Címke: hagyomány

Miért ne menj Feketetóra – és miért fogsz!

Hogyha ősz, akkor Feketetó. Aki egyszer is járt a feketetói vásárban, annak az első sárguló falevelek megjelenésével együtt bizseregni kezd a bal térde, hogy hadd lám, október hányadika is van. Menni kell.

Lélekből jövő zene: Anya és lányai

Először egy kép született meg a gondolataimban: ők hárman, egymást ölelve, mintegy védőbástyaként Mátka Virág körül. Aztán beszélgettünk is anyaságról, női mintákról és szerepekről, féltésről, cinkosságról. Ősbizalomról és elengedésről.

Köllő Nóra ceremóniamester: Nincsen esküvő baki nélkül

Egy modern köntösbe bújtatott vőfély, aki segíti a párokat a nagy nap lebonyolításában. Kicsit kaméleon – mondja magáról –, mert forgatja a szemeit mindenfelé egész éjjel, hogy mindent lásson. Hogyan lesz egy nő az esküvők karmestere? Köllő Nóra mesél.

Ahol jó lenni: Tömbházban is lakályosan

Nem való a mi otthonunk a lapba – szabadkozik Nemes Annamária, a székelykeresztúri ifjúsági lakás ajtajában, de mi sem hagyjuk lebeszélni magunkat olyan könnyedén és gyorsan.

Szilágyi Szilamér: Együtt, Erdélyben

Nincsenek véletlenek. Pár napja csűröm-csavarom magamban a gondolataimat a tolerancia kapcsán, aminek nem sokkal ezelőtt volt a világnapja. Így advent és karácsony előtt még érzékenyebb. Az elmélet és a gyakorlat között nagy különbség van, főleg ha a toleranciáról beszélünk.

Külső rend, belső rend, táncrend: Táncházban az Én helyett a Mi-vel kell törődni

1978 őszén Székelyudvarhelyen rendezték meg a világ első táncháztalálkozóját, majd 2017 őszén jelentkezett az első „újabb kori” Erdélyi Táncháztalálkozó, ugyancsak Székelyudvarhelyen. A két dátum között eltelt majdnem négy évtized alatt rengeteg változás történt, de a táncházas lét és életérzés köszöni szépen, él és virul. Mit nyújt ez a közeg tagjainak? Mennyire határozza meg ma az értékrendet? Olyanoktól kérdeztük, akiknek lételemük ez a világ.

Népi színkavalkád és kultúrsokk Kalotaszegen

Tősgyökeres székelyként, sokáig azt hittem, hogy Székelyföld Erdély legautentikusabb, legtradicionálisabb része. Ahhoz, hogy meggondoljam magam, két kirándulás volt szükséges: egy a mezőségi Székre, egy pedig Kalotaszegre. Míg előbbi a hagyományőrzéssel, a mai napig viseletben járó helyi asszonyokkal bűvölt el, Kalotaszeg szinte kultúrsokk volt minden értelemben. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. novemberi lapszámában jelent meg.)

Ferencz Angéla: A kultúra képlékenysége egy csoda

Ferencz Angéla neve összefonódott a kultúrával – legalábbis a mi csíki fejeinkben – és ennek több oka is van. Egyik természetesen az, hogy ő vezeti a Hargita Megyei Kulturális Központot. Egy életutat sok tényező befolyásol: Angélát a középiskolás magyar irodalmi tantárgyversenyek, az erdélyiség megtapasztalása, a pécsi egyetemi évek és a csíkborzsovai élet egyaránt formálták. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. októberi lapszámában jelent meg.)

Ferencz Kinga: Huszonöt év után is honvágyam van

Székely ruhát varr magának, kovászos kenyeret süt, kolbászt tölt és ad el, ha éppen úgy kívánja az élethelyzet, s bár élete nagyrészét Peruban élte le, semmit sem csillapodott a honvágya. Még mindig könnybe lábad a szeme Ferencz Kingának, amikor átutazik a Hargitán Csíkszereda fele. A szerelem vitte Dél-Amerikába, és gyerekei tartják ott. Gyökereit nem feledi, és ahová csak lehet, becsempészi a székely népi kultúrát. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. októberi lapszámában jelent meg.)

