#nincsegyrosszrongyom Második fejezet: biokabát, ökomárka. Tessék?

„A fenntartható öltözködés arról szól, hogy újrahasznosítják a régi ruhákat, illetve olyan bioalapanyagot használnak, amely nem károsítja a környezetet. Ilyen a biopamut, a biogyapjú, a szójabab, a bambusz vagy a kender. Ezek az anyagok továbbá rendkívül kényelmesek is, jó őket hordani."

– Nézek egy bakancsot a neten már egy hete – mondom reggel az irodában a kolléganőmnek.

– Én is egy pár cipőt, ami nagyon vagány, csak…

– Csak?

– Hát, egy kicsit drága…, 500 lej.

– Igen, tényleg…

– DE: ha megveszem, két fát ültetnek Indiában vagy Zambiában. És teljesen környezettudatos technikával, újrahasznosított anyagokból, Európában gyártják.

– Megéri.

A múltkor arról írtam, hogy mielőtt komolyabb összeget fektetnénk be a ruhatárunkba, előbb próbáljunk megszabadulni a fölöslegtől. Ha ez sikerült, akkor még mielőtt megrohamoznánk az összes fast fashion székhelyet, fektessünk be inkább valami igazán trendibe, azaz időtállóba. Egyre több fiatal (és nemcsak) gondolkodik környezettudatosan. És lévén éppen a készruhagyártás az egyik legszennyezőbb iparág, sok olyan világmárka van, amely működtetni kezdte saját ökomárkáját is. A fenntartható öltözködés arról szól, hogy újrahasznosítják a régi ruhákat, illetve olyan bioalapanyagot használnak, amely nem károsítja a környezetet. Ilyen a biopamut, a biogyapjú, a szójabab, a bambusz vagy a kender. Ezek az anyagok továbbá rendkívül kényelmesek is, jó őket hordani.

Európában meg kell, hogy fizessék a ruha- és cipőgyártásban dolgozókat
Hirdetés

Visszatérve a kolléganő cipőjére, az sem elhanyagolható, hogy Európában gyártják. Itt ugyanis kénytelen-kelletlen meg kell, hogy fizessék a ruha- és cipőgyártásban dolgozókat. Még a kelet-európaiakat is, bár itthon még mindig ők az egyik legrosszabbul kereső réteg. Ám az itteni bérek töredékéért dolgoznak Ázsiában, ahol a világ cipőinek 87 százalékát készítik. Igen, a legismertebb, legnépszerűbb márkák is ott dolgoztatnak.

Meg ott van, persze, a két fa, amit, ígérik, elültetnek akkor, ha tőlük vásárolunk cipőt. Nyilván, mondhatjuk, hogy az minket nem melegít. De a gondolat, hogy a fa árnyékában pár év múlva egy kisgyerek megpihenhet, az talán már melegséggel tölt el. Nem titok, hogy csak ebben az évben több száz indiai falu néptelenedett el a szárazság miatt, és sok ezer földműves lett öngyilkos ugyanezért. És tudják, hogy szól a mondás: Meleged van? Ültess egy fát! (Vagy segíts abban, hogy ültessen valaki más.)

A bio gyapjúból készült kabát picit drágább a szokásosnál, de biztosan meleg (www2.hm.com)

Persze a kolléganő cipőjét gyártó cég mellett rengeteg vállalkozás hirdeti már ilyenképpen a termékeit, meglovagolva a divatos ökoirányzatot. Vagy például az állatvédelmet.

Több olyan állatvédő egyesülettel is találkoztam, amely házi készítésű zoknit, övtáskát, kendőt árul, s annak a bevételét visszafordítja a kutyák, macskák ellátására.

Vagy az oly népszerű verespataki Made in Roșia Montana termékeit, a helyi asszonyok által kötött gyapjúzoknit, sapkát sem azért tudják annyira jó áron értékesíteni, mert olyat senkinek a nagymamája nem köt már, hanem azért, mert ezáltal a vásárlók hozzájárulhatnak a hely megmentéséhez. (Biztosan emlékeznek arra, amikor pár éve teljesen kiürült ez az online áruház amiatt, hogy az akkori kormányfő egy verespataki sapkában ment ki a bukaresti tüntetésre.)

Summa summarum, rendkívül menő olyan ruhát, cipőt vásárolni, amellyel valamilyen módon jót teszünk. Hogy cicának, kutyának, Verespataknak, Zambiának vagy a Földnek úgy általában, az szabadon választható.

A téli ünnepekhez közeledve akár ezekből is beszerezhetünk egy-egy darabot ajándékként. De ha a piszkos anyagiak közbeszólnak, legközelebb néhány tippet adok arról, hogyan ússzuk meg szárazon a cuccvásárlást karácsony előtt.

Kiemelt kép, fotó: Shutterstock