A barnaságot sokáig az egészséges, kipihent külsővel azonosítottuk, valójában azonban a barnulás a bőr UV-sugárzásra adott védekező reakciója. A nyári hónapokban ráadásul könnyen megjelenhetnek vagy sötétebbé válhatnak a pigmentfoltok, különösen az arcon, a homlokon és a felső ajak környékén. A már meglévő pattanások helyén maradt foltokat is látványosabbá teheti a nap.
Az egyik leggyakoribb szépségápolási hiba, hogy csak strandon használunk fényvédőt. Pedig nyáron a városi séta, a teraszon elfogyasztott kávé vagy az autózás során is ér bennünket UV-sugárzás. Fényvédőt tehát egész nyáron, sőt, minden évszakban érdemes használni. Legalább SPF 30-as, széles spektrumú fényvédőt válasszunk, hosszabb szabadtéri tartózkodás esetén pedig az újrakenésről sem feledkezzünk meg.
Több fény, több pattanás?
A nyári ragyogás néha egészen mást jelent, mint szeretnénk: fénylő T-vonalat, eltömődött pórusokat és váratlan pattanásokat. Önmagában az izzadás nem okoz aknét, de a verejték, a faggyú, a baktériumok, a hőség és a bőrt érő dörzsölés együtt okozhatja a pórusok eltömődését és a gyulladást.
Nem feltétlenül az a megoldás, hogy minden zsírosnak tűnő réteget erős lemosókkal próbálunk eltávolítani.
Nyáron sokszor elegendő könnyebb állagú hidratálóra váltani, és olyan fényvédőt választani, amely nem komedogén (azaz nem tömeszeli el a pórusokat). Az izzadságot pedig dörzsölés helyett érdemes finoman felitatni.
A „napcsókolta” bőrtől a hámlásig
„Csak egy kicsit megpirultam” – mondjuk gyakran, pedig a napégés bőrkárosodás. A vörösséghez feszülő, érzékeny bőr, később pedig hámlás társulhat. Ha már megtörtént a baj, a bőrt hűvös zuhannyal és kímélő hidratálással nyugtathatjuk, és természetesen kerülni kell a további napozást.
A hámló bőrt ne radírozzuk, ne próbáljuk „leszedni” róla az elhalt részeket. Ilyenkor nem a tökéletes barnaság megmentése, hanem a bőr regenerációjának támogatása a cél.
Szalmahaj a vakáció végére
A nyár a haj számára sem feltétlenül vakáció. Napfény, tengervíz, klór, gyakori hajmosás és forró levegő – augusztusra még az egyébként egészséges haj is szárazabbnak, fénytelenebbnek tűnhet. Festett haj esetében a szín is gyorsabban veszíthet élénkségéből.
úszás után pedig minél hamarabb kiöblíteni belőle a sót vagy a klóros vizet. A balzsam és a tápláló hajpakolás ilyenkor nem luxus, hanem praktikus segítség. A kalap pedig egyszerre divatos kiegészítő és fizikai védelem.
Repedezett sarok és elhanyagolt lábfej
A szandálszezon egyik klasszikus szépségproblémája a száraz, érdes sarok. Mezítláb járás, nyitott cipők, homok és gyakori vízben tartózkodás mellett a bőr könnyen kiszáradhat és megvastagodhat.
Zuhanyozás után használhatunk lábápoló krémet (keressük az ureát tartalmazó termékeket), a nagyon száraz bőrnek pedig az esti, vastagabb hidratálás tehet jót. A fájdalmas, mély repedések azonban már nem pusztán esztétikai problémák, ilyenkor szakember segítségére is szükség lehet.
Amikor a smink megadja magát
Harminc fok fölött még a gondosan elkészített sminknek is nehéz dolga van. A vastag alapozó, a faggyú, az izzadság és az egymásra rétegzett kozmetikumok könnyen eredményeznek foltos, elmozduló sminket.
Nyáron sokszor valóban igaz, hogy a kevesebb több. Könnyű, vékony rétegek, visszafogottabb alapozás, vízálló szempillaspirál – és máris kisebb az esélye annak, hogy délutánra teljesen más arc néz vissza ránk a tükörből. A fényvédőt azonban a smink kedvéért sem érdemes kihagyni.
Nyáron sem kell tökéletesnek lenni
Talán ez a leggyakoribb nyári szépséghiba: azt várjuk magunktól, hogy a harmincöt fokos hőségben is úgy nézzünk ki, mintha egy légkondicionált stúdióból léptünk volna ki. Pedig
A nyári szépségápolás célja ezért nem a tökéletesség. Sokkal inkább az, hogy megvédjük a bőrünket, hajunkat, és jól érezzük magunkat: egy kis fényvédő, némi hidratálás, egy kalap.
korábban írtuk
Elekes István: A kiégést gyakran „kihordjuk lábon”
Elekes István építőmérnökből lett szociológus, közösségfejlesztő és tréner, háromgyermekes édesapa. Igazi mozgatórugója a gyergyói civil életnek, jelenleg korunk egyik legtöbb kérdést felvető tünetével, a kiégéssel és annak megelőzésével foglalkozik.
