– Hogyan alakul ki a gyógyszerfüggőség?
– A tulajdonképpeni gyógyszerfüggőség kifejezés a gyógyszerhasználattal kapcsolatos olyan állapotot jelent, amikor az érintett személy szoros érzelmi és fiziológiai kapcsolatba kerül a gyógyszerrel, és képtelen a kontrollálatlan használat abbahagyására. A gyógyszerfüggőség kialakulása egy komplex folyamat, amely fizikai és pszichológiai tényezők kölcsönhatásával magyarázható.
Leggyakrabban fájdalomcsillapítók, nyugtatók, altatók vagy más pszichoaktív szerek esetében fordul elő, de bármi, ami hatással van az idegrendszerre, potenciálisan függőséget okozhat.
A gyógyszerfüggőség folyamatát tekintve, beszélhetünk kezdeti vagy első használatról, amikor a szervezet először kerül kapcsolatba a gyógyszerrel, mely gyakran orvosi okokból történik, például fájdalomcsillapítás vagy szorongás enyhítése céljából. Idővel egyre nagyobb adagokra lehet szükség a kívánt hatás eléréséhez, mert a szervezet hozzászokik a gyógyszerhez, ez az úgynevezett tolerancia kialakulása, amely növeli a f&uufml;ggőség kockázatát, amikor a gyógyszer használata már elengedhetetlenné válik ahhoz, hogy jól érezze magát az illető, vagy hogy elkerülje a megvonási tünetek megjelenését. A megvonási tünetek alatt súlyos testi vagy mentális jeleket értünk, amelyek a gyógyszer abbahagyása miatt jelentkeznek, és ismételten arra késztetik az egyént, hogy folytassa az adott szer szedését.
„Pánikrohamokkal kezdődött. Nyugtatót írtak fel a kórházban (Alprazolam/Xanax), és szakmai felügyelet nélkül szedtem hónapokig. Nem ismertem a hosszú távú hatásait. Fél év után önként leraktam, majd évek teltek el. A covid alatt azonban újra jelentkeztek a szorongások, pánikszerű tünetek. Akkor a családorvostól kértem receptet. Még mindig nem tudtam, hogy ennek milyen következményei lehetnek. Éveken át kérdés nélkül írták fel havonta a nyugtatót, még konzultációra sem volt szükség. Időnként kaptam figyelmeztetést a környezetemből, hogy nem biztos, hogy jól van ez így, hogy ezzel a nyugtatóval függőség alakulhat ki. És valóban, egy idő után egyre kevésbé éreztem a hatását, ezért volt, hogy növeltem az adagot. Nagyjából négy év után olyan helyzet állt elő az életemben, hogy mélypontra kerültem. Akkor döntöttem el, hogy pszichiáterhez megyek. Az orvos depressziót állapított meg, ami (többek között) az éveken át húzódó kezeletlen pánikból és szorongásból »fejlődhetett« ki, a nyugtatóval pedig függőségbe kerültem. Szakmai felügyelet mellett, az adagok fokozatos csökkentésével sikerült megszabadulni a gyógyszertől, és fontos volt az is, hogy terapeuta segítségét kérjem a hosszú távú megoldás érdekében, hogy megtanuljam kezelni az állapotomat, ha mégis előfordul” – mesélte a negyvenes éveiben járó Annamari, akinek története – sajnos – nem egyedi, és nem ritka.
– Milyen okok vezethetnek a gyógyszerekkel való visszaéléshez?
– A gyógyszerfüggőség kialakulásának számos oka lehet, ezek közé tartozik a pszichológiai állapot, a szociális környezet, valamint a genetikai hajlam is. A kutatások azt mutatják, hogy a függőségre való hajlam öröklődhet, ha valakinek a családjában előfordult már drog- vagy alkoholfüggőség, akkor ő maga is nagyobb kockázatnak van kitéve. A pszichológiai állapot is nagymértékben befolyásolja a gyógyszerfüggőség kialakulását, hiszen a mentális zavarok, mint a szorongás, depresszió, vagy más pszichés betegségek is növelik a gyógyszerhasználat valószínűségét, mivel az érintett a szert a fájdalmas érzések enyhítése céljából alkalmazza.
