Dahvi Waller egyévados (9 rész) sorozata a hetvenes évek Amerikájába repíti a nézőt (nem túlzás a sablonos ige, hisz Waller elbűvölően korhű filmet alkot), a feminizmus második fénykorának éveibe, amikor nők tízezrei harcoltak, tüntettek az ERA-ként ismert Equal Rights Amendment-ért, azaz a nemek egyenjogúságáról szóló alkotmánymódosításért. A mozgalom élén olyan aktivistákról tudunk, mint Betty Friedan, Gloria Steinem, Shirley Chisholm, Bella Abzug.
Ám volt egy másik oldal is jómódú fehér férfiakkal. És nemcsak. Az ellentétes oldalt képviselte Phyllis Schlafly is, aki bár a hidegháború, illetve az atomháború szakértője volt, a férfiak uralta világban nem jutott elég szóhoz, így megkereste magának azt a közeget, ahol megnyerő személyiségével, jól felépített diskurzusaival ezreket állíthat maga mellé. A film nemcsak az ő figurájára koncentrál, hanem a fent felsorolt nők mindegyikének jut egy-egy epizód, s egyúttal minden epizód felvillant a fő téma mellett más problematikus kérdésköröket is, mint a fekete nők elnyomása, a szinglik kirekesztése, az abortusz.
A filmben a nagyszerű alakítások mellett az a fantasztikus, hogy úgy foglalkozik egy ilyen – most a poszt #metoo érában is aktuális – kérdéssel, hogy semmi nem fekete vagy fehér. A Mrs. America nem egy könnyű néznivaló, kemény és tartalmas politikai dráma, de megéri a rászánt időt.
korábban írtuk
Filmet nézz, ne háborúzz!
Miközben a Woodstock fesztivál szervezői javában készültek a hippi-korszak legnagyobb zenei eseményére, mely 1969 augusztusának harmadik hetében zajlott, Los Angeles egy békés villanegyedében meggyilkolták Roman Polanski feleségét. A várandós Sharon Tate-t Charles Manson „hippi vezér” követői végezték ki brutális kegyetlenséggel. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. júliusi számában jelent meg.)
