Élmény Ami a koreai munkamorál mögött van – Jon Szomin: A kis szöuli fazekasműhely

Kit kapott el a K-pop, K-drama, koreai kozmetikumok, koreai divat, vagyis ez az új Korea-őrület? Tudjuk, hogy van egy ország a Távol-Keleten, amely már jó ideje rohamosan fejlődik, úttörő a technológiai vívmányokban, egyre jobban uralja a kozmetikai piacot, diktálja a divatot, és újabban a popzene és a sorozatok világát is meghódította. Dél-Korea persze ennél sokkal több!

Fotó: Pixabay

Érdemes felfedezni, utánajárni, mennyi csodás dolgot rejt, milyen mélyen őrzi a hagyományait, mennyire fontos a gasztronómia és az ősök tisztelete, és egyáltalán milyen sokrétű és sokszínű ország. A megtestesült példája a kicsi, de hm kifejezésnek. Merthogy kis ország, de sűrűn lakott, tele hegyekkel, körülvéve tengerekkel, és nagyon összetartó, a nemzettudat nagyon erős, ami sokat lendített, és lendít ma is a fejlődésében.

A túlhajszoltság ideálja

A tanulás- és munkamorál mindenek fölött áll, mindent áthat, meghatározza az emberek életét, és csak azok számítanak sikeresnek, akik reggeltől estig tanulnak és dolgoznak, ennek az életmódnak azonban sok hátulütője van. Gyors kiégéshez vezet, különféle mentális problémákat okoz, mint például

a depresszió, az elmagányosodás pedig hatalmas méreteket ölt, mert nehéz tartani a kapcsolatot a rokonokkal, barátokkal, ha gyakorlatilag a munkahelyünkön élünk, ugyebár.

Dzsongmin, a főhősnőnk is ezekkel a problémákkal küzd, a folyamatos munka lélekölő hatással van rá, és kiég, nem képes épkézláb mondatokat megfogalmazni, pedig forgatókönyvírói munkájához elengedhetetlen, hogy sziporkázzon ezen a téren. Bezárkózik, hetekig, hónapokig nem mozdul ki a lakásából, ahol egyedül él, mígnem egy nap ráveszi magát egy sétára, és betér egy kávézónak tűnő boltba.

Az önfelfedezés útján

A boltról kiderül, hogy igazából fazekasműhely, a tulajdonosról pedig, hogy egy melegszívű fazekasmester, aki meghívja Dzsongmint, látogasson el máskor is, próbálja ki az agyaggal való munkát. Innen indul el főszereplőnk a gyógyulás útján, lassan, fokozatosan nyílva meg a kis műhely házigazdája és a többi fazekas előtt, akik mind-mind hozzájárulnak valamilyen módon ahhoz, hogy Dzsongmin megtalálja az utat önmagához, felfedezze, hogy mit is szeretne valójában kezdeni az életével. Természetesen, a szerelem is rátalál, ami finom fűszerezést ad a történetnek.

Lényegében az egész könyv nagyon hasonlít egy koreai romantikus drámához,

minden összetevő megvan benne, mintha csak egy szépen tálalt, 12 fogásos panchannal (kísérő ételfélék a rizs mellé) telerakott asztal mellé ülnénk le falatozni, mégsem esik rosszul ez az „étkezés”, mert nagyon finoman van elkészítve minden.

Jon Szomin különös érzékenységgel közelít a jelenlegi koreai társadalom egyik égető problémájához, feltárva annak forrását, és valamiféle megoldást kínálva az orvoslásához. Legyünk kedvesek és türelmesek önmagunkhoz és egymáshoz, ez a könyv üzenete, ami maga is tele van apró, kedves gesztusokkal, megmelengetve a szívünket olvasás közben.

korábban írtuk

Ha a gyerek nincs jól – Mit kezdjünk a negatív érzésekkel?
Ha a gyerek nincs jól – Mit kezdjünk a negatív érzésekkel?

A negatív érzéseket nem lehet elkerülni, elfojtani, bagatellizálni pedig hiba – ne sarkalljuk erre csemeténket sem. Ellenben arra megtaníthatjuk, sőt, meg kell tanítanunk a gyermekünket, hogyan ismerje fel és kezelje a rátörő érzéseket.