Pieces of a Woman – Néma fájdalom és tabu ARCHÍV

Mundruczó Kornél filmje, a Pieces of a Woman sok szempontból felkeltette a sajtó, a filmes szakma és a nézők figyelmét egyaránt. A filmtörténet valószínűleg a csaknem félórás, egysnittes „nyitányáért” fogja emlegetni, amelyben meglepően kendőzetlenül követhetjük végig a főhős, Martha (Vanessa Kirby) otthonszülését. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. márciusi számában jelent meg.)

Fotó: illusztráció: Pixabay

A Pieces of a Woman főhősei egy átlagos házaspár: vannak a kapcsolatukban súrlódások, de szeretik egymást. A film a tragédiájuk története, egy meghitten induló otthonszülést követően elveszítik gyermeküket. A gyermeket, akit egy röpke percig a kezükben, a karjaikban tarthattak, akit lefényképezhettek, megcsodálhattak.

Egy gyermek elvesztése vagy a vetélés lassan kezd kilépni a tabutémáknak fenntartott félhomályból,

a téma egyre gyakrabban jelenik meg filmekben (Engedd, Három óriásplakát Ebbing határában). Mundruczó Kornél is bevállalta ezt a tabutémát, filmjéhez Wéber Kata forgatókönyve stabil alapot jelentett, amire a rendező hihetetlen érzékenységgel építette fel a film világát. A mindennapokban is egy párt alkotó filmes duó átütő filmet készített, melyben nem egyszerűen két ember gyászát látjuk, illetve azt, ahogyan nem tudják feldolgozni a történteket, hanem látjuk a helyzet és az érzelmek összetettségét.

Látjuk, hogy a nő és a férfi bármennyire is szereti egymást, mennyire más, másként reagál különböző helyzetekben.

Bár a veszteség közös, a film igazi főhőse Martha, az ő szenvedését, összezavarodottságát követjük végig. Érzékeljük azt, ahogyan a szülés után nem csak a lelke, hanem a teste sem érti a helyzetet, hiszen minden olyan folyamat lezajlik benne, ami egy gyerek megszületése után megszokott és normális. Látjuk, érezzük, szinte rögtön a tragédia után, hogy a házaspár kapcsolata nem fogja kibírni azt, amit a gyerek elvesztése, és ezzel párhuzamosan a gondatlansággal vádolt bába elleni per jelent.

A film egyik fontos témája a társadalom – legyen az a közeli család vagy a távoli munkatársak – viszonyulása a gyerek elvesztéséhez.

Az alkotás azért fantasztikus, mert nincsenek benne abszolút szimpatikus vagy ellenszenves szereplők, ahogy jó vagy rossz döntések, helyes vagy helytelen hozzáállás sem. Martha makacs, rebellis, fájdalma miatt elszigetelődik a világtól. A film egyik fontos hozadéka, hogy a 126 perc alatt megértjük, egy ilyen helyzetben senki sem hoz csak jó vagy csak rossz döntéseket, senki sem olyan, mint amilyennek addig ismertük. Martha férje és anyja teljesen másként cselekedne, és nem értik, hogy ő miért nem úgy viselkedik, ahogy szerintük „normális” lenne.

Mundruczó Kornél szinte sablonos jelképeket, motívumokat használ művészi eszközként, mégis az évszakok szimbolikus múlása, a híd épülése vagy a magok csíráztatása mind giccsmentesen erősítik a film mondandóját. Látni kell.

korábban írtuk

Kurta Kinga: Csak csendre vágyom
Kurta Kinga: Csak csendre vágyom

„Jó reggelt, Erdély!” – köszönti a hallgatókat Kurta Kinga a Marosvásárhelyi Rádióban vagy faggatja meghívottait az Erdély TV Nőszemközt című műsorában. Ezúttal mi kérdeztük őt: hogyan változtatta meg, milyen kivívások elé állította az anyaság?