Messziről kitűnik a többi közül a főút mellett álló ház: a faanyagok melegsége és az újfalvi kő keménysége ötvöződik benne, megannyi, már-már elfelejtett építészeti megoldással. Az ajtón belépve, a tágas nappalit két székely kapu tartja: a statikai szereppel felruházott, közel kétszáz éves gerendákat azért építették be, hogy az egykori előszoba fala helyett, valamint az emeletre vezető lépcsőnél tartsák meg a mennyezetet. Az, hogy a gerendák kis leleményességgel egy székely kapu alakját formázzák, sokat elmond a ház lakóiról is.
A letisztult, hagyományos és értéket őrző otthon a Sólyom családé • Fotó: Benedek Helga
„A kommunista korszak divatja szerinti, fából épült kockaházat örököltem nagymamámtól, ezt gondoltuk tovább, és tettük a mai igényeknek megfelelően élhetővé, de mégis olyanná, hogy a hagyományos székely építészet elemeit hordozza” – meséli a kőrestaurátorként dolgozó házigazda, Csaba.
A nappali éke a két, székely kapura emlékeztető, hónaljkötéses gerenda • Fotó: Benedek Helga
A ház alapterületén csak annyit változtattak, hogy megtoldották egy tágas kazánházzal és egy terasszal; a tetőteret beépítették, a többi helyiséggel pedig úgy gazdálkodtak, hogy épp elég legyen az öttagú családnak.
Kő, fa és több száz éves tudás
„Szerettem volna helyi és természetes alapanyagokból, az őseink tudásával dolgozni, ez nagyjából sikerült is: újraalapoztuk a házat, amelyhez újfalvi andezitkövet használtam, de mivel nem tudtam, milyen módszerrel kell elhasítani, nagyon sokat dolgoztam vele, amíg rájöttem a technikára. Ugyancsak sok fejtörést okozott a kamra, hiszen sokáig nem találtam a helyét és a módját az elkészítésének, végül a konyha sarkában kapott helyet, fából készült, húzógerezdes módszerrel, amelyet ugyancsak nem tudott megtanítani senki, ezért kísérleteznem kellett” – vezet körbe Csaba, majd azokat a több száz éves, csűrben tárolt deszkákat mutatja, amelyek a tetőtér falburkolásánál találták meg helyüket, és amelyeknek az idő a zöld és a barna ezer árnyalatát kölcsönözte.
A tetőtér otthonossága, melegsége a fa burkolatoknak köszönhető • Fotó: Benedek Helga
Az öntvény fürdőkád a gyergyószentmiklósi örményektől származik • Fotó: Benedek Helga
A háromgyermekes család otthona a késő őszi délutánon is élettel teli, csupa nyüzsgés és játékosság: a háziasszony hagyományos galambassal (sütemény, Gyergyó térségében karácsony tájékán sütik), mézeskaláccsal, gyógynövényteával kínál, és a türelemről beszél, amely a házépítés évei alatt született meg benne.
A házépítés alapköve a türelem
„Csaba érdeme az a sok építészeti megoldás és fizikai munka, ami a házépítést illeti, az enyém talán a türelem, hogy ki tudtam várni, amíg minden elkészül, a helyére kerül. Az első négy évben csak a földszint volt kész, s bár most már az egész házat belaktuk, a gyermekek még mindig emlegetik azt az időszakot, amikor mindannyian egy szobában, egymáshoz közel aludtunk” – idézi fel emlékeit Gabi, akinek néprajzos végzettsége, kifinomult ízlése visszaköszön az otthonuk minden szegletében.
A terasz faragott motívumai újfalvi és kilyénfalvi mintákból ihletődtek • Fotó: Benedek Helga
„Mi az, ami feledésbe merült, és mi az, amit még át lehet menteni? Ezek a kérdések mozgattak a házépítés kapcsán, és egyfajta néprajzi gyűjtést is végeztem, felkutatva az évszázados módszereket, a praktikus, egyszerű és tartós megoldásokat. Látva a jelenlegi pazarló életmódot, a régi anyagok, tárgyak felhasználásával szeretnénk valamennyire visszaállítani az egyensúlyt” – mondja a házigazda, és további terveikről mesél, amelyeket továbbra is sok türelemmel és a múltból építkezve álmodnak valósággá.
