Bélférgességen az emberi emésztőrendszerben előforduló élősködők és azok lárvái által okozott betegségeket értjük. Egy ember élete során többször is megfertőződhet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint a harmadik világ országaiban van, ahol mindenki érintett. Közép-Kelet-Európában összességében egészen jól állunk, de
Ahol egész utcák, lakónegyedek, sőt települések lakói nem jutnak megfelelő mennyiségű és minőségű vízhez, akár az ötven százalékot is elérheti a fertőzöttek aránya – sorolja lapunknak dr. Koncsag-Szász Előd székelyudvarhelyi gyermekorvos.
Egysejtűek és többsejtűek
Ezek az élősködők lehetnek egysejtűek, avagy protozoonok, mint például a köznyelvben epeféregként ismert Giardia intestinalis, vagy többsejtű paraziták. A szaknyelvben egyébként bélférgesség alatt csak a többsejtű bélparazitákat értik.
Az epeféreg szennyezett vízzel kerül az emésztőrendszerbe, a cérnagiliszta a végbélnyílás körül lerakott petéit juttatja a környezetbe, onnan lenyeléssel vagy belélegzéssel kerül újra a szervezetbe. Az orsógiliszta szintén a fertőzött kéz vagy tárgyak által jut be a tápcsatornába. Ugyanakkor a kutyák és macskák ürüléke által szerzett Toxocara-fertőzést is meg kell említeni, a nem megfelelően hőkezelt disznó- és marhahús fogyasztásával pedig Echinococcus vagy Trichinella kerülhetnek az emberi szervezetbe. Ezek jóval ritkábbak.
Miért inkább a gyermekek érintettek?
Ők azok, akik szájukba veszik a játékokat, befalják a kezüket, a cumit, előbb négykézláb, aztán két lábon járva mindenhová elérnek, folyamatos kapcsolatban vannak a talajjal. Könnyebben megfertőződnek, illetve náluk gyakrabban jelentkeznek tünetek.
Gyermekeknél nagyobb arányban jönnek elő tünetek, van egy ilyen gyakorisági csúcs, egy- és ötéves kor között, a tipegő- és az óvodáskorban. Tehát a gyermekek többszörösen terheltek” – mondja a főorvos. Kisbabáknál, egyéves kor alatt szinte egyáltalán nem fordul elő – mozgásuk, táplálkozásuk jobban kontrollálható, a szoptatott babák pedig az anyatejben található ellenanyagok miatt is védettebbek.
Tipikus tünetek
Általánosságban háromféle módon okozhatnak panaszt a bélférgek – foglalja össze a gyermekorvos. A leggyakoribb, hogy a gazdatest emésztőrendszerében elszaporodva elszívják a létfontosságú tápanyagokat, vitaminokat, hiánybetegségeket okozva: a gyermek étvágytalan, fáradékony, nem fejlődik megfelelően. Ugyanakkor a férgek az emberi szervezetben
A harmadik, amikor mechanikusan okoz valamiféle bajt, például kutya ürülékéből a szervezetbe bekerülő Echinococcus okozta ciszta, ha elkezd nőni, nyomhatja az epevezetéket, az ereket és idegeket a tüdőben, májban. „A bélférgesség inkább kellemetlen tünetekkel járó, mint súlyos betegség, de természetesen nem szabad elbagatellizálni” – hangsúlyozza dr. Koncsag-Szász Előd.
Nem tipikus tünetek
Ritkán ugyan, de járhatnak súlyos következményekkel. „Minden évben van pár esetünk, amikor asztmához hasonló tünetekkel kerül hozzánk a gyermek, sípol a tüdeje, de nem javul az asztmagyógyszerekre. Főleg az orsógiliszta szokta okozni: a lárvák, amikor kikelnek, átmennek a tüdőbe, és ott okoznak egy átmeneti gyulladást, és ennek nem az asztma elleni vagy az antibiotikum a gyógyszere, hanem a féreghajtó. Egy másik kérdés,
– mondja a szakember. Sebész kollégái találkoztak olyan esettel, amikor egy gyermeknek a bélelzáródását műtötték, és ahogy kinyitották, „akkor látták, hogy az Ascarisok gomolyodtak össze, és azokat kellett kivenni, ott nyüzsögtek ezek az összetekeredett férgek – ez is nagyon ritka, de előfordulhat.”
Nem könnyű felállítani a diagnózist
Az általános tünetek, felszívódási zavarok, bőrtünetek indokolják a vizsgálatokat, a diagnózis felállítása azonban nem egyszerű, elég, ha csak a csalánkiütéseket vesszük például, amelyeket legtöbbször vírusok okoznak, de a különböző allergiákra is utalhatnak, csak nagyon kis arányban oka a parazitózis. Lehet tünete az igen gyakori, minden hatodik kisgyermeket érintő hasi fájdalom is, de ezek 95 százalékában nem találnak szervi okot, és jól is fejlődik a gyermek. Ezt hívják funkcionális hasi fájdalomnak.
A cérnagiliszta-fertőzés esetében például a végbélnyílás környékén a cérnaszerű férgek néha szabad szemmel is azonosíthatók. Az azonosítás történhet székletmintából (legalább három mintára van szükség), illetve vérből, esetenként tüdőröntgen is indokolt lehet.
Hatékonyan gyógyítható
A gyógyszeres féreghajtás hatékony módszer. Bizonyos parazitózisoknál ajánlott az egész családot kezelni, hogy megelőzzék a visszafertőződést. „A WHO javaslata alapján azokon a vidékeken, régiókban, ahol húsz százalék felett van a fertőzöttség, legalább félévenként kellene osztani a lakosság körében féreghajtót, mindenkinek. Tapasztalták, hogy például India egyes részein, ahol sikerült ezt megszervezni, rövid időn belül átlagosan egy kilót híztak a gyermekek” – jegyezte meg a gyermekorvos.
Próbálkozzunk népi gyógymódokkal?
Vannak, akik esküsznek a népi gyógyászatban alkalmazott „csodaszerekre”, a gyógyteákra, főzetekre, a fokhagyma féregűző hatására, a gyermekorvos azonban óvatosságra int: „A férgek nem szeretik az erős fűszereket, például a fokhagymát, de más fűszereket sem. Igaz, hogy bizonyos gyógynövények hatására például csökken a peteszám, de nincs evidencia egyetlen növényi megoldásra sem.” Tehát
„A laboros és fertőzős kollégák rálátása szerint, a kórházunkban körülbelül fele annyi ilyen eset van, mint tíz évvel ezelőtt, de ez csupán Udvarhelyszékre vonatkozik” – mondja dr. Koncsag-Szász Előd, aki okként a víz- és csatornahálózat bővülését, a személyi higiénére való igény növekedését véli. Bármilyen furcsán is hangzik, a tisztasággal kapcsolatban sem szabad túlzásba esni: az utóbbi évtizedekben látványos növekedést mutató autoimmun megbetegedések oka éppen a „steril környezet” – hívja a fel a figyelmet a szakember.
korábban írtuk
Sándor Ella: Tanulj, ha tanulnivalód van!
Alig pisil belé a szarvas a Nagyvízbe, nekem a gondolataim éjjel-nappal az iskola körül kezdenek forogni. Így van ez már, mióta az eszemet tudom, s annak biza ide s tova negyven éve.
