Úgy tűnik, minél tárgyiasultabb, anyagibb a világ, annál inkább vágyik az ember a másik oldal, a megfoghatatlan, az anyagiatlan megismerésére. Talán ez az oka a modern spiritualitás előretörésének, az új idők új lelkiségének, amely kultúr- és társadalomtörténetünk korábbi időszakaihoz – természetes, hogy így van – nem hasonlítható.
A mai nyugati spiritualitás, szemben például a középkor európai spiritualitásával, nem az ember és a szellem, a természetfeletti állandó és mindent átható együttélése, hanem épp ellenkezőleg: egyfajta alternatíva a testet és lelket kizsigerelő, természettől és természetfelettitől távol szakadt életmódra.
Ha azt mondjuk, alternatív gyógyászat, alter életmód, alter szemlélet, rendszerint olyasmire gondolunk, ami a természetre hangolódást, a természet erejére (erőire?) figyelést jelenti, olyasfajta világértelmezést, amely elszakad az egzakt magyarázatok sterilitásától. Az új idők új lelkiségét kereső és megélő ember már nem féli a megmagyarázhatón-tapasztalhatón túlit, hanem elcsendesülni, megpihenni igyekszik benne, átadni magát neki, hinni abban, hogy a világ működését egy magasabb rendezőelv hatja át, amellyel összhangba kerülni rendkívüli harmóniát jelenthet a zaklatott mindennapokban. Ez az igény persze egész üzletágakat működtet: mint egykor a bűnbocsátó cédulákat, úgy árulják ma a boldogsághoz vezető út kockaköveit. (Értsük e kissé költőire sikeredett kép alatt mindazokat az ezoterikus, mágikus, okkult tanokat és eljárásokat, amelyeket sarlatánok kínálnak a kétségbeesett/kiéhezett/megtört/reményvesztett/tanácstalan/tévelygő embereknek.)
Nőileg úgy gondoltuk, az őszi avar illatát, a múló idő és benne az ember kicsinysége, végtelen kiszolgáltatottsága hangulatát magán hordó, lassú november az a hónap, amikor a legkönnyebben figyelhetünk a minket körülvevő világ kevésbé megfogható dolgaira. Nem boszorkánysággal, mágiával, szellemgyógyászattal, auraenergiákkal tesszük ezt, dehogy: a szerintünk jó értelemben vett spirituálist kívánjuk megmutatni, a lélek és test kiteljesedését a hitben, nevelésben, étkezésben, mozgásban vagy akár a környezetvédelemben. Írunk a buddhizmus térnyeréséről Erdélyben, arról, hogy megbetegíti-e a lélek a testet, és arról, hogy miként látja a gyermekek hitre nevelését a valláspedagógus. Mai lelkiségünkről beszélgetünk lelkésszel és jógaoktatóval, de lapszámunkból Gabriel García Márquez, Darren Aronofsky és Ferenc pápa megálmodott világai sem maradnak ki. Tessenek lapozni!
Kiemelt kép: pixabay.com
A cikk nyomtatott változata a Nőileg magazin 2018. novemberi lapszámában jelent meg.
