A modern lakás e szemlélettel egyre tágasabb, eltűntek különféle kacatok a tárolóhelyek süllyesztőjében, ahogy azt az egyre népszerűbb skandináv stílus és az ehhez kapcsolt hygge utáni vágy diktálja. A tárgyak szolgáljanak téged, és nem fordítva – szól a tanítás, és a japán otthonokban tényleg csak az található meg, amire szükség van. Ez a mentalitás a Tokióhoz hasonlóan zsúfolt nagyvárosokban kifejezetten megtérül, ahol a helyszűke miatt a lakások pár négyzetméterre korlátozódnak, ilyen szűk térben pedig egy gyűjtögető életmódhoz szokott embernek esélye sincs túlélni.
Konmari segít
Felénk ez utóbbi jellemző, amihez a kommunizmusbeli hiánygazdaság is hozzájárulhatott. „Majd csak jó lesz valamire” – hallottuk szüleinktől, így fel sem tűnik, amikor elpakoljuk a félig elhasznált pillanatragasztót, a kiürült kenyeres zacskót, hogy aztán majd nagyokat szitkozódjunk, amikor véletlenül a kezünkbe kerül. Vagy ha nem kerül, hiszen a sok felhalmozott holmi olyankor okozza a legnagyobb bosszúságot, amikor épp feltétlenül szükség lenne valamire. Arra az egyetlen egyre a több ezer limlom közül.
A tárgyak nem akadályt kellene gördítsenek az életünkbe, hanem inkább meg kellene könnyítsék azt.
Sőt – megy tovább a rendrakás japán „istennője”, a világszerte ismertté vált Marie Kondo –, örömet kellene szerezzenek nekünk. A Konmariként is emlegetett nő több könyvet írt a rendrakásról, módszerét világszerte alkalmazzák. Elméletének sikerét mi sem jelzi jobban, minthogy Netflix-sorozat készült belőle, és a fiatal japán nő 2015-ben bekerült a Time magazinnak a világ száz legbefolyásosabb emberét tartalmazó rangsorába.
Kondo szerint a rendezett és elégedett élet érdekében csak azokat a dolgokat érdemes megtartani magunk körül, melyek örömet szereznek számunkra. Ezeknek meg kell találni a nekik kijelölt helyet, minden más kukába való. A rendrakás mestere azt is elmondja, hogyan szabaduljunk meg a felesleges holmitól: vegyük sorra dolgainkat és rendezzük két kupacba őket. Azokat, amelyek örömet szereznek, saját helyre kerülnek, míg azok, melyekhez semmilyen pozitív érzés nem köt, szemetesbe.
Szépen sorra
A rendszerezés mivel is kezdődhetne mással, mint a ruhákkal? Ezekből hajlamos a legtöbbet felhalmozni az ember, amihez a fogyasztói társadalom is hozzájárul az „egyet fizetsz kettőt kapsz” felhívással. Csak olyan ruhát viseljünk, amit szeretünk, aminek a viselése örömöt szerez – tanácsolja Konmari.
Ha a fölösleges darabokat kiselejtezzük, máris rendezettebben fogadnak, átláthatóbbá válik a szekrény tartalma.
Hasonlóan kell viszonyulni a könyvekhez is, ezek képezik a második kategóriát a japán rendrakó szerint, mely szortírozásra szorul. Nem kell minden ajándékba kapott kiadványt megtartani, míg a ruhák esetében a kinézet alapján döntünk, itt a tartalom a szempont, a lényeg azonban ugyanaz: okozzon örömet.
A harmadik kategória, ami rendszerezésre szorul, az iratok, papírok kupaca, melyeket hetekig kerülgetünk az íróasztalon, hogy aztán elsüllyesszük egy fiók aljára. Ezek szelektálásakor a hasznosság a szempont: házvásárlási szerződést meg kell tartani, de a többéves számlákra semmi szükség. Ha ezektől megszabadulunk, könnyebb lesz megtalálni a lakásszerződést.
