Ma még szólhatsz!

Ma még jelentkezhetsz. Ma még jelölhetsz támogatásra olyan családokat, akik a világjárvány miatt küzdenek súlyos megélhetési nehézségekkel, akiknek a gyerekeik ellátása került veszélybe munkanélküliség vagy jelentős bevételkiesések miatt. Ha neked jut is, marad is, ma még támogathatsz nélkülöző erdélyi családokat.

Tudjuk, hogy a világjárvány gazdasági következményei ezután lesznek igazán láthatóak, de az Újrakezdés programunkra eddig jelentkezettek alapján azt is látjuk, már jó néhányan vannak bajban. Írtak nekünk krízisbe került szülők Csíkszékről és Gyergyóból, Kovászna, Maros, Kolozs és Szatmár megyéből. Az eddig begyűlt adományok alapján azonban – a tervezett féléves intervallum helyett – valamivel több, mint egy hónapig tudjuk támogatni ezeket a családokat. „A pici babámnak tejport, a családnak élelmet vennénk, hisz kell az asztalra” – írta nem sokkal ezelőtt egy bátor asszony, aki nem félt segítséget kérni négy gyermeke számára. 

A szegénységet szégyelljük – legalábbis az elszenvedők. A hirtelen elszegényedést talán még inkább. De hinni akarjuk, hogy nem elszegényedésről beszélünk, csupán átmeneti visszaesésről, ideiglenes pénztelenségről! 

Jómagam nem számítok tehetősnek, de nem is panaszkodom. A nélkülöző gyerekek azonban mindig megindítanak. Gyakran tettekre is. 

Mert emlékszem gyerekkoromból azokra az időkre, amikor csak zsíros kenyér került a táskámba, miközben a kétszülős osztálytársak szalámis szendvicset „villantottak”. 

Kíváncsi lennék, melyek azok a célok, amelyek adakozásra ösztönzik a tehetősebbeket? Tapasztalatom szerint gyakran azok adnak, akik valamikor maguk is éheztek, s akiknek maguknak is csak kevéske van. 

Hirdetés

Remélem, hogy az Újrakezdésben annyira segítőkésznek, szolidárisnak  bizonyulunk, mint ahogyan külföldön mesélem szülőföldemről az idegeneknek, büszkén arra, hogy nálunk még működik a kaláka, a kölcsönösségen alapuló közösségi munka, önzetlenül segítjük egymást házépítésben, árvízben, tűzesetben és minden egyéb bajban. Szeretném hinni közösségünk összefogását, szűkebb társadalmunk érzelmi, értelmi fejlettségét. Mert ahogyan viszonyulunk a nálunk erőtlenebbekhez, olyanok vagyunk valójában. Hiszem: az átmeneti nehézségeken lehet segíteni, a bajokból talpra lehet állni – főként, ha a szenvedő nincs magára hagyva. 

Ne hagyjuk őket magukra!

Ha úgy érzed, hogy különösebb erőfeszítés nélkül kikerül 50100200 vagy akár több lejed is arra, hogy a váratlanul bajba került családokon segíts fél éven keresztül, itt jelentkezz támogatónak.

Kiemelt kép: Shutterstock