Olyan cserjékre gondolok, amelyek nem invazívak. Egyrészt szép díszei lehetnek kertünknek és udvarunknak, másrészt terméseik feldolgozhatóak a konyhánkban, hozzájárulva táplálkozásunk színesítéséhez.
Sűrű, bozótszerű összenövésük otthont adott számos madárnak, rovarnak, ugyanakkor a gyümölcsfák után ők adták a kert következő szintjét. Támogatták a kert mikroklímájának kialakulását, támasztékot adtak a lágyszárúaknak, segítették a kert biodiverzitásának kialakulását is. Egy kis odafigyeléssel érdemes ehető termést hozó cserjéket ültetni, hogy gazdagítsuk és változatossá tegyük táplálkozásunkat, gyógyító hatásuk pedig segíti egészségünk megtartását.
Az alábbi cserjék az utóbbi időben jelentek meg környékünkön, jól illeszkednek környezetünkhöz, és megfelelnek a fent említett szempontoknak.
Naspolya (Mespilus germanica)
A naspolya eredetileg egy délkelet-európai, illetve nyugat-ázsiai cserje, amely a római korban érkezett hozzánk. A középkorban a szerzetesek kolostorkertekben termesztették és gondozták mint értékes gyümölcsöt, aztán kikopott a köztudatból, és vonzóbb gyümölcsfajták váltották fel. Könnyű, vegyes lombhullató erdőkben, sövényekben, bozótosokban, sőt, sziklás lejtőkön is megél, ezért érdemes bevinni saját kertünkbe is. Leginkább a napos-félárnyékos helyeket kedveli, a felmelegedésnek köszönhetően már nálunk is kitelel, ha védett helyre ültetjük. Egy lassan növő cserjéről van szó, amely 3–6 méter magasságot is elérheti. Gyökere mélyre hatol, ezért szárazságtűrő is.
A levelek kibújása után, május végétől jelennek meg a cserjén a virágok, amelyek egyesével a rövid hajtások csúcsán állnak. Nagyon feltűnőek és akár 5 cm-re is megnőnek. A virágokat méhek és más rovarok porozzák be. Gyümölcse késő ősszel, októbertől érik. Szürkésbarna, alma alakú, nagyobb dió nagyságúra is megnő. A termések csúcsán jól látható, hosszú csészelevelek találhatóak.
Készíthető belőle lekvár, gyümölcsbor, ágyaspálinka vagy likör, gyümölcsecet, használható teaként vagy süteményekbe is, átpasszírozva. Én a legszívesebben direkt a fáról szedem le, ebéd utáni csemegeként fogyasztom. Így a hatóanyagok kiválóan érvényesülnek.
Gyógyhatásai közé tartozik az emésztést segítő pektintartalma, a magas C-vitamin- és ásványianyag-tartalom, valamint az antioxidáns hatás, amely az immunrendszert erősíti. Frissen a fügéhez hasonlóan fogyaszthatjuk, két kézzel nyomjuk ki a húst a héjából. A magok eléggé nagyok, ne nyeljük le azokat.
Japánbirs vagy díszbirs (Chaenomeles)
Különösen urbánus környezetben találkozunk vele, tavasszal gyönyörű virágai a parkok ékességei. Kevesen tudják, hogy a termése fogyasztható. A japánbirs (Chaenomeles japonica) termése tehát ehető, de nyersen nagyon savanyú és kemény, ezért általában feldolgozásra szorul.
A szárított vagy főzött gyümölcsdarabok gyümölcslevek, likőrök, chutney-k készítésére is használhatók, valamint sütemények vagy aromás teakeverékek összetevőjeként is alkalmazhatók. Magas C-vitamin-tartalma miatt egészséges vadgyümölcs. A magok kis mennyiségű ciánsavat tartalmaznak, ezért enyhén mérgezőek.
A „Cido” fajta nagy gyümölcseiről ismert, amelyek főzés után citrom ízűek, ezért „északi citromnak” is nevezik őket.
korábban írtuk
Testi, s lelki táplálék is kell a kisdiáknak (VIDEÓVAL)
A mai kisiskolásoknak nehezebben megy az elcsendesülés, az elmélyülés – talán ez a legszembetűnőbb különbség a mai és a korábbi generációk között, véli Szabó Zsuzsa tanító, aki A pszichológus konyhája legújabb epizódjának meghívottja volt.
