Március legismertebb ünnepe a nőnap, amikor női mivoltunk ajándék jellegét ünnepeljük. Azt, hogy a XIX. század második felében indult munkásmozgalmi-, majd a XX. század elején a szocialista propaganda részét képező kezdeményezés eredetileg mennyire volt tudatosan a tavasz első napjaira időzítve, afelől vannak kétségeim. Arról viszont meg vagyok győződve, hogy a múlt század felétől az ünnepnek a tavasz elején való megtartása már nem a véletlen műve. Hiszen
Az utóbbi évtizedekben a nők egyenjogúsági törekvéseiről, a különféle jogok kiharcolásáról, az őket ért abúzus és erőszak elleni harcról a hangsúly fokozatosan áttevődött valami másra. A valami ellenében való fellépés helyett a fókusz átkerült a különféle értékek kiemelésére. Így a mostani nőnap alkalmából szervezett rendezvények már sokkal inkább nyújtanak lelki-szellemi, de akár a testi mivoltunkra vonatkozó motivációt. Egy nőnapi konferencia, előadás, kulturális esemény – de akár egy ismert személyiség Facebook bejegyzése is – inspirálni kívánja a nőket azon kihívások közepette, amit a sokféle szerepük megélése jelent a mindennapokban, és támogatást nyújt, hogy mindeközben önazonosan és növekvő önbecsüléssel igazodjunk el életünk útvesztőiben.
A márciust meghatározza a hónap szinte teljes egészére kiterjedő böjti időszak. Idén egészen későn, csak március elején köszöntött be az önmegtagadás és bűnbánat ideje az egyházi évben. A farsang utolsó napja, amikor a régi ember még átadhatta magát a dínom-dánomnak, húshagyó kedd. Nevében is benne van az ünnepnap mondanivalója, hiszen a múltban ezen a napon hagyták el a húst egy nagyjából másfél hónapig tartó periódusra. Másnap, hamvazószerdával kezdetét veszi a nagyböjt. Ennek az időszaknak a létjogosultságát és értelmét mára már nem csak a vallásos ember, a spirituális vezetők hangsúlyozzák, hanem orvosok, táplálkozási szakértők, életmód-tanácsadók, edzők is kiemelik az időnkénti önmegtartóztatás testünkre-lelkünkre gyakorolt jótékony hatását.
A bibliai időkben elterjedt volt a böjt gyakorlása, ami akkoriban csak az étkezésre kiterjedő, ám komoly önmegtagadást jelentett. Nyilvános működése kezdetén maga Jézus is kivonult a pusztába böjtölni és imádkozni. Az ő böjtölési idejének negyven napja szimbolikus számmá lett, annál is inkább, mivel a zsidó nép negyven éven át vándorolt az Ígéret földje felé. Ezt a jelképes számot alapul véve alakult ki az egyházi hagyományban a nagyböjti idő hosszúsága, és
A keresztény hitvilágban ugyanis a vasárnap soha nem böjti nap, hiszen a Jézus feltámadására emlékeztető nap nem lehet az önsanyargatás és bűnbánat ideje, így adódik hozzá a negyvennapos időszakhoz a hat vasárnap.
A nagyböjti idő a belső megtisztulás és a szabadságra nevelődés ideje, amikor – önvizsgálatot tartva – elsősorban próbálok megszabadulni mindattól, ami az elmúlt időszakban beszennyezett, másfelől igyekszem kialakítani egy függőségektől mentes, Istenre és másokra nyitott, igazán szabad attitűdöt. Mindannyian többféle „rabságban” szenvedünk. Amikor a csendben szembesülünk azzal az űrrel, ami velünk szemben tátong, nagyon ijesztő tud lenni. Ezt az űrt próbáljuk betölteni étellel, itallal, kütyükkel, játékkal, szerrel, cigivel, és a sor még folytatódhat.
amikor minden látszólagos igényem, szükségletem ki van elégítve. Erre teremt megfelelő feltételeket a nagyböjt, amikor önmegtagadást gyakorolhatok.
Az egyház böjti fegyelme sokat változott az évek során. A mai körülmények között a húsmentes étkezés már nem jelent akkora kihívást, hiszen manapság hús fogyasztása nélkül is degeszre ehetjük magunkat, ezért a lelki élet mesterei azt javasolják, hogy mindenki személyre szabott böjtöt alakítson ki, olyasvalamiről lemondva, ami számára a legnagyobb erőfeszítéssel jár. Így van, aki szóböjtöt, képernyőböjtöt tart, másnak a sok alvásról való lemondás, vagy a pletykától, kritikától való tartózkodás jelenti a böjtöt. De
Nagyobb empátiát alakíthatunk ki magunkban, ha lehajolunk a szükséget szenvedőkhöz.
A böjt és ima szorosan összetartoznak, így, ha valaki csupán egészségügyi vagy hiúsági megfontolásból tartózkodik bizonyos ételektől, az nem más, mint diéta vagy fogyókúra. Böjtnek úgy nevezhető, amennyiben spirituális, vallási töltete is van.
Kiemelkedő keresztény ünnepe a hónapnak a Gyümölcsoltó Boldogasszony napja is. Március 25-én, vagyis karácsony előtt kilenc hónappal ünnepeljük Jézus születésének hírüladását, amikor hitünk szerint Gábor angyal tudtára adja Máriának, hogy gyermeket fogan. Sokatmondó az egyháznak az a bölcsessége, miszerint ezt az ünnepet párhuzamba állítja a természetben zajló tavaszi munkálatokkal. Valószínűleg nem véletlen, hogy ezt az ünnepet a tavaszi napéjegyenlőség közelében tartjuk, amikor a nappal végre ismét ugyanolyan hosszú, mint az éjszaka. Továbbá az sem lehet véletlen, hogy régen szertartásos körmeneteket tartottak a termőföldeken, a nemrég elvetett magok kikeléséért imádkozva.
Továbbá, ahogyan tavasz elején a vad alanyba beoltják a nemes gyümölcsfa hajtását, Isten úgy oltotta a bűnökkel, gyarlóságokkal terhelt emberiségbe azt, ami sokkal nemesebb, értékesebb.
Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe emlékeztet bennünket, hogy mi magunk is táptalajává válhatunk Isten igéjének, hogy kapcsolatba kerülhetünk a bennünk lakozó isteni gyermekkel, ezáltal a lelkünk mélyén elültetett jó magok megfogannak, szárba szökkennek, és sokszoros termést hoznak.
korábban írtuk
Pakot Mónika: Nagyböjtre hangolódva gyógynövényekkel
Március, a tavasz kezdete, a természet felmelegedésével, életrekelésével áll kapcsolatban. Sokaknak ebben a hónapban kezdődik hamvazószerdával a nagyböjti időszak is.
