A békére talán legtöbben igent mondanának – kivéve, akik az elnyomásuk ellen küzdenek. Nekik viszont épp ezért kell harcba szállni, mert elnyomva nem lehet békében élni. A feszültséggel, konfliktussal viszont máris békétlen állapotban vagyunk. S mintha egy állandó körforgásában élnénk ezeknek az egymással szemben álló állapotoknak köszönhetően. Akkor pedig mit is jelent a béke? Harcolnunk kell a békéért? A saját belső békénk megteremtéséért is?
Mellékletünkben több szempontból közelítjük meg a témát: filozófus, politikus, pszichológus fejtegeti a béke jelentését, és annak eléréséhez vezető lehetőségeinket.
Összefoglaltuk, hogy kik azok a nők, akik eddig béke-Nobel-díjat kaptak – fájdalmas vagy a közösséget szolgáló életúttal, és hihetetlen bátorsággal szembeszállva fegyverekkel, erőszakkal, megtorlással.
[caption id="attachment_65094" align="aligncenter" width="339"]
Katt a képre a megrendeléshez – Októberi lapszámunkban igent mondunk a békére![/caption]
Nincs olyan nap a Földön, hogy valahol ne lenne harc, konfliktus, elnyomás, és miközben térben távolinak tűnik, mégis naponta beköszön az otthonunkba, láthatóvá válik, a közbeszéd része. S bár felelőssé nem tesz, de cselekvésre vagy legalább gondolkodásra ösztönözhet. Mert hogy is állunk mi a belső békénkkel, a családdal, közösséggel való viszonyulásunkkal? Másoktól várjuk, vagy mi magunk is teszünk ennek megteremtéséért?
Szóval, mit tehet egy ember a békéért? Elsősorban a saját békémért tehetek, ami majd kihat a család békéjére, aztán a közösségére, a társadaloméra és így tovább. De sajnos úgy vagyunk ezzel is, mint sok egyébbel: mástól várjuk, hogy megoldja, vagy nem bízunk abban, hogy az a kevés is számít, amit mi tehetünk.
Pedig elsősorban én magamat kérhetem számon. Ahogy Teréz anya mondta, aki szintén béke-Nobel-díjas „Ha mindenki tisztára seperné a maga portáját, az egész világ tiszta lenne.”
Cikkünk a Nőileg magazin 2021. októberi lapszámában jelent meg.
Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock
Lapozz bele az októberi lapszámunkba:
