Az esztendőnek ezt a – természeti szempontból – gazdag, virágzó, bőséges hónapját Jézus édesanyjának dedikáljuk, akit a vallásos hagyomány mindig tündöklően szépnek képzelt. Szüzessége, üdesége, fiatalsága és az ő bátor igenje adja az alapot a művészeknek, hogy ábrázolásában sokféle virágszimbólumot társítsanak hozzá, például a liliomot, rózsát, ibolyát, gyöngyvirágot, szegfűt.
Ezeken az ájtatosságokon Mária-énekeket énekelnek, és egy Mária tulajdonságait felsoroló litániát is imádkoznak az emberek, melyen a gyermekek is előszeretettel vesznek részt. Elképzelhető, ez is hatással volt arra, hogy május első vasárnapját az édesanyák ünneplésének szenteljük. Abban a hónapban, amikor a természetben a leglátványosabb módon bontakozik ki az élet, ünnepeljük azokat, akik fizikai és lelki értelemben életet adtak nekünk, és ezt az életet hosszú éveken keresztül igyekeznek őrizni, óvni, fenntartani.
Szent József, a munkás
Május elseje a világ legtöbb országában a munka ünnepe, hivatalos szabadnap, amikor – főként a kommunizmus évtizedeiben – a munkásosztály által elért szociális és gazdasági változásokat ünnepelték. Ennek eredete egészen a XIX. századi ipari forradalomig nyúlik vissza, amikor a tíz-tizenhat órás munkaidő helyett a nyolcórás munkaidő bevezetése mellett tüntettek tömegek. A XX. század közepén
Ezen a napon falvakon ma is májusfát állítanak a házasulandó legények azoknak az eladósorban lévő lányoknak a kapujába, akik számukra szemrevalóak, egyben feleségjelöltként tekintenek rájuk. A kőris- vagy nyírfaágakat szalagokkal is díszítik. Régen körtáncot lejtettek a májusfa körül, fiúk és lányok külön koszorút alkotva.
A május üdeségére és az ekkor illatozó, számtalan virágra való tekintettel erre a hónapra időzítették a katolikus közösségekben az elsőáldozást. A kilenc-tíz éves gyermekek ekkor vehetik magukhoz először Jézus testét és vérét az átváltoztatott kenyérben és borban, amely ünnep egyfajta „lelki eljegyzés” az ember életében, amikor először lép közeli kapcsolatba Istennel. Mikor máskor lenne legidőszerűbb ünnepelni ennek a frigynek a létrejöttét, mint a szerelem hónapjában?!
Mindannyiunk szívébe költözött
Mozgó ünnepként nincs meghatározott napja a naptárban, ám leggyakrabban – így ebben az évben is – májusra esik áldozócsütörtök. Az Úr mennybemenetelét húsvét után negyven nappal ünnepeljük, amikor arra emlékezünk, hogy küldetésének befejezése után Jézus végleg kiszakadt ennek a földi létnek minden kötelékéből, és visszatért Atyjához.
Kissé elvontnak, a materiális valóságokhoz szokott ember számára megfoghatatlannak tűnik ez az ünnep, üzenete azonban annál közelebb áll hozzánk. Carl Gustav Jung szerint a vallás az élet második felére tanító iskola, és ebben az iskolában
A Bibliában számtalanszor előfordul különféle megfogalmazásban, hogy a mi hazánk, végső otthonunk a mennyben van. Ha életünk célját, az üdvösséget szem előtt tartva járjuk életünk útját, akkor mindaz, amivel útközben találkozunk (betegség, csalódás, veszteség, sikertelenség), már nem tud lehúzni bennünket, hiszen képesek vagyunk mindettől távolságot tartani. Ha Jézus nem tért volna vissza az Atyához, testi, fizikai korlátai miatt csak nagyon kevesen kerülhettek volna közel hozzá, csak kevesen érezhették volna Őt magukénak. Így azonban
Amíg valaki mellettünk él, sokszor nem tudjuk őt reálisan látni, mert mindaz, amivel a mindennapi együttélés során találkozunk, eltereli figyelmünket az értékeiről és nagyságáról. Jézust is csak halála, feltámadása, sőt mennybemenetele fényében tudjuk igazán látni, amikor már nem a történelmi személyiséget szemléljük.
A mezőgazdaságban és kertészkedésben korábban figyelembe vették a május közepére eső fagyos szenteket. Mivel ezeken a napokon számítani lehetett talajmenti fagyra, csak ezek lejártával ültették ki a palántákat. A megváltozott éghajlat következtében manapság már kevésbé igazítják ehhez a kerti munkálatokat. A májusi legelő rendkívül dús, számtalan, az állatok számára tápláló növényben gazdag, hiszen ekkor már teljesen kihajtottak a növények, de még nincsenek kitéve a nyári tikkasztó, szárító hőségnek. Legtöbb helyen a pásztorok ebben a hónapban kezdenek a tejből készíteni különféle tejtermékeket, és kezdik el árusítani azokat. Az igazán ínyencek szerint más íze van a tavaszi és más a nyári legelőről származó sajtnak, ordának.
A béke pásztora
A pásztorkodáshoz kapcsolódik, és ugyancsak aktuális, hogy mindössze néhány nappal ezelőtt választották meg Rómában a katolikus egyház 267. pápáját Robert Francis Prevost bíboros személyében. Nem lehet szó nélkül elmenni mellette, hiszen közel 1,3 milliárd ember vallási elöljárójáról van szó, aki a világ egyik legnagyobb befolyással és felelősséggel bíró vezetője. Ráadásul nem csak katolikusok, de más felekezetűek közül is sokan az egész keresztény világ spirituális vezetőjeként tekintenek a pápára, és
Előzetes ismereteink fényében elmondható, hogy XIV. Leó rendkívül színes egyéniség: a világ fejlődő régióiban szerzett missziós tapasztalatokat, ugyanakkor ismerője a jóléti társadalmak vallási életének és kihívásainak, vannak vezetői tapasztalatai nem csupán püspökként, hanem az Ágoston-rend általános elöljárójaként is. Egy hét nyelven beszélő, rendkívül művelt és tájékozott ember. Sok tekintetben Ferenc pápa örökségének továbbvivőjét is láthatjuk benne, hiszen számos kérdésben hasonló nézeteket vall, igazi hídépítőnek ígérkezik a világ különböző vallási felekezetei, kontinensei, kultúrái, a konzervatívok és progresszívek között. A szó igazi értelmében vett pásztor, aki már püspöksége idején is azt hangsúlyozta, hogy
Amint a juhpásztor sem hagyja maguktól legelni a jószágokat, hanem ő maga legelteti (műveltető igei szerkezet), úgy bízunk benne, hogy a katolikus egyház legfőbb pásztora sem hagyja magára a nyáját, hanem hűséggel és felelősséggel tereli tápláló legelőkre és bővizű forrásokhoz. Egy nyájszagú pásztor (Ferenc pápa kedvelt kifejezése), aki nem átall bemenni a nyája közé, „felvenni a szagukat”, és akár bepiszkolódni általuk. Leó pápa a béke embere, aki már a Szent Péter-bazilika erkélyén mondott beszédében is tíz alkalommal említette a „béke” szót. Mily nagy szükség van a béke követeire ebben a megosztottság, agresszió, konfliktusok alatt nyögő világban!
korábban írtuk

Villáminterjú István Szidóniával: A napfény számomra életérzés
Igazán színes egyéniség, nem is tagadja: színesben látja a világot István Szidónia kolléganőnk. Ezúttal a Rádió GaGa műsorvezetője válaszolt a Proust-féle kérdéssorra.