A férfi, ha apa, útvonalat tervez a szülészetig. Alaposabb férfiak időmérő edzést is tartanak, külön felkészülve a csúcsforgalmi időszakra. Nem a szülészetire, az útira. Ettől persze még gyomorideggel ülnek be az autóba, ha eljön a pillanat.
A férfi, ha apa, igyekszik mindent megtenni. Szülés után gyakorlatilag a patikába költözik, görcsoldó és mellbimbóvédő típusokról társalog fesztelen, s midőn büszkén hazatér a szerzeménnyel, kiderül, hogy mégiscsak a másik lett volna jó, és még kell valami. Egy idő után együttérzően tekint rá és kedvelni kezdi az undok, nagyszájú, hatvanas patikusnő.
A férfi, ha apa, semmitől sem fél. Kivéve a vigasztalhatatlanul síró gyermeket. Dacol az elemekkel mindenfelé. Ikea-bútort szerel össze, házakat épít. Honi adminisztrációt, erdélyi magyar politikusokat értelmez. Nagy dolgokra képes tehát. De ha a rábízott gyermek sír vagy hisztizik, kimegy a lábából az erő.
A férfi, ha apa, néha megriad az óvodák, iskolák és más gyermekgyűjtő helyek átláthatatlan rendetlenségétől is. Ott az a rengeteg gyerek, mindenki beszél, rohan, röhög, ordít, egyetlen színes, gyötrelmes, idegen massza az egész, menekülne onnan, ha tehetné. Gyermekei ovis- és osztálytársait leginkább akkor ismeri fel, ha már egyenként is találkozott velük egy-két nyugodt pillanatban.
Mert a férfi, ha apa, szeret nyugodtan csak úgy ellenni a gyermekeivel, gyönyörködni bennük. Szereti a kiszámítható, átlátható, otthonos világot körülöttük. Elmagyarázni, hogy mit miért. Hogy mit hogyan lehet. Hogy hogyan szaporodnak a bálnák. Miért nyikorognak az ajtók. Miért nem fog lábon maradni a kockaépítmény. Gyermekei a gyermekkor korai szakaszában ezt kissé egykedvűen hallgatják, mert ők csak a plüssbálnát szerették volna a kockaépítményre helyezni, csukott szobaajtó mögött. Nem baj, beérik ez egyszer mindenképp.
A férfi, ha apa, olykor egyedül érzi magát. Amikor szoptatás közben a kanapé szélén üldögél. Amikor eltolja magától a nyűgös gyermek. Amikor anya elalszik a kisszobában. Amikor a gyermekei már nem mesélik el neki is. A férfi, ha apa, könnyen kiszorulhat vagy kiszoríthatja magát gyerekei mindennapjaiból. Ilyenkor mérhetetlen magányra ítéltetik apaként. Talán ez a mai férfi életében a legfáradságosabb: jól jelen lenni odahaza, miközben külvilágból kapott ezernyi teher nyomaszt.
Apa-számot tart most a kezében a kedves olvasó. Rovatainkban e szerep különböző aspektusait igyekeztünk körüljárni, és eközben nagyszerű férfiakkal találkoztunk. Jó szívvel mondjuk tehát: érdemes továbblapozni.
Kiemelt kép: pixabay.com
A cikk nyomtatott változata a Nőileg magazin 2018. októberi lapszámában jelent meg.