Nagyon nehéz behatárolni, hogy kikre kell gondolnunk akkor, amikor késői szüzességről beszélünk. Néhány vizsgálat korai kezdésnek a 14–15 év körüli időpontot adja meg, míg 23 éves kor fölött már késői szüzességnek tekintik a jelenséget, más szakirodalomban a 28. életév jelenik meg mint negatív mérföldkő. Ezek voltaképpen csak irányadó számok, a serdülőkor kezdeti szakaszát leszámítva nincsenek konkrétumok arra vonatkozóan, hogy a fiatal életének mely szakasza a legalkalmasabb arra, hogy elveszítse szüzességét, legtöbben a húszas éveik elérése előtt megkezdik szexuális életüket.
Szüzesség – félelem az ismerkedéstől
Ha valaki a húszas-harmincas éveiben még mindig szűz, ezt egyre inkább nyűgként élheti meg, félni kezd a megszégyenítéstől, amiből kifolyólag nehéz ismerkednie, egy ördögi kör is kialakulhat a szüzesség elvesztése okán. Szexuálpszichológiai szemmel tehát a pártalálás és a kielégítő szexuális együttlét megtapasztalása szempontjából is
fontosnak tekintjük a késői szüzesség kérdését. Az elmúlt 10–15 évben megtriplázódott azon fiatal felnőtteknek a száma, akik ezzel a nehézséggel küzdenek,
így érdemes ismerni a jelenségnek a háttérelemeit is.
Többen a szüzességüket a tökéletes partnernek tartogatják, idővel azonban rájönnek, hogy a dolgok nem mindig alakulnak úgy, ahogyan azt elképzeljük, és hogy talán esélytelen erre a rendkívüli eseményre várni, mert nem valósulhat meg. Ez kétségbeejtő érzés, pánikot vált ki a fiatalból, mégsem mer próbálkozni, mert nincsenek meg a megfelelő készségei a kapcsolatok kialakításához. A későn elvesztett szüzesség hátterében manapság az is állhat, hogy túl könnyen elérhetők a szexuális tartalmak, akár a pornó, akár a gyors szexuális élményekkel kecsegtető ismerkedési applikációk. Mindkettő teheti az egyént érdektelenné a szexualitás iránt, hiszen ami túl könnyen hozzáférhető, az könnyen unalmassá is válik. A pornófogyasztás további károkat is okoz az ismerkedés és a valós szexuális élet megélésében, főként a fiatal férfiak válhatnak túlzottan szorongóvá és teljesítménykényszeressé az alapján, amit a felnőtt műsorokban látnak. Ezek a szorongások, az alacsony önbizalom és negatív testkép egyáltalán nem kedveznek az intimitás megélésének. Ráadásul
hosszú távon kényelmes megoldás a pornófogyasztás, hiszen a randizások és a szexuális élet elkezdése stresszel jár, benne van az elutasítás veszélye, a nevetségessé válás lehetősége, valamint sokkal több energiát kell befektetni egy hús-vér nő megszerzésébe,
a flörtölésbe, mint amennyit a szexuális tartalmú filmek nézésébe, ami rövid távon ugyan, de okozhat szexuális kielégülést.
Sokan azért halogatják a szexuális élet elkezdését, mert a neveltetésük során negatív kép alakult ki bennük a szexualitással kapcsolatban, a szexet a szégyenhez, a tabuhoz, az élvezet megéléséből adódó bűntudathoz kötik, ami a szexualitás iránti érdeklődést gátolja.
A lányok sokszor azt az üzenetet hozzák a neveltetésük által, hogy a „jó kislányok” nem vesznek részt, de legalábbis nem élvezik a szexuális aktust.
Ebből kifolyólag halogatják az első alkalmat, majd amikor mégis megtörténik, nehézségbe ütköznek a vágyaik kifejezésében, sokszor tisztában sincsenek vele, mit élveznének, ami a szexuális élet kudarcához, állandó csalódottsághoz vezethet. A férfiak pedig azt az üzenetet kapják, hogy az igazi férfi kihasználja az összes adódó alkalmat. Ez az üzenet a korán kezdőknél is sokszor vezethet a szexualitás nem megfelelő átéléséhez, abban az esetben többnyire felelőtlen magatartást eredményez. A késői szüzeknél a teljesítőképességet akadályozza, túlzott elvárásokat alakíthat ki a fiatal önmagával szemben és azt képzeli, hogy a partnernek is magas elvárásai vannak vele szemben, illetve elképzelhető, hogy attól tart, nem illik bele a kortárs csoportba, valami „nincsen rendben” vele, ami miatt eltolódott a szexuális élet elindulása.
