– Hogyan változtatja meg a mesterséges intelligencia az ember és a technológia közötti kapcsolatot?
– Az első gondolatom az, hogy a technológia általában mindig hoz egy változást, méghozzá egy kétirányút. Másik oldalról azonban már most kijöttek tanulmányok arról, hogy azáltal, hogy nem gondolkodunk annyit, az eredményeket készen kapjuk, egy-egy feladat nem dolgoztatja meg intellektuálisan annyira az embert, kényelmesebbé és butábbá válunk. Ezzel szemben én azt hiszem, hogy az emberiség még gazdagabbá válik, sokkal gazdagabbá, mint amit el tudtunk volna képzelni. Viszont ebben a pillanatban most ijesztő a jövő, mert a racionális elme ezerféle érvet tud gyártani arról, hogy miért lesz rossz. Meggyőződésem, hogy
szükséges valamennyi irracionális optimizmus a jövővel kapcsolatban.
Ugyanígy racionálisan 100-150 évvel ezelőtt sem mondta volna meg senki, hogy milyen is lesz a jövő, és hogy valójában a jövő sokkal jobb lett, mint amilyennek bárki el tudta volna képzelni. Gyanítom, hogy ez fog történni megint az emberiséggel. A programozók egy jó példa: mivel már az AI is tud programozni, az a programozó, aki a mai nap még saját kezűleg ír kódot, az inkább a dinoszaurusz kategóriába tartozik. Annak a cégnek, ahol a programozók még kézzel írnak kódot, szó szerint hetei, hónapjai vannak hátra. De, hosszú távon mindez a javunkra, segítségünkre válik.
– Milyen készségeket kell tudatosan megőriznünk egy olyan világban, ahol az MI egyre több feladatot vesz át?
– Nemrég volt egy hatalmas felismerésem, egy igazi paradigmaváltás, ami szó szerint sokkolt engem, és bizonyos szempontból megnyugtatott, mert egy új szemmel tudtam a mesterséges intelligenciára nézni. Rá kellett jönnöm arra, hogy folyamatosan a technológia segítette a bal agyféltekénket, de az igazi emberi oldalunk mind a jobb agyféltekénkben található meg. Vagyis a jövőben azt látom, hogy az lesz sikeres, aki rájön erre: használja tudatosan, eszközként a mesterséges intelligenciát ahhoz, hogy erősebbé váljon, hatékonyabbá váljon, viszont a jobb agyféltekéjét helyezi az első helyre, és folyamatosan fejleszti magát a jobb agyféltekés tevékenységeiben. Ez a művészeteknek és a vallásoknak az agyféltekéje, ahol helye van a nosztalgiának, helye van a rácsodálkozásnak, helye van az örömnek, helye van annak a fajta beleborzongásnak, amit akkor érez az ember, amikor kimegy a csillagos éjszaka alá, feltekint a csillagokra, és érzi, hogy egy porszem. Ez egy ilyen vallásos áhítat vagy ámulat, amibe esik az ember, és ez nem egy racionális valami, nem lehet kikövetkeztetni, és bizonyos szempontból benne van az a fajta alázat, hogy nem tud mindent, hogy vannak olyan dolgok, amikre egyelőre nem tudja a választ, és ezzel rendben van.
– Mely emberi képességeket fenyegeti a legnagyobb veszély, ha egyre több feladatot bízunk a mesterséges intelligenciára?
– Minden, ami jobb agyféltekés, az fog kidomborodni, mert az az, ami bennünk emberi. Az embernek van egy fizikai, egy intellektuális, egy érzelmi és egy spirituális oldala is. Ez a fizikai dimenziónk, ami a fegyelemről és a felelősségvállalásról szól. Ahogy egy róka nem tud felelősséget vállalni, és ahogy egy kő sem tud felelősséget vállalni, úgy
az AI is egy eszköz, és nem tud felelősséget vállalni. Emiatt az ember nem tudja magáról a felelősséget egy gépre delegálni.
A mesterséges intelligenciának nincs morális iránytűje, és ha vele fogjuk megvitatni azokat a filozófiai, morális kérdéseket, amelyek foglalkoztatnak minket (hogy helyes-e a monogám házasság, helyes-e a keresztény szemlélet, helyes-e gyakorlatilag bármi, ami az emberiséget foglalkoztatja), akkor a AI informálhat minket, de az igazi morális iránytű mindig az ember kezében marad. Itt azt kell megemlítsem, hogy az ember az, akinek megértése van, a gép pedig inkább statisztikailag számol. Az ember intellektusa, az igazi megértés viszont egy teljesen más dimenzió. Tehát az ember feladata továbbra is az marad, hogy a dolgokat megértse, hogy eldöntse, valaminek van-e értelme vagy nincs. Ha munkahelyi környezetben arra használjuk a ChatGPT-t, hogy helyettünk megírjon egy e-mailt, ami például egy üzleti döntést készít elő, vagy akár egy házi feladatot old meg helyettünk anélkül, hogy igazi megértésünk lenne, akkor az eredményt el fogjuk érni: az e-mail meg fog születni, professzionálisnak fog tűnni, viszont gyakorlatilag nem dolgoztunk, nem értettük meg.