A pszichológiai függőség akkor alakul ki, amikor az agy elkezdi összekapcsolni a gyógyszer használatát a jólléttel, és az illető a gyógyszerek segítségével próbálja kezelni a mindennapi problémákat.
A környezet is jelentős hatással lehet a gyógyszerfüggőség kialakulására. Ahol a gyógyszerhasználat elfogadott, könnyen hozzáférhetők a gyógyszerek, vagy, ha a környezetében élő emberek maguk is szenvednek a függőségtől, akkor nagyobb a kockázat. A szociális nyomás, a társadalmi elvárások, de családi problémák is hozzájárulhatnak a függőség kialakulásához.
– Tapasztalatai szerint mifelénk milyen gyógyszerekkel történik leggyakrabban visszaélés? Mennyire súlyos a jelenség?
– Leggyakrabban benzodiazepinekkel (Alprazolam, Xanax, Diazepam, Nitrazepam stb.) és fájdalomcsillapító gyógyszerekkel történik visszaélés. A benzodiazepinek nyugtató, szorongásoldó, altató hatású gyógyszerek, amelyek erős függőséget okoznak. A betegek gyakran szedik őket szorongás, pánikbetegségek vagy álmatlanság kezelésére, de a túlzott használat vagy az orvosi utasítások figyelmen kívül hagyása súlyos addikcióhoz vezethet. Az opioid fájdalomcsillapítók (Codein, Oxicodon, Tramadol stb.) azok a gyógyszerek, amelyek a legerősebb fájdalomcsillapító hatással bírnak, de egyben nagyon addiktívak is. Az ilyen gyógyszerekkel való visszaélés komoly függőséghez vezethet, mivel gyorsan váltanak ki euforikus érzést…
A gyógyszerfüggőség globálisan is egyre nagyobb problémát jelent, különösen a fájdalomcsillapítók és a benzodiazepinek használata.
A 2000-es évek eleje óta, különösen az opioidokkal kapcsolatos visszaélések drámaian növekedtek, és több országban is „opioid válságot” emlegetnek. Romániában is megfigyelhető a fájdalomcsillapítók, szorongásoldók és altatók iránti kereslet növekedése.
– Miért káros ez? Hová vezethet?
– Rendkívül káros lehet a gyógyszerfüggőség, mivel számos fizikai, mentális és szociális problémához vezet. A fokozott gyógyszerhasználat gyakran okozhat máj-, vese-, szív- és érrendszeri betegségeket. A hosszú távú gyógyszerhasználat, különösen a pszichoaktív szerek (például nyugtatók, altatók) használata kognitív károsodáshoz, memóriazavarokhoz, koncentrációs nehézségekhez és koordinációs problémákhoz vezethet.
A mentális zavarok a gyógyszerfüggőség következményeként gyakran súlyosbodnak, és komoly hatással vannak az egyén életminőségére,
és arra a képességére, hogy normálisan működjön a mindennapi életben. A szociális problémáknál megemlíthető a kapcsolati és munkahelyi gondok kialakulása, a társadalmi izoláció, valamint a pénzügyi nehézségek, amelyek a gyógyszerhasználat következményeként gyakran fellelhetők.
– Nemrég a székelyudvarhelyi Gyerekeinkért Mozgalom mutatott be egy felmérést, amelyből kiderült, hogy főként a középiskolás lányok használnak gyakran szorongásoldó gyógyszereket, nyugtatókat, jó esetben orvosi javaslatra, de nem mindig. Károsabb-e, ha serdülőkorban elkezdődik ez a folyamat?
– A fiatalok körében a gyógyszerekkel való visszaélés és a kísérletezés egyre gyakoribb, mivel a gyógyszerek gyors hatásai (eufória, nyugtató érzés) vonzóak lehetnek. Ezt az interneten elérhető fórumok, a közösségi média és a szórakozóhelyeken történő könnyű hozzáférés is segíti. A szorongás, stressz és a tanulmányi nyomás miatt sok fiatal próbál ki gyógyszereket a teljesítmény fokozása vagy a stressz oldása érdekében.
Serdülőként a gyógyszerhasználat sokkal súlyosabb következményekkel járhat, mint a felnőttek esetében.
