Izgalommal várja ezt a kora tavaszi jeles napot. Idén különösen büszke arra, hogy egészen pontosan meg tudja fogalmazni, milyen ajándékra vágyik. És tényleg vágyak ezek, nem szükséges eszközök, amelyeket előbb vagy utóbb úgyis meg kellene vennie magának. Bár az ajándékozás a szeretetnyelve, ez most mégis újkeletű és felszabadító számára.
Idén valahogy olyan, mintha a környezete nagyobb hangsúlyt fektetne a születésnapjára. Nem érti elsőre, hogy miért, hiszen még csak nem is kerek számot ünnepel. Lehet, hogy a kisbabás, otthonülős élethelyzetének szól ez a kitüntetett figyelem? Kissé még lelkiismeret-furdalása is van amiatt, hogy talán ő – a születésnapjára való készülődéssel és a gyakran emlegetett nagy nappal – erőltette a dolgot. De aztán nem sokáig ad teret ennek a gondolatnak.
A férje el is ülteti rögtön, a bejárati ajtóval szemben. Hiú – igazán az –, de úgy tetszik, mintha a rügybe szökő és tavaszi virágokat ontó természet is őt ünnepelné. Nem is beszélve arról, hogy kisbabája első tejfogacskája is napra pontosan bújik elő.
Aznap reggel elidőz a fürdőszobában. Frizurát készít, szolid sminket tesz fel, csinos ruhába bújik. Saját maga lát neki a tortája elkészítésének. Tavaszi, üde tortát készít, olyat, amelyet ő szeret, és most nincs tekintettel arra, hogy a családból kinek mi a kedvence. Végül így is mindenkinek elnyeri a tetszését.
Folyton jelez a telefonja, érkeznek a köszöntések az online térben. Valahogy most nem érez sürgető késztetést a megtekintésükre úgy, mint az előző években. Kikapcsolja az értesítéseket, és dzsesszt tesz fel.
Gyönyörű virágkompozíciók terítik be az ebédlőasztalt, az ajándékokat a nappali egyik sarkába, egy kupacba gyűjti. Majd napok múlva rakja mindet a helyére, még egyszer számba véve őket, és ezzel a rituáléval mintegy lezárva a születésnap időszakát.
Minden gyönyörű, és pontosan az, amit szeretett volna – jól célozva, neki, a nőnek. Mégis úgy érzi, hogy igen, fontosak neki ezek a tárgyak, de nem lényegesek. Nem ettől különleges. És eljátszik a gondolattal, hogy egyetlen szál virágtól is meglenne most ugyanez a belső bizonyosság.
Hiszen létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen és igazolt a mindennapokban. Akkor, amikor arról szól a vita, ki aludjon vele. És akkor, amikor az ölelése jelenti a biztonságot, vagy rendületlen figyelme a támaszt. És megkérdőjelezhetetlen volt már magzatállapotában is. Csak bő három évtized kellett, hogy megbizonyosodjon erről.
Saját magát ünnepli, és megértette, hogy a körülötte lévők figyelmességükkel, ajándékaikkal, kedveskedésükkel a saját maga iránt érzett szeretetet tükrözik vissza.
korábban írtuk
Az alvás nem luxus: az egyik legfontosabb mentális erőforrásunk
Azoknál a nőknél, akik nem alszanak eleget, közel háromszoros a mentális distressz esélye, ami gyakran vezet szorongásos és depresszív tünetekhez, de ingerlékenység, érzelmi kimerültség is megjelenhet, valamint növeli a függőségek kialakulásának esélyét.