Kudarcok, csalódások
A szexuális tapasztalatszerzés az egészséges testi-lelki fejlődési folyamat része, ha ez gátolva van (akár külső, akár belső gátak által), akkor ez a szexuális egészségre hosszú távon is rossz hatással lesz. Kutatási eredmények azt sejtetik, hogy azoknál a férfiaknál és nőknél, akik későn (23 éves kor felett) veszítették el a szüzességüket gyakoribbak a szexuális problémák és diszfunkciók, azokhoz képest, akik a megszokott időben kezdik a szexuális életüket (tehát nem túl korán, de nem is túl későn). Ennek okát abban látják, hogy akik késleltették a szüzesség elvesztését vagy csak nem volt szerencséjük a pártalálásban, az első szexuális alkalomra várva túl idegesek, izgatottak lesznek, túl sok elvárással vesznek részt az első alkalomban. Ezek az előzetes félelmek rögzülnek, valamint
a próbálkozás során átélt esetleges csalódások megnehezítik az élmény újbóli átélésének vágyát. Úgy tűnik, hogy férfiak esetében nagyobb az esély az izgalmi állapot zavaraira,
a merevedési nehézségekre és az orgazmus elérésére, nőknél leginkább az orgazmuskészség problémái léphetnek fel. A későn elvesztett szüzességből adódó diszfunkciók pszichológiai szempontból azzal magyarázhatók, hogy az egyénnek nem volt lehetősége megfelelő párkapcsolati készségeket kifejleszteni kamaszkora, ifjúkora során, miközben az érzelmi és interperszonális készségek fejlettsége nélkül nehéz kielégítő szexuális életet felépíteni.
Kimondani is nehéz
A késői szüzesség az ismerkedést, párválasztást is megnehezíti, hiszen sokaknak a szüzesség bevallása is félelemkeltő, ami megakadályozza őt abban, hogy egyáltalán esélye legyen egy kiegyensúlyozott, bensőséges kapcsolatban megélni az első szexuális élményét. Szexuálterapeutaként vagy akár barátként, hozzátartozóként a fiatalokat arra érdemes bátorítani, hogy megértsék saját szexuális működéseiket, érdemes az intimitási készségeket is fejleszteni, vagy legalábbis utánajárni annak, hogy a bensőségességgel kapcsolatban milyen elvárásai vagy akár gátjai vannak az illető személynek.
Mind a férfiak, mind a nők esetében sokszor jelent nehézséget a tökéletes partnerre várakozás. Tapasztalatlanság hiányában nehéz felmérni, hogy a túl magasra helyezett mérce nem biztos, hogy célravezető,
hiszen minden lehetséges partnernek és minden kapcsolatnak megvannak a maga buktatói. Ugyanakkor a túlzott elvárások azért sem vezetnek kellő sikerre, mert az ismerkedési, a flörtölési készségek hiányában könnyen csalódáshoz vezethet egy olyan vágyott partner kapcsán átélt kudarc, aki túl nagy „tétnek” számít a fiatal számára. Ilyenkor érdemes megvizsgálni a lehetőségeket, kipróbálni néhány udvarlási vagy flörtölési technikát olyan helyzetekben, amikor ez csak játéknak számít.
Terápiás helyzetben a kommunikációs nehézségekről is szoktunk beszélgetni, voltaképpen ismerkedési készségeket fejlesztünk, hiszen sokan a társkeresés szakaszából nem tudnak továbblépni.
Ha a párkeresés sikeressé tud válni, és a fiatal felnőtt olyan társra lel, akivel az ismerkedés lépésről lépésre meg tud valósulni, van közös érdeklődés, és megtapasztalják az elfogadást, a kedvességet és a türelmet a másik részéről, akkor könnyebb felvállalni a szüzességet is, és a legtöbben végül jó élményekkel zárják ezt az életszakaszt.
Elképzelhető, hogy a fiatal felnőttek egy része a párkeresést nehéznek, fárasztónak vagy túl kockázatosnak ítéli meg, ugyanakkor lépésről lépésre végigjárni a társkeresés és végül a párra találás pillanatait, belemerülni az első találkozások izgalmába, a szerelem érzésének elmélyülésébe, a közös élmények megtapasztalásába, mindenképpen megéri a fáradságot. Ezt érdemes tudatosítani már a kamaszokkal való beszélgetések során is, hangsúlyozva, hogy a kiegyensúlyozott, boldog élet természetes velejárója a szerelem és a párkapcsolat, ezen belül pedig a szexualitásnak központi örömszerző szerepe lehet.
Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock
