– Hogyan lettél vállalkozó? Fiatalkori ambíció vagy tudatos döntés volt?
– Mióta az eszemet tudom, azt láttam otthon, hogy a szüleim vállalkoztak, ami annyit jelentett, hogy reggeltől estig dolgoznak. Édesanyám 1999-ben vette át az AWG papír és irodaszerrel kereskedő vállalkozást. Az üzlet alapvető profilja azóta is megmaradt, csak kiegészült a fénymásolás és nyomtatás szolgáltatásokkal. Azokban az években még videókölcsönzőt és szoláriumot is működtettek. Utóbbiban egy nyarat dolgoztam, és már akkor eldöntöttem, hogy én biztosan nem fogok kereskedelemben dolgozni, nem lépek a szüleim nyomdokába.
2013-ban végeztem a középiskolával, és egy év kihagyás után Kolozsváron elkezdtem a tanulmányaimat a műépítész szakon. Meg voltam győződve, hogy ezen a területen helyezkedem majd el, de aztán másfél év után rájöttem, hogy ez nem az én utam, és elkezdtem az üzletünkben dolgozni mint eladó. Gyakorlatilag beszippantott a kereskedelem szépsége. Rájöttem, hogy gyakorlatilag mi segítünk a vásárlóknak, és milyen örömet nyújt számomra, amikor valaki elégedetten, azzal az érzéssel távozik a boltból, hogy megtalálta, amiért jött.
2015-ben megnyitottuk a Játékcentrum nevű játéküzletünket is, ahol egyértelmű volt, hogy ahogy telik az idő, egyre nagyobb felelősség fog rám hárulni. Ma már kereskedelmi igazgató vagyok. Minél több lett a feladat és a felelősség, annál jobban éreztem, hogy egy közös cél felé haladunk. Minden nap úgy kelni fel, hogy magunkért, a családunkért dolgozhatunk: áldás. Nyilvánvalóan, mint minden kereskedelmi egység, úgy mi is profitorientáltak vagyunk, viszont a vásárlói elégedettség az igazi mozgatórugónk. Ez az igazi erő, ami segít, hogy napról napra megújuljunk és fejlődjünk.
– Szerinted miért érdemes vállalkozónak lenni, noha sokkal több a bizonytalan faktor, mint egy alkalmazotti létben?
– Ha megtalálsz egy olyan piaci rést, amit munkával és komoly hozzállással be tudsz tölteni, akkor megéri belevágni a vállalkozásba. Azt vallom, hogy kockázat nélkül nincs nyereség. Nyereség nélkül pedig nem lehet nagyot lépni. Számomra az a legnagyobb motiváció, hogy olyat tegyek le az asztalra, ami megfogja az embereket. Az AWG papír és irodaszer üzlet már annyira benne van a köztudatban, hogy nemcsak Udvarhelyszékről, hanem Szovátáról, Marosvásárhelyről is számos törzsvásárlónk van. Kell ennél több visszaigazolás arról, hogy jót teszünk az emberekkel? Ha valaki hisz abban, amit csinál, akkor hiába a rengeteg rizikófaktor, fel tudja építeni a vállalkozását.
– Mi a legnehezebb, legnagyobb kihívás számodra a vállalkozói létben?
– A legnehezebb tartani a lépést a folyamatosan változó trendek. Felmérni azt, hogy éppen az adott pillanatban mire van szüksége a piacnak, nem könnyű feladat. Persze az alapvető dolgok, mint a babáknak való csörgők, a különböző fajátékok, legók mindig megtalálhatóak a portfóliónkban, viszont azt kitalálni, hogy a következő szezonba mire harapnak rá a gyerekek, sokszor embert próbáló. Ugyanakkor oda kell figyelni arra is, hogy ne halmozzuk túl a készleteinket.
– Mennyi energiád veszi el az aggódás – épp az állandóan változó faktorok, a bizonytalanság miatt?
– A vállalkozás alapvetően aggódással jár. Ha vezető pozícióban vagy, akkor az is a feladataid közé tartozik, hogy a munkatársaid is megkapják a megfelelő visszajelzéseket. Mindig résen kell lenni, és előrevenni a közeljövőben fennálló akadályokat. Előre kell gondolkodni, hogy mi legyen a következő lépés. Például a karácsonyi szezonra már szeptemberben el kell kezdeni készülni, különben körmünkre ég a gyertya, és mindenki stresszessé válik.
– Mennyire nyomasztó vagy motiváló, hogy emberek, családok léte függ attól, hogy te miként vezeted a vállalkozásodat?
– Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert nagyon jó munkaközösségünk van. Ha egy munkatárs elégedett, akkor egyre jobb munkaerő válik belőle. Ha ők pozitívan állnak a dolgokhoz, akkor a vásárlók felé is lecsapodik ez a pozítivitás, és elégedettek lesznek. Úgy érzem, hogy a csapatunk minden tagja magáénak érzi az üzlet sikerét. A papírüzletben olyan munkatársunk is van, aki a kezdetektől nálunk dolgozik. Azt hiszem, hogy mi már egy kis család vagyunk. Ismerjük egymás személyiségét, problémáit, amelyekhez mindig igyekszünk rugalmasan hozzáállni.
– Mi az, ami örömet szerez neked a vállalkozói létben?
– A legnagyobb öröm számomra, hogy olyant tudunk kínálni, ami megfogja az embereket. Az elsődleges célunk, hogy olyan terméklistával dolgozzunk, amitől megjegyezhetőek leszünk a vásárlóink számára. Különösen szeretem a játékok beszerzését, azt a folyamatot, amikor átgondolom, hogy az adott játék fog-e tetszeni a klienseinknek. Nagyon széles termékskálával dolgozunk, és nehéz mindenből a legjobbat beszerezni úgy, hogy illeszkedjen mindenki pénztárcájához, viszont úgy érzem, hogy nálunk mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbb terméket.
– Mi számít sikernek a munkádban?
– Egyértelműen az újítás, bővítés és fejlődés, amiben a siker kulcsát látom. 2015-ben Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is volt egy-egy üzletünk, amelyek már nem a mi tulajdonunkban vannak, viszont nagy öröm számunkra, hogy 2021-től Székelyudvarhelyen két üzlettel rendelkezünk. Az utóbbi időszak legnagyobb sikere azonban, hogy nemrégiben nyitotta meg kapuit a Játékcentrum Marosvásárhelyen.
– Hogy látod, nehezíti a pályádat az, hogy nő vagy?
– Egyértelműen nehezíti. Annak ellenére, hogy próbálunk a régi sztereotípiáktól eltérni, és a párom is átvállal feladatokat a háztartásban, gyereknevelésben, egy férfi, ha munkába megy, akkor az agya kikapcsol. Míg egy nő a munkahelyén is folyamatosan rágódik az otthoni problémákon, feladatokon. Egyszerűen nem úgy vagyunk programozva, mint a férfiak. Volt olyan év is, amikor tizenkét nővel dolgoztunk együtt. Szóval volt lehetőség megtapasztalni azt, hogy mit jelent, amikor mindenkinek megvan a maga problémája, és igenis vannak olyan helyzetek, amikor nem lehet otthon hagyni bizonyos dolgokat. Nőként sokkal jobban át kell érezned, hogy mi történik az alkalmazott életében, és ezekre a helyzetekre jól kell tudni reagálni. 2021 óta anya vagyok, így pontosan tudom, hogy mit jelent, amikor a gyerekem beteg, és csak rám van szüksége. Saját bőrömön is tapasztalom, hogy a köztudatban még mindig a férfi van vezető pozícióban. Például az új üzlet kapcsán minden beszállító a páromnak – aki az egyetlen férfi munkatársunk – kezdte el mondani az információkat, és meg voltak lepődve, amikor elmondtam, hogy én vagyok az illetékes személy, akivel beszélnie kell.
– Figyelsz tudatosan a munka – pihenés arányára, hogy ne legyél kifacsart, hogy rendszeresen feltöltődj? Ünnepekkor is dolgozol? Vagy nagyon tudatos határt szabtál magadnak?
– A kollégáink megkímélnek attól, hogy este vagy éjszaka is dolgoznunk kelljen, viszont az ünnepek már más téma. A húsvét, gyereknap, mikulás vagy karácsony abszolút főszezonnak számít, így olyankor nem engedhetjük meg magunknak a pihenést. Szerencsére minden nehezebb, megterhetőbb időszakot egy pihentetőbb vált fel, így egy vállalkozónak is van lehetősége akár kéthetes szabadságra menni, csak jól ki kell számolni az ütemezést.
– Mit tanácsolnál azoknak a fiatal nőknek, akik fontolgatják a vállalkozást?
– A legfontosabb a bátorság. Ha hiszel a célodban, és ezért a célért nem félsz sokat dolgozni, akkor a siker garantált. A marketing és kereskedelem szakon egyik tanárom mondogatta mindig, hogy mielőtt bármibe belevágnál, számítsd ki, hogy amit befektetsz hol hoz többet: ha beteszed a bankba, vagy ha nekifogsz az adott dolognak. Ez a képzés számomra kapcsolati tőkét is adott, amire, úgy érzem, hogy szintén szükség van egy vállalkozás elindításához. A harmadik dolog, ami nélkül nem lehet vállalkozni, az a megfelelő csapat megtalálása. Ha megvan a tökéletes csapat, akkor a munka gyerekjáték lesz.
