereket, patakmedreket a gallyaktól, az elkorhadt fatörmelékektől, majd ezeket az aprítógéppel feldolgozzák fűtőanyagnak – olvasható a projekt honlapján.

A másfél évig tartó projekt részeként képzéssorozatot is szerveztek, amelyen erdészetek, közbirtokosságok vezetői, tagjai, erdő- és legelőtulajdonosok, környezetvédelmi szakemberek vettek részt, főképpen Udvarhelyszékről, de Székelyföld más településeiről is voltak érdeklődők. Megtanulhatták, mi a korszerű és hatékony mód arra, hogy a zöld hulladékot energiatermelésre használják fel, miért fontos a talaj- és környezetvédelem a legelő- és erdőgazdálkodásban, milyennek kell lennie a legelő- és erdőtakarításnak, hogyan készül az apríték, hogyan történik annak szárítása és raktározása. A képzés utolsó felvonásában egyfajta jövőképet is felvázoltak a norvég szakemberek arra vonatkozóan, hogy milyen lehetőségei lehetnek térségünkben a zöldhulladék-gazdálkodásnak.

Egyébként a pályázati lehetőség nyitott, gépsorok beszerzésére lehet támogatást kérni, a LIA Alapítvány pedig a tapasztalatok megosztásával és szakmai tanácsadással is segíti az érdeklődőket. A projektzárón Orbán Árpád projektvezető így összegezett: „Egy új fogalmat, a közösségi energiatermelést akartuk meghonosítani, és egy követendő modellt akartunk létrehozni, főként az udvarhelyszéki, de a régió összes vidéki települése számára arra vonatkozóan, hogy mi szükséges ahhoz, hogy energiaellátás területén előbbre lépjenek, hogy zöldebb és sokkal minőségibb  élet legyen a falvakban.  

A lókodi minta más falvakban, kis településeken is megvalósítható, bárhol, ahol fontosnak tartják a környezetbarát, gazdaságos, nem utolsósorban az erdők védelmét is szolgáló, hosszú távon fenntartható mintát. Hiszen majd mindenik térségbeli település környékéről összegyűjthető, majd felhasználható, fűtőanyaggá alakítható a zöld hulladék, amellyel aztán a közösségi épületek, a kultúrház, iskola, községháza jól kifűthető. Olcsó eljárás, és még munkahelyet is jelenthet, éppen vidéken, ahol nem könnyű fizető állást találni. Tehát a programnak nem csak a kilenc elemből álló, a faapríték előállítására, hasznosítására szolgáló géppark a hozadéka. A LIA Alapítvány a zöld hulladék értékesítésével, felhasználásával kilenc új munkahelyet is teremtett. Sőt, a Lókodban előállított faapríték melegét nem csak a helyiek élvezik: ezzel fűtenek a homoródszentpáli tejgyárban, és ezt szállítják Székelyudvarhelyre, a Bányai János Szakközépiskola kazánházába is.

A zöld hulladék akár aranyat is érhet – fogalmazhatnánk szlogenszerűen. Az viszont mindenképpen tény, hogy feldolgozva meleget ad, előállítása munkát biztosít, és még anyagi hasznot is hozhat. Lókod, a kis falu kiváló mintája, követendő példája ennek.  

A LIA Alapítvány és a Civitas Alapítvány közös, mintaértékű projektjéről kisfilm is készült. Ez és a zöldhulladék-gazdálkodás programmal kapcsolatos tudnivalók, képes beszámolók mind megtekinthetőek a  www.lia-biomass.ro honlapon, de akinek kedve támad élőben is látni az eredményt, azt szívesen látják Lókodban, a mintafaluban.  Jó tudni azt is, hogy az ugyancsak az alapítvány által működtetett bikafalvi védett műhelyben (itt fogyatékkal élők dolgozhatnak) is ezzel az eljárással fűtenek. A LIA Alapítvány gondozásában jelenleg 70 fiatal van, ők több településen, a civil szervezet által megvásárolt, felújtott házakban élnek.