A székelyföldi származású Kalamár Hajnalka klinikus pszichológus nemrég új kötettel rukkolt elő. Az Örökké Nő – Lelki edzésterv Nőknek Hajnalka tapasztalatait, tudását, valamint inspiráló történeteket gyűjt egybe, segítséget kínálva ezáltal a nőknek.

Aki a könyvet szereti, rossz ember nem lehet – jelenthetnénk ki a virágos közmondást újragondolva, és ebből kiindulva, azokat a helyeket is bátran ajánljuk, ahol a könyv mellé kávét, vagy a kávé mellé könyvet is kínálnak.

Bár azt mondja, sosem akart Rómeót játszani, és inkább mély szerepekre vágyik, mint erős hősök megtestesítésére, Szűcs Ervin bármelyik lovagregényben eljátszhatná a hősszerelmest: magas, jó kiállású, bársonyosan mély hangját egész nap hallgatná az ember.

A Született feleségekből ismert Eva Longoria, Lady Gaga vagy Madonna is hiába nyújtózkodnának a konyhámban borospoharakért, a maguk 150 (+-5-6) centijével nem érnék fel a faliszekrény második polcát. És nők milliói még náluk is alacsonyabbak.

A kolozsvári nyüzsgésben szinte fel sem tűnik Nagy Csengelle különleges külseje: szinte hófehér haja, halovány bőre. A Kovászna megyei albínó lány szerint ez a nagyváros egyik előnye, de súlyos látássérültsége miatt nagy kihívást jelent az új környezet.

A tavasz megújulás. Az utazás önmagunk újrafelfedezése – kissé elcsépelt mondatok, amiket a filmipar is szeret, hiszen a témához kapcsolódóan megannyi film született. Többnyire sablonos, csillámporos, közhelyes alkotások.

Ikonikus kultúrkocsmája volt Székelyföldnek a G., az évek során felvonult az igényes alternatív kultúra színe-java. De hová térhetünk be most, ha érdekelne egy kis kulturális csemege, vagy, ha csak sö..., azaz találkozásra szomjazunk helyi barátokkal?

Amikor a céges csapatépítőn már harmadszorra meséltem el, hogy miért nem tudok három pohár bort egyszerre elvinni a pulttól az asztalig tálca nélkül, akkor hasított belém: ki más meséljen a betegségéről, ha nem én? Noha nem érzem magam betegnek.

Kántor Melinda a Kolozsvári Állami Magyar Színház mindig mosolygós, örökmozgó színművésze. Energiája hátterében többek között régóta gyakorolt hobbijai állnak, a csikung és a tai chi segít neki a testét és a lelkét is formában tartani.

Normális ember – s főként nő – napjainkban nem néz westernt, hiszen ezekben a filmekben maximum az idétlen díszletvárosok kurtizánjai nőneműek. Az angolok éppen ezeket a sztereotípiákat rombolja le.

Régen a szaloncukor szorgos, közös munka eredménye volt, de ma is éledezik az igény a sokunk gyermekkorát idéző, ráérős szaloncukor-készítésre.

A gyergyóremetei származású Laczkó Vass Róbert a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának igazán sokoldalú tagja, könyveket ír, világot jár, és izgalmasabbnál-izgalmasabb ételeket főz barátainak, kollégáinak és a rászorulóknak. A Kolozsvári Magyar Opera visszatérő vendégelőadója a hobbijáról, a konyhaművészet iránti szeretetéről mesél ízesen, szenvedéllyel, inspirálóan.

Szexkomédia. A létező legrosszabb skatulya, meghatározás, amit a Minden jót, Leo Grande című filmre ráhúzott már több kritikus, mint ahogy az sem a legjobb irány, hogy a tabudöntögetése miatt sokan a Szürke ötven árnyalatával emlegetik egy lapon. Tény, hogy Sophie Hyde filmje sokszor vicces és megnevettet, és tény, hogy tabut is igyekszik döntögetni, de egyúttal kifinomult, kimért és kicsit drámai is, szóval sokkal összetettebb, mint ahogy sokan leírják.

A „kantinkaja” egyedi és utánozhatatlan. Aki valaha is evett kantinban – akár szerette, akár nem – emlékszik az ízekre, szagokra, a kis ablakon kiadott étel látványára, a nosztalgiát ébresztő kockás abroszra, na meg a konyhás nénikre és szakácsnőkre, akik ennek a világnak a „lelkei”. Bezsány Nagy Hajnalka 1985 óta a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum étkezdéjének szakácsnője és szíve-lelke, saját bevallása szerint sem tud olyan finomat főzni otthon, mint a kantinban. (Cikkünk a Nőileg magazi

Botházi Mária a BBTE újságírás szakán egyetemi oktató, tudományos kutató, újságíró, szerkesztő, legutóbbi kötetének – Fűnyíró a Tündérkertben – már a címe is sugallja, hogy igen, ebben a nőben van humor. Látnak-e „fantáziát” az újságírásban a mai fiatalok? Kell-e temetni a (nyomtatott) sajtót? A novemberi nyomtatott lapban őt faggattuk, mit gondol.

Tősgyökeres székelyként, sokáig azt hittem, hogy Székelyföld Erdély legautentikusabb, legtradicionálisabb része. Ahhoz, hogy meggondoljam magam, két kirándulás volt szükséges: egy a mezőségi Székre, egy pedig Kalotaszegre. Míg előbbi a hagyományőrzéssel, a mai napig viseletben járó helyi asszonyokkal bűvölt el, Kalotaszeg szinte kultúrsokk volt minden értelemben. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. novemberi lapszámában jelent meg.)

Dr. Molnár Emőke igazi örökmozgó: Kolozsváron élő endokrinológusként Erdély négy különböző városában dolgozik, állandóan jön-megy Csíkszeredától Besztercéig, amikor pedig van egy kis szabadideje, repülőre pattan, hogy világot lásson. Azt képzelhetnénk, hogy ilyen életmód mellett öltözködésében a kényelem az elsődleges szempont, ehhez képest Emőke maga a hanyag elegancia: szinte csak magas sarkú cipőben dolgozik, s odavan a „kényes” fehér ruhákért. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. novemberi lapszámában jel

Sokszor csak egy hajszál választja el a színvonalas zenés filmet a giccses és gagyi próbálkozásoktól, mint ahogy abban is nagyon nehéz megtalálni a középutat, hogy életrajzi film egyszerre legyen egy hommage, tisztelgés a főhőse előtt, és legyen őszinte, a valóságból- és nem csak mítoszokból építkező. Az elmúlt évtizedekben Hollywood nagyokat alkotott a zenés életrajzi filmek területén, elég a Piafot, a Judy-t, A nyughatatlant vagy éppen a Bohém Rapszódiát említeni. Ebbe a sorba illeszkedik a látványvilá