– Sokan féltik a munkahelyüket, hogy az AI majd átvesz mindent. Erről mi a véleményed?
– Mindenki ismer olyan embert a munkahelyén vagy máshol, aki valahogy próbálja a felelősséget kerülni, valahogy mindig másra mutat, valahogy sosem ő a hibás, valahogy mindig az áldozata a környezetének, a biológiának, a politikának, a rendszernek. Ezek az emberek nem lesznek sikeresek a jövőben, hiszen az AI is hasonlóan nem vállal felelősséget.
A jövő tehát azoké az embereké, akik felelősséget vállalnak, akik empatikusak, akik értik, hogy miért csinálják azt, amit csinálnak.
Úgyhogy összesítve azt hiszem, hogy azok az emberek, akik eddig is aludtak, akik bejártak a munkahelyükre azért, hogy elteljen az a nyolc óra, akik analitikus munkát végeztek, és az igazi büszkeségük az volt, hogy viszonylag gyorsan el tudtak végezni statisztikákat, számításokat, olyan bal agyféltekés tevékenységeket, amit gyakorlatilag az AI óráról órára, szó szerint lecserél: ezek az emberek valószínűleg tényleg el fogják veszíteni a munkahelyeiket. Kivéve, ha megértik azt, hogy egy új korszak közeledett és közelít, ahol a jobb agyféltekés tevékenységek, a kreativitás, a nyitottság, az alázat, a kíváncsiság, az intellektuális éhség az, ami jellemezni fogja a jövő sikeres embereit. A felelősségvállalás, az empátia és a megértés, a dolgok mély megértése, és persze a miértekre adott válasz. Tehát mindenki egy kicsit filozófussá kell váljon a saját életében, hogy megértse, amit csinál, azt miért csinálja, és hogy hogyan kapcsolódik be egy sokkal nagyobb rendszerbe, mit szolgál ő az életével.
– Mit tehet egy felnőtt, hogy az AI ne helyettesítse, hanem fejlessze a tudását? Milyen tudatos szokások segítenek?
– Ez bizonyos szempontból pimasz kérdés. Ugyanis nem csak az van belecsomagolva, hogy hogyan tudunk sikeresek lenni a jövőben, ha az AI csomó mindent pótolni fog az életünkben, hanem talán mintha az is benne lenne, hogy hogyan tudnánk tudatosan az AI-t arra használni, hogy soha ne vegye el a munkánkat.
A kérdés tehát az valójában: hogyan tudunk AI segítségével még emberibbé válni?
Hogy hogyan tudunk felelősséget vállalni az AI segítségével? Tehát, ha az AI rossz válaszokat ad, akkor az a mi felelősségünk, nem az AI felelőssége. Ugyanígy, tovább lépve a felelősségvállalás dimenziójában: bármilyen választ is ad az AI, mi vagyunk a felelősek azért, hogy az, ami kikerül a kezünkből, megfelelő anyag legyen. Önmagában ez a tipp annyira értékes, hogy csak javasolni tudom minden ember számára, aki bármilyen kicsit is kreatív munkát végez. Úgyhogy, ha meg akarjuk ezt őrizni és maximalizálni a jobb agyféltekés állapotunkat, akkor használjuk az AI-t arra, hogy ő őrködjön, mint egy nagy bal agyfélteke a bal agyféltekés feladatok között, hogy maximalizálni tudjuk azt az időt, ameddig a jobb agyféltekében tudunk lenni.
– Hogyan neveljük a gyerekeket, hogy az AI-t magabiztosan használják, de ne veszítsék el az önálló gondolkodást és a kreativitást?
– A gyermekeinknek meg kell tanítsuk, hogy az AI nagyon jó eszköz arra például, hogy megtanuljanak egy nyelvet, de nem jó barát. Gondoljanak az AI-ra úgy, mint egy eszközre, sőt, nem árt, ha egy kicsit távolságtartóak maradunk vele. Úgy szoktam fogalmazni, hogy az AI olyan, mint egy pszichopata (az érzelmeket csak mímeli). Ha így gondolunk rá, akkor visszaborzongunk attól, hogy túl sokat osszunk meg magunkból, hogy tanácsát kérjük ki feltétlenül, vagy pedig hogy érzelmileg rá hagyatkozzunk, és ezt kell a gyermekeinknek is megtanítani. De ugyanilyen fontos a tudásban való elmélyülés. Aki megtanul írni, megtanul olvasni, megtanul gondolkodni, az egyszerűen legyőzhetetlen lesz. Mert a feladatunk az, hogy mélységesen megértsük ezt a világot. És az AI ebbe tud segíteni nekünk, de helyettünk nem fogja megtenni.
Az Ignis Café alapozó és haladó AI-képzéseket is tart, a bevezető tanfolyamot Szabolcs az olvasóink számára 25 pontba szedte, innen tölthető le.
korábban írtuk
A pohár formája is alakítja az élményt – nyári italok
Más élményt nyújt egy ital, ha madárcsicsergés közepette vagy egy zajos bevásárlóközpontban fogyasztjuk. Egy jó társasággal vagy a szerelmünkkel egy hűs teraszon, lassan elkortyolt ital a nyár egyik legszebb pillanata lehet.
