Az élet bátorság! Pszichofittness Bagdy Emőkével és Kádár Annamáriával

A napokban Bagdy Emőke pszichológus a Kádár Annamáriával közösen tartott előadásuk végén ezt mondta: Az élet bátorság. Igen, olyan időszakot élünk, amikor mindegyre szembenézünk azzal, hogy a mindennapokban bátor és küzdő mesehősöknek kell lennünk.

Mindenkinek meg kell küzdenie valamivel: az idősnek a megváltozott egészségüggyel és a bezártsággal, a szülőknek a multitasking üzemmóddal, azzal, hogy egyidőben háziasszonyok, tanárok, munkatársak és házastársak, az egyedülállóknak a félelmeikkel.  Szerencsére vannak megoldások, praktikák, lehetőségek mindannyiunk előtt, hogy elviselhetőbbé váljon ez a minden érzelmet, konfliktust felnagyító időszak. Ezekről hallhattunk a két népszerű, magyarországi és erdélyi pszichológustól, Bagdy Emőkétől és Kádár Annamáriától, akik  az előadás végén egy csodálatos dologról is meséltek: arról a képességről, amely nehéz helyzetekben alakul ki, ám később mankóként támaszkodhatunk rá bármikor, előkaphatjuk, és felülhetünk rá, mint a mesebeli szárnyas lóra. A rezilienciáról.

A másfél órás előadás – szervezte a Harghita Business Center – bizonyos részeit idézzük fel írásunkban.

Ha már így jártunk, tegyük elviselhetővé vagy éppen jóvá ezt az időszakot

Ha már össze vagyunk zárva, ne menjünk vissza a negatív emlékekhez, ne sepergessük a szőnyeg alól fel a rosszat – tanácsolja Bagdy Emőke a pároknak. A pszichológus azt mondja, bizonyítékai vannak arra, hogy újultak meg úgy kapcsolatok, hogy a felek elkezdtek azon gondolkodni, milyen volt, amikor megismerkedtek. Hogy akkor nagyon tudták szeretni egymást. Visszamentek közös, boldog múltjukba, és ezáltal megújultak.

Kádár Annamária szerint: Van az üres fészek szindróma, amikor a gyerekek kirepülnek és ott marad a pár egyedül. Most ez a tele fészek szindróma a gyerekesek számára. A család egész nap együtt van. Az első, amit itt át kellene gondolni, az az, hogy mit kezdünk az időgazdálkodással. 

Az egész életünket újra kellett rendezni ebben a két hónapban. Irracionális elvárást támasztunk saját magunkkal szemben, ha azt gondoljuk, hogy ez keddről szerdára működni fog. 

Fő a leves, háziasszony vagy. Két lépéssel arrébb anya vagy, s a nap végén a tízezredik „anya” már nagyon idegesítő tud lenni. S nem mindig tudunk helytállni kollégaként, munkatársként multitasking üzemmódban. A megoldás? Munka esetén beöltözni tetőtől talpig, nem „karantén divat” szerint csak derékig, alól meg házinadrágban maradni. Így a gyerekek is elfogadják, hogy most anya „elmegy dolgozni”. S mi is jobban érezzük magunkat így. 

Stresszoldó tippek, praktikák 

„A másik ember a mi lelki menedékünk”

Bagdy Emőke: Barátokként megállapodhatunk egymással, hogy minden héten találkozunk (skype-on, telefonon), s meghallgatjuk egymást. Fél óra a tied, fél óra az enyém. Az egyik mondja a problémáit, a másik pedig fogadóként vesz részt ebben. Fontos a szabályt megérteni: olyankor nem beszélek, hanem befogadok. Abban kell megerősítenünk egymást, hogy figyelj csak, eddig is te oldottad meg az életed összes problémáját, most is meg fogod tudni oldani. Nem én segítek, te magadon segítesz. Ezt a stresszoldó technikát azonban nem családtaggal, és sosem a férjjel kell alkalmazni.

Ülj be az autóba és menj!

