Sokat hallottunk már arról, a textilipar az egyik leginkább környezetszennyező iparág, így nem meglepő, hogy az utóbbi években egyre többen (vásárlók és vállalkozók egyaránt) gondolkodnak azon, hogyan lehetne az öltözködést, a ruhagyártást környezetbaráttá, fenntarthatóvá tenni.
Megdöbbentő adatok
Kezdjük néhány sokkoló adattal. Tudtad például, hogy egyetlen pamutpóló gyártásához 2700 liter vízre van szükség? Bizony engem is meglepett ez a mennyiség. A divatipar évente 150 milliárd ruhadarabot készít és 2 millió tonna szén-dioxidot termel.
Szerencsére azt tapasztaljuk már, hogy egyre több fast fashion márka is odafigyel erre, és környezetbarát kollekciókat dob piacra, melyek ökológiai lábnyoma sokkal kisebb.
Érzékenység a természetesség iránt
Az alapanyagokat tekintve ahhoz, hogy egy ruha „zöld” legyen, bio és újrahasznosított textilekről lehet beszélni. Ilyenek például a len, a kender, a gyapjú, a gyapotból nyert biopamut, a selyem, a szójabab vagy a bambusz. Ma már nem kell nagyítóval keresni azokat a ruhakészítőket, akik környezetbarát módon terveznek, alkotnak gyermek- vagy felnőttruhákat. Erdélyben is megtaláljuk őket.
Márton Andrea például lenvászonból készít gyermekruhákat Marosvásárhelyen. A természetes anyagok szeretete édesanyjától ragadt rá, aki varrónő és ruhatervező volt, és az egyszerűség, a letisztult formák, a természetközeli színek, anyagok szeretetére nevelte. Nem volt kérdés, hogy Andi is ezekhez nyúl. A lenvászon könnyen tisztítható,
A nyáriak mellett téli ruhákat is készít vastagabb szövésű anyagból. „Az édesanyák előnyben részesítik a természetes anyagból készült ruhákat, próbálják minimálisra csökkenteni a gyermekükre kerülő műszálas holmik mennyiségét. Van igény nemcsak lenvászonból, hanem gyapjúból, kenderből, gyapotból vagy akár régi, nem használt ruhadarabokból újraszabott, átalakított, azaz újrahasznosított ruhákra is. Azokban az anyákban, akikkel a munkám során kapcsolatba kerülök, van egyfajta érzékenység a természetesség iránt. Ez motivál, hogy továbbra is kizárólag természetes anyagokkal dolgozzak.”
Akarni kell a változást
Kelemen Kinga gyermekei születése után kezdett környezetbarát ruhákat készíteni. Nem akart beállni a gyorsfogyasztásra szakosodott divatmárkák mögé, ahol a ruhaneműk alapanyagának legtöbbje kőolajszármazék: műszál vagy kevert szál, ami nem csak testidegen, de szemétként sem bomlik le, mikroműanyag formában is végtelen időkig szennyezi a földet. „Ehhez nem akartam hozzájárulni, és amikor nem találtam megfizethető áron alternatívát, elkezdtem magam varrni. Először a gyermekeimnek, aztán a baráti körnek, végül vállalkozóként” – mondja. Kolozsvári műhelyében gyermek és felnőttruhákat készítenek természetes anyagokból, újrahasznosított és új textilekből egyaránt.
mely használatakor úgy viselkedik, mint egy második bőr. Az izzadságot nem szívja magába, hanem az rögtön elpárolog a felületéről, miközben nem hűti le a testet, nem fázunk és nincs benne melegünk, nem mellesleg antibakteriális és véd a káros napsugaraktól is.
Ha te is változtatnál öltözködési szokásaidon, érdemes körülnézni, mert biztosan találsz olyan ruhakészítőt a környezetedben, aki természetes anyagokat használ. Légy tudatos vásárló, és már attól is zöldebb lesz a gardróbod.
– Ne vásárolj száz cuccot! Inkább áldozz rá egy picivel többet, de amit megveszel, az jó minőségű legyen, ami hosszabb ideig kiszolgál. És ezek nem is tucatáruk, így egyedi és különleges darabjaid lesznek.
– Ha turkálóban vásárolsz, már azzal is véded a környezetet.
– Ne vedd félvállról a mosási útmutatót! Próbálj szín szerint mosni, tartsd be a hőfokra vonatkozó előírást, és használj kímélő mosószert. Ezzel jelentősen meghosszabbodik a ruhák élettartama.
korábban írtuk
A régi, a népi és az új összefonódása egy kollekcióban - (VIDEÓVAL)
„Komplex magyar élmény” Németh Hajnal Aurora, az Aurora FolkGlamour megálmodójának új kollekciója, hiszen nem megszokott divatbemutatón ismerkedhetett meg a nagyérdemű a darabokkal.
