Élmény

Izgalmas, thriller, krimi, balkáni érzés, mégis olyan, mintha valahol északon történne. Mi ez? És mi ez a fura cím? Nem hangzik túl barátságosan. Pedig mekkora könyv ez!

Aki hallott már Krasznahorkai Lászlóról korábban, az talán azt is hallotta, hogy írási stílusának egyik fő ismérve, hogy a mondatai a végtelenbe vesznek. De érdemes kitartani mellette.

Időnként szükség van arra, hogy picit más jellegű irodalmat olvassunk, hogy a változatosság kedvéért elforduljunk a közvetlen kortárs irodalomtól, és kezünkbe vegyünk egy-egy klasszikusabb művet is.

Talán a legszebb könyv, amit valaha olvastam. Ez a regény olyat művelt velem, amit továbbviszek. Immár örökké.

Ezek a mai fiatalok… Nem lesz belőlük semmi… Mindig csak a kütyüzés, a szórakozás… Ismerősen csengenek ezek a mondatok? Napi szinten halljuk, sőt gondoljuk ezeket, pedig a mi gyerekeinkről szólnak.

Van egy ország a Távol-Keleten, amely már jó ideje rohamosan fejlődik, úttörő a technológiai vívmányokban, egyre jobban uralja a kozmetikai piacot és újabban a popzene és a sorozatok világát is meghódította. Dél-Korea persze ennél sokkal több!

Sigrid Nunez különleges érzékenységgel nyúl a halál témájához. Az Egy életen át nem szokványos regény, inkább egy gondolatfolyam, amelyben a leghangsúlyosabb szerepet az együttérzés kapja.

A legfinomabb romantika, a megcsalás és megcsalatás megannyi változata, a női lét legkülönfélébb aspektusai, megfűszerezve egy csipet mágikus realizmussal... Azonnal kedvünk támad Örményországba utazni.

Nem lehetett könnyű az alkotók dolga, hisz ahogy a főszereplő is mondja, az ellenőröket mindenki utálja. Miért is? Mindössze annyi a bűnük, hogy kérik a jegyünket.

Ezt a könyvet vagy nagyon szereti az olvasó, vagy nem bírja elolvasni. Nekem ez volt az első Márquez-élményem, körülbelül tíz évvel ezelőtt olvastam, teljesen magával ragadott, elvarázsolt, és az egyik nagy kedvencem lett.

A napokban kezembe került Gál Andrea szemrevaló kötete Bódi Kati rajzaival, a Fecske utca 12. – és egy szuszra kiolvastam az egészet. Huba, Fülöp és Vilmika világa nemcsak a kisiskolásokhoz, hanem még hozzánk, nagyokhoz is közel áll.

Lehetséges a szerelem idős korban? Az a mindent elárasztó, mélységes szerelem? És mi van, ha a nő idősebb, mondjuk… 72 éves? Feltámadhat az a fajta szenvedély, amit a köztudatban leginkább a fiatalokhoz társítunk? Mintha a szerelem korhoz lenne kötve...

Az idei Libri irodalmi közönségdíjas regény kapott hideget és meleget a kritikusoktól, én azonban szeretek magam meggyőződni egy könyv értékéről, legyen az irodalmi, szórakoztató vagy elgondolkodtató jellegű.

Épp a hazai mozik műsorán fut egy film Pierre Richarddal, a Stéphane Robelin által írt és rendezett A magas, ősz férfi társat keres könnyed humorú filmjében alakít emlékezetest.

A tavasz megújulás. Az utazás önmagunk újrafelfedezése – kissé elcsépelt mondatok, amiket a filmipar is szeret, hiszen a témához kapcsolódóan megannyi film született. Többnyire sablonos, csillámporos, közhelyes alkotások.

Ez a minisorozat minden izgalmas elemet felsorakoztat: van benne ragyogás, magány, divat, pletyka, téboly, dolce vita, igazságtalan és fájdalmas erőszak, feminizmus, Hollywood, Coca-Cola, Pepsi-Cola és rengeteg Viszály (Feud).

Eredetileg úgy terveztem, hogy az ünnepekre való tekintettel egy könnyed, vidám, esetleg romantikus történetet ajánlok figyelmükbe, de aztán a kezembe akadt ez a könyv… Könnyed is, romantika is van benne, de alapvetően szomorú és fájdalmas.

Grúzia közel hetven százalékát hegyek fedik, a lakosság nagy része pedig kisebb, dombvidéki településeken lakik. Viszonylag kis ország, gyorsan be lehetne járni, ám a hegyes vidék hihetetlenül lassítja az utazást.