A Mindig az ördöggel (The Devil all the Time) kétségtelenül egy olyan amerikai thriller, amiben szinte minden negatív. Van benne halál, háború, betegség, bűnös titkok, beteges téveszmék. Egy sokak számára gyomorforgató film, ami elgondolkodtat, és nyomot hagy a nézőben.
A film Donald Ray Pollock azonos című, díjnyertes bűnregényének adaptációja, rendezője António Campos, aki eddig főleg rövidfilmeket, illetve sorozatok néhány epizódját rendezte.
A történet, illetve az események annyira abszurdak, ijesztőek, döbbenetesek, hogy a nézőt – pontosabban minket, európai nézőket – csak az nyugtatja meg, hogy mindez tőlünk messze, egy másik világban, egy amerikai kisvárosban történik.
Az Ohio állambeli Knockemstiffben mindenki rokona mindenkinek, adott a háttér, a környezet ahhoz, hogy tébolyult elmék, félresiklott életű, bigott vagy fanatikus emberek sötét bűnöket kövessenek el. A történet Willard Russell (Bill Skarsgard) történetével kezdődik, akinek lelkén mély nyomot hagyott a második világháború, hitét is megtépázták a viszontagságok. Amikor családot alapít, visszatér istenhez, egy imatuskónál ad hálát naponta többször is mindenért, amije van, itt próbálja fiát, Arvint is hívővé nevelni. Ám az események hirtelen fordulatot vesznek. Egy időbeli ugrás nyomán Arvin (Tom Holland) és mostohahúga, Lenora (Eliza Scanlen) mindennapjaiba nyerünk betekintést, illetve abba, hogy a városba érkező új tiszteletes, Preston Teagardin (Robert Pattinson) csilivili Cadillacjében hogyan csábítja el a naiv, mélyen vallásos Leonórát (és nem csak őt).
Párhuzamos szálon egy sorozatgyilkos-pár kegyetlen tetteit látjuk, egy következőn pedig a korrupció elburjánzását a kisvárosban.
Ahogy azt már megszokhattuk, a film különböző szálai a végén találkoznak, és szinte mondhatnánk, hogy minden jó, ha a vége jó, de a valóságban a zárlat nagyon messze áll a pozitív végkifejlettől. A délvidék különös atmoszférája, a városka nyomasztó hangulata, a tragikus sorsok elegye mély benyomást tesz a nézőre, amit fokoz a kiváló színészi játék. Persze a filmnek vannak negatívumai is: sokszor érezzük vontatottnak, néha kicsit elvesz a néző, illetve elkalandozik figyelme a párhuzamos szálak között, túl sok a két és fél órás játékidő.
A Mindig az ördöggel egy olyan világot mutat be, ahonnan nincs kiút, a család, a környezet vétkei, traumái elől lehetetlen menekülni, lehetetlen változtatni, hiszen még Isten szolgája és a rend őre is bűnösök. Kegyetlen, sötét és komor világ ez, melyből a néző is menekülni akar, de amely mégis nyomot hagy, elgondolkoztatja.
Cikkünk a Nőileg magazin 2021. júniusi lapszámában jelent meg.
Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock
korábban írtuk
Fontos vagy nekem – Gátlástalanság a köbön
„A világ egyik legundorítóbb embere”, „A gerinctelenség mintapéldája a végtelenediken”, „Szurkoltál már azért, hogy a női főszereplő haljon kínhalált”? Csak néhány idézet a Fontos vagy nekem című, a Netflixen megnézhető alkotás kritikáiból. Az idézetek rátapintanak a lényegre: ezt a filmet a főszereplő Marla (Rosamund Pike) miatt kell megnézni, akkor is, ha egy igazi visszataszító antihős.
