ARCHÍV Kórkép és körkép korunk két csodaszeréről – C-vitamin és antibiotikum

Ahol nem segít a C-vitamin, ott segít az antibiotikum – röviden így is mondhatnánk. Azt, hogy ahol nem az immunrendszert kell erősíteni, ott lehet, hogy baktériumot kell írtani. Képzeljétek el, hogy száz évvel ezelőtt egyik sem létezett. Képzeljetek el egy olyan világot, melyből ezek hiányoznak. Borzasztó, ugye? (Cikkünk a 2020-as Nőileg magazin márciusi számában jelent meg.)

Ha semmi más nem győz meg arról, hogy a C-vitamin jó neked, hát mondok egyet: Szent-Györgyi Albert, a C-vitamin felfedezője 93 évet élt. Először mellékveséből állította elő a C-vitamint, majd káposztából és citromból vonta ki, végül a felesége paprikasalátája győzött. Akkortájt valamennyi tudományos munkatársát befogta paprikát pucolni, s egy hét alatt másfél kilónyi C-vitamint állított elő. 1933 szeptemberében egy hold földet kért és kapott bérbe Szeged városától paprikakísérleti célokra (lehet, hogy ezért híres a szegedi paprika).

A C-vitamint az évszázadok során többször felfedezték. Vicces, ugye?

Sok évszázadon át időnként akadt egy-egy jóeszű és -hiszemű tengerészkapitány vagy orvos, aki rájött arra, hogy bizonyos (ma már tudjuk, hogy C-vitamin-tartalmú) növények és gyümölcsök hatékonyak a skorbut ellen, néha orvosi könyvekbe is belefoglalták ezt, de valahogy mindig elsikkadt a tudás, és százezreknek kellett elpusztulniuk. Mert hogyan is hihették volna, hogy három kiskanálnyi savanyú lé megoldja a halálos kórt?

Szerencsére érkezett Szent-Györgyi s vele a C-vitamin.

A skorbutot megoldottuk, ma már nem téma ez a hiánybetegség, hiszen napi 6-10 mg C-vitamin bevitele már megelőzi az egyébként halálos kórt. Akkor hát mennyi az annyi?

A háziorvosom azt mondja, ha náthás vagyok: vegyél be napi 2000 mg C-vitamint. De ezt – az orvosom szerint – legfennebb pár hétig érdemes megtenni, náthaszezonban.

Szent-Györgyi Albert 93 éves koráig napi rendszerességgel, vagyis télen-nyáron 1000 mg C-vitamint fogyasztott, betegség idején pedig 8-9000 mg-ra növelte az adagot.

A molekuláris biológiával foglalkozó, szintén Nobel-díjas Linus Pauling kémikus állítólag napi 10 000–18 000 mg-ot szedett élete során a vitaminból. A tudós 91 évesen hunyt el.

Száz gramm csipkebogyó körülbelül 400 mg, a fenyőtű 200, a petrezselyemlevél 185, a paradicsompaprika 180, a zöldpaprika 125, a káposzta 87, a barack 50, a citrom 45, a burgonya 24 mg aszkorbinsavat, azaz C-vitamint tartalmaz.

Az orvostudomány szerint a napi szükséglet 60-80 mg C-vitamin. Ennél nagyobb mennyiséget a szervezet kiürít, azaz konkrétan lehúzzuk a vécén. Egyesek azt mondják, a hosszú ideig szedett megadózis (2500 mg fölött naponta) ártalmas is lehet, a túladagolás hasmenést okozhat, és gátolhatja más anyagok felszívódását.

Más orvosok viszont Szent-Györgyivel értenek egyet, és folyamatosan napi több ezer mg fogyasztására ösztönöznek. Segíti a stressz által legyengült immunrendszert, csökkenti az agyvérzés kockázatát és a köszvény kialakulásának kockázatát – mondják.