A tizenévesek agya még jelentős fejlődésen megy keresztül, különösen a prefrontális kéregben, amely az önkontrollért, a döntéshozatalért és a társadalmi viselkedésért felelős. A gyógyszerek, különösen a stimulánsok, opioidok és benzodiazepinek, hatással lehetnek ezekre az agyi struktúrákra, ami hosszú távú következményekkel járhat az agyi fejlődésre. Serdülőkorban gyorsabban kialakulhat a tolerancia, ami azt jelenti, hogy a szervezet gyorsabban hozzászokik a gyógyszerekhez, és egyre nagyobb mennyiségre van szükség a kívánt hatás eléréséhez.
– Mit gondol, ezen a téren szükség lenne-e a nagyobb kontrollra? Kellene-e változtatnia a rendszeren? Ha igen, hogyan?
– Igyekeznek prevenciós programokat indítani a helyi közösségek, egyházi és civil szervezetek, iskolák és egyetemek is. A fiatalok oktatása és tájékoztatása a gyógyszerrel való visszaélés veszélyeiről kulcsfontosságú a jelenség mérséklésében. A jövőbeli kilátások nemcsak a gyógyszerek hozzáférhetőségének csökkentésében rejlenek, hanem az egészségügyi és rehabilitációs ellátás fejlesztésében is. Ha a helyi hatóságok, egészségügyi szolgáltatók és civil szervezetek közösen lépnek fel, akkor a gyógyszerfüggőség problémájának kezelése is hatékonyabbá válhat.
– Van kiút a gyógyszerfüggőségből?
– Van, de a gyógyulás folyamata nem könnyű, és elkötelezettséget, időt, szakmai segítséget igényel. Az első és talán legnehezebb lépés a gyógyszerfüggőség kezelésében az, hogy az egyén felismeri, hogy problémája van, és elhatározza, hogy változtatni szeretne. Ez gyakran hosszú időt vehet igénybe, mivel sokan nem hajlandóak szembenézni a függőséggel, vagy tagadják annak súlyosságát.
Az elvonás folyamata gyakran szigorú orvosi felügyeletet igényel, mivel az elvonási tünetek súlyosak lehetnek, például hányinger, izzadás, szorongás, depresszió, tudatzavar.
Ez leggyakrabban kórházakban történik, ezt követi a pszichológiai támogatás, amely egyéni vagy csoportos pszichoterápia formájában valósul meg, valamint a rehabilitáció, de a támogató közösség és az életmódbeli változtatások is mind fontos részei a sikeres gyógyulásnak. Hangsúlyozom: a szabadulás során elengedhetetlen a szakszerű orvosi és pszichológiai támogatás.
A visszaesés lehetősége is fennáll, és fontos, hogy az érintett személy tudja, hogy ha hibázik, az nem jelenti a véget, hanem lehetőséget ad a további fejlődésre és tanulásra. A barátok, család és más támogatók szerepe kulcsfontosságú a gyógyulás során, az egészséges szociális kapcsolatok segíthetnek megerősíteni a gyógyulás iránti elkötelezettséget.
Nemzetközi kutatások szerint a gyógyszerfüggőség nagyobb valószínűséggel alakul ki nőknél, az érintettek mintegy kétharmada nő. Ugyanakkor, bár a vényköteles opioid-túladagolás következtében kevesebb nő hal meg, mint férfi, a halálozási arány a nők körében a közelmúltban gyorsabban nőtt, mint a férfiaknál. A vényköteles opioid-túladagolás leginkább 45 és 54 év közötti hölgyeket veszélyezteti. Továbbá, mivel a nőket inkább érinti az álmatlanság és a szorongás, emiatt nagyobb valószínűséggel halnak meg a mentális egészségi állapotra felírt gyógyszerekkel (például antidepresszánsokkal) kapcsolatos túladagolás következtében.
korábban írtuk
Dániel Hunor: Isteni gondviselés vezet az utamon
Dániel Hunor két évvel ezelőtt kapott új szívet a budapesti Semmelweis klinikán, egyetlen esélyként az életben maradáshoz. A gyergyószentmiklósi fiatalember gyermekkora óta szívproblémákkal küzd, mégsem a nehézségekre fókuszál.
