A Hover család háza külső jegyeiben egyértelműen idézi Kós Károly stílusát • Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra
Hover Zsolt és felesége, Judit mintegy 18 éve élnek Magyargyerőmonostoron, egy igencsak sajátos, mégis környezetébe tökéletesen illeszkedő házban, amelyet Anthony Gall építész álmodott és tervezett meg a falubeliek kérésére, körülbelül harminc éve.
Az ausztrál építész, építészettörténész Kós Károly egyik legelszántabb kutatója, nem csoda hát, hogy a parókián is lépten-nyomon visszaköszönnek művészetének sajátos jegyei.
Az érmelléki származású Zsolt és kalotaszegi felesége – ahogy ez a lelkészi hivatás esetében igencsak gyakori – hosszabb-rövidebb kitérők, megállók után „érkezett meg” Magyargyerőmonostorra.
A Hover család három tagja. A nagyobbik lány már egyetemista, sokat van távol az otthonától • Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra
Míg Zsolt a templomban és parókián szolgálja Istent és a gyülekezetet, felesége az iskolában teszi ugyanezt: évekig Kolozsváron, ma már Kalotaszentkirályon, ahol – Magyargyerőmonostorral ellentétben – még van elégséges gyerek ahhoz, hogy működjön az iskola.
A parányi terasz a reggeli kávézások helye, ahol Zsolt legújabb hobbiját is gyakorolja, itt születnek a gravírozott üvegek, tükrök • Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra
Körbeöleli a nap a házat
Tizennyolc évvel ezelőtt a család egy sok szempontból átalakításra szoruló parókiába költözött be, amelyet szép lassan alakítottak a maguk igényei szerint: a nagy előteret több kisebb egységre osztották, mivel a viszonylag szeles, hűvös településen igencsak fontos volt, hogy bensőséges, meleg helyiségeik legyenek.
Fokozatosan találták meg mindennek a helyét, szinte minden szobát kipróbáltak hálószobaként, végül a földszint lett az elsődleges lakótér.
A konyhájuk jelenleg is átalakítás alatt áll, mivel a ház sok munkát igényelt, igényel: Anthony Gall egy nagyon látványos, de – ahogy mestere, Kós is – nem minden szempontból praktikus házat alkotott. Persze a kósi örökségnek előnyei is vannak, megannyi építészeti megoldás mögött komoly koncepció áll. Például az, hogy a napfény uralja a házat: már az első sugarak besütnek a konyhába, és az utolsó elköszönők is bekacsintanak a házba, az irodába.

A gyülekezeti terem a család és a helyi közösség életének egyaránt fontos része • Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra
Népművészet és hagyománytisztelet minden szegletben
Mint Judit meséli, csak évek alatt fedezte fel, hogy minden tér, az ablakok, ajtók elrendezése nagyon tudatos, a fengsuj és hasonló tanok mentén van kialakítva. Bár a lakásnak saját hőközpontja is van, a terekben csempekályhák is helyet kaptak – szintén a tudatosság jegyében, hisz Gyerőmonostor a térség leghidegebb települése.
Judit viseletét lányai örökölték, akik a mai napig szívesen hordják a díszes darabokat • Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra
A ház jellegzetes stílusát jól kiegészíti a benne lakók értékrendje, világszemlélete. A kalotaszegi hagyományok, a helyi népművészet lépten-nyomon visszaköszön: varrotasok, vagdalásosok, faragott bútorok formájában.
Zsolt, ahogy az esperes(e) mondja, bár nem környékbeli, mára „a legkalotaszegibb kalotaszegi” lett.
A hagyomány szeretetét és tiszteletét lányaik is továbbviszik, a jeles alkalmakkor, úrvacsoraosztáskor, táncfellépések során is előszeretettel viselik a népviselet örökölt vagy rendelésre készített darabjait. Az otthonukban is lehetetlen úgy körbenézni, hogy a látogató ne fedezne fel egy-egy, a szekrényből kikandikáló hagyományos darabot.
Judit és Zsolt hálószobája egyszerre tágas és otthonos, varrogatni, írogatni egyaránt van itt hely • Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra
„Titkos szoba” és énidő sarkak
A látogatók egyébként nem ritkák náluk, hiszen a ház része egy gyülekezeti terem is, ahol vallásórákat, nőszövetségi gyűléseket is szoktak tartani, a teret szintén a kalotaszegi motívumok és a könyvek uralják. A könyvek egyébként a Hover család minden zugában fellelhetők, ami nem meglepő, hiszen Zsolt lelkészi hivatása mellett termékeny író is, már öt regénye is megjelent: fikciós munkák, amelyek az erdélyi történelmet állítják fókuszba.
Zsolt egy mindig tevékeny ember, ha épp nem a vasárnapi prédikációját írja, vagy a hívek gondját-baját hallgatja meg és próbálja orvosolni, és nem is újabb regényén dolgozik, akkor tanul, doktorál, esetleg a házuk teraszán űzi legújabb hobbiját, a gravírozást.
És ha még mindig marad ideje, akkor videójátékozik, miközben felesége kreatívabbnál kreatívabb darabokat varrogat, a hagyományokból inspirálódó modern kiegészítőket. A hobbikhoz pedig külön terek dukálnak: Zsoltnak megvan a maga játék-sarka, míg Judit gyakran az emeleti, sok ablakos, fényes szobák valamelyikében varr.

A „titkos szoba” napfényben úszik, hiszen minden oldalán ablakok találhatóak • Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra
A család nemcsak a házat, hanem a hozzá tartozó kertet, valamint a panorámát is nagyon szereti. A kilátás – a Vigyázó hegységre – egyébként a „titkos szobából” a legjobb, amely egy padlásfeljárón keresztül közelíthető meg. A szobában még az előző lelkész bútorai találhatóak, amelyeket az építkezés során vittek fel, és amiket nem lehet lehozni – csak ha feldarabolják azokat. Ez a háznak egy olyan zuga, amely a Hover család életében még nem találta meg végső funkcióját, egyelőre egy izgalmas, rejtett tér csupán.