„A magyar népzenénél és néptáncnál szebb és összetettebb nincs a világon”

A tánc valóban egyetemes nyelv – bizonyosodtam meg róla újdonsült néptánc tanulóként magam is, s ebből a meggondolásból kiindulva kérdeztem egy rendszeresen néptáncolni járó páros női tagját arról, hogy mit nyújt számára a néptánc. Miért érdemes időt szánni rá? Megerősített benne: sosincs késő a néptánctanuláshoz sem.

Hagyománytisztelet és egy élet munkája Széken

A széki asszonyok jelentős része a mai napig hordja a hagyományos viseletét. Ezek a nők egyszerre üde és különleges színfoltjai az olyan nagyvárosoknak, mint Kolozsvár vagy Budapest, ahová dolgozni, takarítani, vásározni járnak. Csorba Zsuzsa néni is közel negyven éve jár varrottasaival a Kárpát-medence legjelentősebb vásáraiba. Otthona egyszerre tükrözi hagyománytiszteletét, és őrzi munkája gyümölcseit, utazásai emlékét. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. júniusi lapszámában jelent meg.)

Melles Endre: Úgy kell bánni a nővel, mintha a tenyerén hordozná az ember

Magába vetett hitét a táncból, a közönségből és a megérdemelt sikerekből meríti. Melles Endre fiatal tánckarvezető és előadóművész, a Háromszék Táncegyüttes oszlopos tagja. A néptánc és a vele járó életforma elfogadóvá tette nemcsak a színpadon, hanem az életben is. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. júniusi lapszámában jelent meg.)

Minden körülötte forog: az éltető Nap

Fényt ad, melegít, éltet – nem csoda, hogy évezredekig istenként imádták, ma is minden körülötte forog. A Napot férfias isteni erőnek, a tudatosság megtestesítőjének tekintő napkultusz nemcsak az ókori egyiptomiaknál dívott, a világ számos vidékén, így a Kárpát-medence legfontosabb zarándokhelyén, Csíksomlyón is létezhetett. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. júniusi lapszámában jelent meg.)

Czári Ernő prímás: „Zenélni szívből kell”

Sosem járt zenetanárhoz, a kottát nem ismeri, mégis, fiatal kora óta muzsikál nagy rendezvényeken is Czári Ernő cigányprímás. A nép ajkáról tanulta a nótákat, és a felmenőktől örökölt cigányzenei hagyományokra alapozva-, másokat hallgatva tanult meg hegedülni. Noha napjainkban már jelentősen kevesebb alkalom adódik a muzsikálásra, ha hívják, még ma is ő húzza a talp alá valót egy-egy összejövetelen, a zene szeretete ugyanis cseppet sem hagyott alább a nyikómalomfalvi prímásban.

Nem volt nehéz megörökölni a böjti- és a húsvéti szokásokat

Hóbortos az időjárás, így áprilisban. Csontig hatoló szél kavarja a szakadó havat odakint, legbelül pedig a tavasz melengető napsugaraira vágyunk. Egyre közeleg a húsvét, a böjt időszaka azonban nem járt még le, ez az időjárás pedig akaratlanul is azt az érzést kelti, mintha a természet is a feltámadás napját várná a tavaszi újjászületéssel. De bennünk mi hozza el az újjászületést?

Kézműves csodavilág és békés harmónia Ceclanéknál

Egy kis eldugott ékszerfalu, Székelyszállás az úticélunk, Marosvásárhelytől fél órányira. A kanyargós úton azon gondolkodom, mennyire nyugodt lehet itt az élet. Aztán mosolyra húzódik a szám: na, vajon mennyire lehet nyugodt egy ötgyermekes családnál?!

Melyek a te színeid? – Évszakelmélet az öltözködésben

Biztosan voltak olyan napjaid, amikor mindenki bókolt, hogy milyen jól nézel ki, máskor pedig, bár semmi bajod nem volt, betegnek, fáradtnak láttak. Ez azon is múlik, hogy épp milyen színű ruhát viseltél. Erről szól az évszakelmélet az öltözködésben.

Kovács Eszter: Legyen valami meglepő minden szettben

Eszterünk maga a kifinomult elegancia. Öltözködésében sok az egyéni „hang”, ugyanakkor azokat az alapszabályokat is jól ismeri és alkalmazza, amelyek megóvják az ember lányát attól, hogy slampos vagy ízléstelen legyen.

Az orda újjászületése

Az erdélyi konyha egyik jellegzetessége a folyamatos megújulás. Az elmúlt századok során mindig nyitott volt az új hatásokra, ezek folyamatos keveredéséből alakult ki mindaz, amit ma erdélyi konyha néven emlegetünk.