Látszott, gondosan van összeválogatva, mindig a legvörösebb, a legbimbódzóbb, a legfrissebb, harmatcseppes, kibomló, színes, illatos…
A környék asszonyai és lányai összesúgtak, mikor a férj kiszállt egy-egy csokorral az autóból. Elképzelték, milyen szavak és pillantások kiséretében adja át, hogyan fogadja a nő mindezt. Volt a suttogásban vágy és epekedés is, volt fájdalom is. Hallották innen-onnan, hogy a férfi a feleségének még a munkahelyére is küld virágot, olyat is, amit szív alakú dobozba helyeznek. Teltek a hónapok, gyűltek a virágok.
Aztán egyik napról a másikra többé nem jött úgy haza a férfi... Igazából a virág látványa, a kocsitól a bejárati ajtóig megtett diadalmenete hiányzott, mintha az utcából egy színt lesatíroztak volna.
Nem sokkal később látták őt, de ezúttal utazótáskával a hivalkodó csokrok helyett, nem érkezett, hanem távozott. Röviden és soha vissza nem térően. Egy bennfentestől az utca népe végül megtudta, hogy – ha minden igaz – a férj úgy viselkedett otthon, mint egy kiskirály, akinek a felesége a szolgája. Hogy miután hazaért, belesüppedt a kanapéba és tévézett, ha a sör elfogyott a hűtőből, a nő volt a hibás, ha só kellett az ételhez az asztalnál, a feleségétől kérte, s nem ő vette le a polcról… Elváltak, új felesége van. Nincs minden héten virág, de gondosan vágja a füvet a kertben, megmossa a felesége autóját, palacsintát süt, néha látják a bevásárlóközpontokban, miközben a kutyaeledelt pakolja a kosárba, egyedül, soha nem az új asszonnyal.
Nők napja – mit jelent ez, kérdezzük márciusban, de nemcsak másutt, magunkban is keressük a választ.
Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy annyi okos nő, ügyes és jóérzésű férfi vesz körül, hogy ha el is bizonytalanodnánk néhanap, van kihez értelmes szóért fordulnunk.
Ebben a hónapban a minőségre mondunk Igent – mert könnyebb úgy az élet, ha van választási lehetőségünk...
Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock
