– Tekintsünk vissza először a gyökerekre: honnan ered a Kneipp-terápia? Mesélj nekünk a történetéről!
– Sebastian Kneipp, német katolikus pap fedezte fel újra a XIX. században. Nagyon sok nehézségen kellett keresztülmennie, így későn, 23 évesen kezdte el a gimnáziumot. Ez idő tájt megbetegedett, tuberkulózist kapott, ami az akkori orvostudomány szerint gyógyíthatatlan volt, ezért orvosai lemondtak róla. Ekkor került kezébe egy svájci orvos, Johann Sigmund Hahnnak egy könyve, melynek címe: A víz ereje. Úgy gondolta, hogy nincs semmi veszítenivalója, és elkezdte saját magát gyógyítani az 5–6 Celsius-fokos Dunában, novemberben. Ez abból állt, hogy megmerítkezett, felöltözött, és ahogy akkori fizikai ereje engedte, igyekezett a testét felmelegíteni. És kitartó munkával azt vette észre, hogy hétről hétre tér vissza az ereje, megszűntek a vérköpések, és kezdett visszatérni szellemi frissessége és étvágya is. Egyszóval meggyógyult.
– Hogyan terjedt el a szűkebb, majd tágabb környezetében ez a gyógymód?
– Tanárai felfigyeltek ezekre a fejleményekre, amik vele történnek. Amikor elmesélte nekik, hogy hogyan gyógyult meg, szkeptikusan megjegyezték, hogy azért „ezeket a hókuszpókuszolásokat fejezze be”. Aztán két olyan esetet jegyeztek fel, amikor társait meggyógyította a papi szemináriumban. Mindkettőjüknél szentelési akadály volt az egészségi állapot. Ezek a fiúk éjszaka kiszöktek, és a kútnál hideg vizes leöntéseket vagy lemosásokat alkalmazott rajtuk, így végül mindkettő meggyógyult. Ő 30 évig fejlesztette a terápiáját, amely a hideg-meleg víz váltó alkalmazására épül. És soha senkinek nem tanácsolt olyan gyógymódot, amit előbb saját magán nem próbált ki. Amikor papként kihelyezték első állomáshelyére, kitört a kolera, és
nagy eredményességgel kezelte a kolerás betegeket. Aztán – mivel összetűzésbe került az orvosokkal – büntetésből elhelyezték Bad Wörishofenbe, azzal az üzenettel, hogy „jó leszel az apácák mellé gyóntatónak,
de ennek a gyógyítgatásnak legyen vége”. Közben egyre többen keresték fel, és gyógyított meg olyan embereket, akikről az orvosok lemondtak, vagy nem volt pénzük az orvosi kezelésekre. Végül ott fejlesztette magas szintre a terápiáját, és ma is ott található az a képzési központ, ahol én magam is tanultam.
– Mennyire számít ez manapság alternatív gyógymódnak, hol tart az elismerése?
– Az összetűzések ellenére már életében is voltak orvosok, akik elfogadták munkáját, sőt tanácsot kértek tőle. Ezért az ő álma, hogy ezt a terápiát az orvostudomány vegye át, és fektesse tudományos alapokra, meg is történt, hiszen Németországban a medicinában ez egy elismert gyógymód, amelyet az orvosi egyetemen is tanítanak, illetve az egészségügyi biztosítás is fedezi ezeket a kúrákat. Sőt, most már Magyarországon is van Kneipp szakorvos.
Tavaly rendezték meg Magyarországon az első Kneipp konferenciát. 2009-ben egy amerikai és egy osztrák orvos Nobel-díjat kapott, mivel bebizonyították, hogy a hideg vagy váltó karfürdő mennyire hatásos a szívbetegeknek.
– Milyen konkrét gyógyászati módszerekkel találkozik, aki ilyen kezeléseknek veti alá magát?
– Gyakori a hideg-melegvizes váltó láb- és karfürdő, hideg-melegvizes leöntés, lemosás, de hozzátartozik a gőzölés és borogatás is, ilyen például a vizes pólya, amit adott esetben hivatott helyettesíteni egy ún. vizes zokni.
– Miből áll egy olyan képzés, amin te is részt vettél Németországban?
– Ez egy nagyon intenzív képzés, ami elméleti és nagyon sok gyakorlati részt tartalmaz. Én akkoriban kint éltem egy németországi rendházunkban, a már említett településen, amely a terápiára lett kiépítve. Ez körülbelül három intenzív hónapból állt, ami azt jelenti, hogy reggel 8-tól délután 5-ig. Közben végeztem egy pedagógiai és egy talp reflexológiai képzést is, és volt időszak, mikor nagyon nehéz volt ezt a hármat együtt csinálni. Nagyon nagy hangsúlyt fektettek a gyakorlatra.
Közel 300 fajta alkalmazás tartozik ehhez a terápiához, és mi mindegyikben részesültünk. Az volt a cél, hogy előbb mi magunk megtapasztaljuk, hogy később emberekkel dolgozva tudjuk, hogy hogyan hat. Persze, amikor az ember meghallja, hogy ez csak tiszta víz, akkor mindenki szkeptikus, én is az voltam. Az volt bennem, hogy: „Na persze, kicsi locsolást ki nem bír ki?”
De igazából a tanárok egy nagyon szigorú rendet követeltek a kezelések alkalmazásában a saját érdekünkben, mivel a szervezetet nagyon igénybe veszik ezek a sűrű kezelések.
– Te hogyan látod, mi a lelke ennek a terápiának?
– Ha egyetlen szóban kellene jellemeznem a Kneipp-terápiát, azt mondanám: mértékletesség. Kneipp persze rájött, hogy nem elég csak a tüneteket kezelni, hanem a teljes embert figyelembe kell venni. Ezért 5 alappillérre helyezte egész gyógymódját. Első az életvitel, vagy, ahogy ő mondta, a rendterápia, vagyis időnként ránézni, hogy hol tartok az életemben. Legyen harmónia a munka, a nyugalom és a kreativitás között. Második alappillér a táplálkozás. Kneipp azt mondja:
„Ha nem találjátok a betegség anyját a vér összetételében, keressétek atyját a táplálkozásban!”
Mindent ehetünk, de mértékkel. Úgy álljunk fel az asztaltól, hogy még tudnánk jóízűen enni, de ennyi már elég. Harmadik a mozgásterápia. Ő naponta előírt a betegeinek félóra fény- és levegőfürdőt. Következő alappillér a gyógynövények. Nagyon fontosnak tartja a víz fogyasztása mellett a gyógyteákat is.
Azonban a víznél kihangsúlyozza, hogy lassan igyuk, mert szerinte „Nem a hirtelen jött zápor termékenyíti meg a földet, hanem az, amelyik lecsepeg a paraszt kalapjáról”. És végül ötödik a vízterápia. De tényleg mindegyik nagyon fontos, mert ha csak tüneteket kezelünk, a gyökérprobléma ott marad.
– Mennyire tudod ezt itt Székelyföldön alkalmazni?
– Nekem a célom elsősorban az, hogy bevigyem ezt a köztudatba. Van olyan lehetőség, hogy részt vehet valaki egy Kneipp-hétvégén csütörtök délutántól vasárnap délutánig. Ebben mind az 5 alappillér be van építve, de kicsit összegyúrtam olyan módszerekkel is, amiket máshol tanultam. Például a rendterápiánál, elcsendesedésnél sokat segíthet a meditatív tánc, amit szintén nagyon szeretek alkalmazni. Ezeken a napokon nagyon figyelek a táplálékra és a mozgásra is. A vízkezeléseknek a technikáját is bemutatom, hogy ők otthon majd tudják alkalmazni.
Elmondom, hogy mikor, mit és mennyit – ez ugyanis a kulcsa a terápiának. Ezeknek eddig nem volt fix helyszíne, de ezután itt szeretném tartani, az udvarhelyi rendházban.
Most van felújítás alatt a régi zárdaépület, amit teljesen erre a terápiára szeretnénk berendezni.
– Gyógyszerekből lehet túladagolást kapni, ennél előfordulhat, hogy mellélövünk?
– Nagyot nem tudsz hibázni, de egyébként igen, lehet, amennyiben nem tartjuk be a szabályokat vagy az időpontokat. A fokozatosság is nagyon fontos, hiszen azt mondja Kneipp, hogy „legyet sem ágyúval lövünk, hanem mézzel csalogatunk”. Alapelv a helyes mérték, mivel a gyenge kezelés elgyengíti a szervezetünket, a megfelelő edzi, a túl erős viszont méreg. Az időpontok be nem tartásával akár épp ellenkező hatást is kiválthatok, mint amit eredetileg szeretnék.
– Nyilván a betegség kezelésénél sokkal lényegesebb a megelőzés. Te miket ajánlanál makkegészséges embereknek?
– Én azért is szeretem a Kneipp-terápiát, mert nem nehéz és nem kerül sokba. Ha egy kicsit öntudatosan élünk, nagyon sok mindent meg tudunk előzni. Kneipp az immunrendszer erősítése céljából 4 dolgot javasol: mezítláb járást, harmatos füvön való járást, víztaposást, valamint hótaposást. A nürnbergi klinikán sok kutatással bebizonyították, hogy azok, akik hideg vízzel kezelik a lábukat vagy havat taposnak, megelőzhetik az agyvérzést, az agyi erek elmeszesedését, és nagyon edzettekké válnak a fertőzésekkel szemben. Kneipp-nak alapelve, hogy aki nem áldoz időt és anyagiakat az egészsége megőrzésére, később nagyon sok pénzébe fog kerülni azt visszaszerezni.