Vidéki kislány De eccer szép helyen laknak!

Egy átlagos péntek délelőtt beültem a taxiba. Szó nélkül indított, és elszállított a kedvenc kocsmánkhoz… Khm, szólaltam meg, én valójában dolgozni indultam… Aztán vidékre költöztünk: a kétszeres szállítási időbe és kétszer annyi fuvardíjba jó sok faggatózás is belefér.

– Jó napot kívánok! Egy autót kérnék Szenttamásra. A Szejke felől a második utca balra, ott a harmadik ház.

– Hányas szám?

– Ötvennégyes – de így nem fogja megtalálni.

– Rendben, akkor mit mondjak a sofőrnek?

– Egyszerűen magyarázza el. A Szejke felől a második utca balra, ott a harmadik ház.

– Rendben. Akkor próbáljuk meg így.

– Ja, és ha a másik irányból, Kadicsfalva felöl jön az autó, akkor jobbra van az az utca…

– Hogy mondja? A Szejke felől a második utca jobbra?

– Milyen szép kicsi ház! Mikortól laknak itt? Nem is tudtam, hogy itt laknak, az erdő alatt… Nem fél?

– Hát, a medve nem jön be a házba. Ezzel biztatom magam.

És melyik tolvaj vetemedne arra, hogy a világ végén egy félkész házat feltörjön?

– Hát, én a maga helyében félnék!

– Köszönöm, ez igazán megnyugtató.

– Nah, há’ mikor lesz má’ aszfaltjuk? Nem unják ezt a sok sarat?

– Nem élvezzük kifejezetten, de nem csak tőlünk függ.

– Há’ aztán annyi módos ember lakik ebben az utcában.

Mé’ nem tudják esszedobni azt a pénzt, s megcsinálni ezt az utcát rendesen?! Sakkó már a Szejkéről vezető úttal is kellene kezdjenek valamit, legalább betömjék a lyukakat…

– Az megyei út, nem a lakók hatásköre…

– Ez a baj a mai fiatalokkal, ülnek a seggükön, és nézik, ahogyan szétrohad minden körülöttük.

– Milyen szép nagy kutya! Milyen fajta?

– Komondor.

– Harap-e?

Hirdetés

– Csak, ha nagyon szépen megkérjük rá.

– Háhá! S hogy hívják?

– Toldi.

– Kérem?

– Toldi, tudja, mert alföldi, nagy fajta…

– Igen, hát én is olvastam valamikor Petőfit!

– S mit csinálnak ennyi pulykával?

– Megesszük! Mind egy szálig. Levágjuk az összeset, feltöltjük kolbásznak, s egész télen azt esszük.

– Há’, maguk tudják. S a galambok?

– Azokat is!

– De milyen szép helyen laknak! Mennyi itt árja a földnek?

– Pontosan nem tudom, főként, hogy már nem igen van itt eladó telek.

– Há’, eccer nagyon szép helyen laknak! S lesz-e szomszédjuk?

– Bizonyára, ahogy mondtam, minden teleknek van gazdája.

– Csak az a fontos, hogy rendes emberek legyenek. De eccer, szép helyen laknak! S a medve jár-e be?

– Eddig még megúsztuk, elkerültek minket.

– S gázzal fűtnek?

– Nem, fával. A faluban nincsen gáz.

– Na, eccer az nem jó. Drága is, dolog is van vele.

Na látja, ezért nem költöznék soha falura. Ott az ember egyszer nem dőlhet hátra dolga végeztével.

Mindig van tennivaló, s a ház sincs soha készen. S ha még állatok is vannak, akkor a fene megette az egészet, csak a kötöttség. De eccer szép helyen laknak!