Bagdy Emőke: Minden kutatás azt igazolja, hogy a férfi agy racionális, tervező, konkrét dolgokhoz kötődik, a cselekvéscentrikus megoldást preferálja. Számba veszi a lehetőségeket, hogy mit lehet tenni, és rögtön utána a férfinál az akció következik. Az aktivitás pedig feszültségcsökkentő. Ezért jó, ha konfliktus esetén beülünk az autóba, és megyünk egy fél órát. Csak úgy menjünk, amíg nem tudjuk, hogy mit csináljunk, még nincs meg az akcióterv, de már zúg az agy, és kontrollt akar. Ha beülsz a kocsiba, a volánt rögtön kontrollálod. Te vagy az úr, oda mész, ahova akarsz. A kontroll feszültségcsökkentő és kikapcsolja a szorongást. 

Utóbbi példa elsősorban férfiakra érvényes, mert ők azok, akik kontrollcentrikusak. Nekünk, nőknek, néha elég a férfi meleg keze a vállunkon, s a biztatás részükről, hogy minden rendben lesz.

Mi a legrosszabb? A kivetítés!

Bagdy Emőke: Amikor azt, ami bennünk feszültség, elkezdem a másiknak tulajdonítani. Hányszor előfordul, hogy rákérdezünk a másikra: Miért haragszol rám? Közben meg nem ő haragszik rám, hanem bennem van elfojtott harag. Ez pedig veszedelmes is tud lenni. 

A nehézségekből szerzett tudás: a csodálatos reziliencia

Kádár Annamária: Hátraugrás, hátrahőkölést jelent a latinban. A lényeg az, hogy amikor fenyegető körülményeket élünk meg, akkor ez egyfajta védőpáncélt ad, ami ellenállóvá tesz bennünket a külső, negatív hatásokkal szemben. A megpróbáltatások ellenére visszaszerezzük központi egyensúlyállapotunkat. Sokszor azt gondolnánk, hogy csak nyugodtan és kényelemben lehet kialakítani ezt a képességet, viszont épp a legnagyobb nehézségek közepette alakul ki. 

Aki nem fél a kihívásoktól, aki bele mer állni a harcba, meg tud birkózni a problémákkal, azt nevezzük reziliensnek. Krízishelyzetekben edződünk meg. 
Hirdetés

A harcokat nem lehet megúszni. Komfortzónában, kényelemben, meghátrálva a nehézségek elől soha nem leszünk reziliensek. Nagyon fontos a helyzet tudatos felismerése, a tudatos jelenlét, másrészt az érzések – düh, szorongás, félelem – elfogadása, végül pedig az aktív hozzáállás, a cselekvés, akkor is, ha benne van a bukás lehetősége. Sok a zsákutca, a tévút, de akkor is meg kell tenni a következő lépést, ha nem tudjuk, hogy mi lesz a dolgok kimenetele. 

Hogyan eddzük ezt a nagyszerű képességet, a rezilienciát?

Saját küzdelmünket reálisnak kell tekintenünk. Ne engedjük, hogy bárki azt elvitassa vagy lefitymálja!

Aktivitás. Tenni kell valamit, nem várhatjuk, hogy a helyzet magától megoldódjon, mert nem fog.

Segítségkérés és elfogadás. Egy reziliens ember nem fél segítséget kérni. Van, akinek csak egy személyre van szüksége, van, akinek egy egész családi hálóra. 

Lazítás. Abban is jónak kell lennünk, hogy időnként szünetet tartsunk. Ez pedig nagyon sokszor nehéz, és nem adódik egyből. Muszáj időnként belehelyezkednünk ebbe a pihenő üzemmódba, hogy ne borítson el bennünket a stressz. 

Ne csak a sérülésekre fókuszáljunk, hanem arra is, hogy mennyit fejlődtünk egy nehézség során. 

Bagdy Emőke: Azért lett az én kedvenc fogalmam: Az élet bátorság! A rezilienciát felhasználva juthatunk el oda, amit Nietzsche mondott: Ami nem öl meg, az megerősít. Legyünk felvértezettek és bátrak, és tudjuk használni azt, amink van. 

Kádár Annamária: A reziliencia nem azt jelenti, hogy nem kerülünk a padlóra, hanem, hogy kicsit rövidebb idő alatt tudunk onnan felállni. 

Bagdy Emőke: És az az ügyesség, amivel felálltunk, már a miénk, és elvitathatatlan!

Kiemelt kép: Shutterstock