Szépségben is ludas

A C-vitamin a kötőszöveti rostok egyik típusának, a kollagénnek az előállításához nélkülözhetetlen koenzim. Ugye, ugye, az a csodás kollagén! Ha tehát C-vitaminos arckrémünk azt ígéri, hogy ez csökkenti a ráncosodást, a száraz bőr megjelenésének valószínűségét, és lassítja a bőrünk öregedését, higgyünk neki!

Az antibiotikumot is többször felfedezték

Akárcsak a C-vitamint, ezt is használták már sokkal azelőtt, hogy nevet adtak volna neki. Több ókori kultúrában, például Egyiptomban és a görögöknél penésszel, növényi részekkel és ezek levével kezelték a fertőzéseket. Egy Bartolomeo Gosio nevű olasz pedig az 1800-as évek végén cikkeket írt a penészgomba hatásáról, de persze senki nem figyelt rá.

Hirdetés

Szerencsére jött Fleming, aki a múlt század húszas éveiben rájött, hogy a penészgomba baktériumölő hatású, s ma már vígan szedhetjük az antibiotikumot!

Csakhogy. A ”vígan”-nal baj van!

Hiába folyik mindenhonnan az információ, hogy az antibiotikum baktérium ellen hat, és csakis baktérium ellen, mégis bekapjuk a legkisebb náthás tünetnél. Az orrfolyás, köhögés, torokfájás a legtöbbször vírusos fertőzés jele, s teljesen fölöslegesen szedünk rá antibiotikumot. Minimum gátol abban, hogy helyrejöjjünk, de az is lehet, hogy rezisztensekké válunk.

Antibiotikumrezisztencia – rosszabb a ráknál?

A tudósok attól tartanak, 2050-ben többen halnak majd meg az antibiotikumrezisztens szuperkórokozók miatt, mint rákban. Ez egyben azt is jelenti, hogy

a kórokozók időben gyorsabban fejlődnek az orvostudománynál.

A rezisztencia nemcsak az egyszerű fertőzések gyógyulását veszélyezteti, hanem bármilyen sebészeti beavatkozás, transzplantáció, bizonyos rákterápiás kezelések sikerességét és a koraszülöttek ellátását is.

Doktor úr, ha ezt beveszem, ihatok-e?

Valószínűleg sok orvos találkozott már ezzel a kérdéssel, amikor felírta a papírra, hogy izécilin. Mert a legtöbb antibiotikumkúra legalább három napot tart, de inkább egy hetet, s azalatt – persze csak ritkán, de – előfordulhat, hogy alkalom adódik némi alkohol elfogyasztására. A közhiedelem szerint semmilyen antibiotikumra nem szabad alkoholt inni. Bizonyos szerek valóban akadályozzák az alkohol lebomlását a szervezetben, ezáltal hányingert, légszomjat idézhetnek elő. De az igazság az, hogy csak kevés antibiotikum (például a doxiciklin és az eritromicin) hatékonyságát csökkenti az alkohol. Ez nem jelenti azt, hogy antibiotikumkúra alatt igyunk vígan: ezt egyetlen orvos sem ajánlja. 

Néhány antibiotikumos jótanács

Soha ne vegyünk antibiotikumot az első prüszkölésre, orvosi ajánlás nélkül! (Lehet, hogy „csak” vírusos fertőzésről van szó.)

Ma az antibiotikumok a leggyakrabban felírt gyógyszerek. 8000 antibiotikus hatású anyag létezik, ezek közül csak nyolcvanat használnak gyógyszerként.

Mindig vegyük be a felírás teljes időtartamára, akkor is, ha már a második gyógyszer után jobban vagyunk, különben visszatérhet a fertőzés, mi pedig rezisztenciát alakíthatunk ki az illető szerrel szemben.

Soha ne használjuk a szomszédasszonytól megörökölt maradékot, akkor sem, ha neki pont ugyanilyen tünetei voltak! És végül: Ha az orvos jónak látja, szedjük be bátran! Sokszor valóban szükség van rá.

Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock

Friss lapszámunkat alább kérheted: