Mit tehetünk a poszt-Covid szindróma ellen?

Környezetemben egyre gyakrabban tapasztalom a fokozott türelmetlenség, nyugtalanság, verbális és viselkedésbeli agresszió megnyilvánulásait ügyintézés közben, üzletekben, orvosi rendelőkben. A vίrus terjedésének kezdeti fázisában, mikor otthonmaradásra kényszerült a társadalom nagy része, azt reméltük, hogy mindez pozitίv hatással lesz az emberi kapcsolatainkra, türelmesebbekké, figyelmesebbekké válunk egymás iránt. Ennyi idő elteltével azonban tapasztalataim nem ezt támasztják alá.

Neurológiai szempontból a szakemberek a vίruson átesetteknél poszt-Covid szindrómaként definiálták a tüneteket, mely az agyműködésben is változásokat mutathat, legyen az tanulási- vagy számolási nehézség, bizonyos szavak megfelelő kontextusba való helyezése beszéd közben. De fizikális megnyilvánulásokat is leίrnak, mint végtag-zsibbadás, látászavarok vagy általános fizikai gyengeség. 

Levertség, szorongás és hangulatingadozás

Mark A. és kutatótársai a Lancet Neurology szaklapban publikálták az eddig tapasztalt neurológiai tünetek sorát, melyben kifejtik, hogy a fertőzésen átesetteknél központi és idegrendszeri érintettségeket is megfigyeltek, illetve azok szövődményeit, amik kognitίv szinten is tüneteket produkáltak.

A tompaság és levertség mellett komolyabb pszichiátriai kórképeket is leίrnak a szakemberek, mint például szorongások, pánikzavarok, alvászavarok, érzékcsalódások, hangulati ingadozások.

Mivel nemcsak a fertőzés heveny szakaszában, hanem később is jelentkezhetnek ezek a maradványtünetek, megnehezίti a pontos összefüggésbe hozásukat a vίrusfertőzéssel.

A legnagyobb problémát a Covid-19 kapcsán az jelentette és jelenti mind a mai napig a helyes diagnózis, a kezelések és utókezelések tekintetében, hogy még mindig sok ismeretlen tényezővel állnak szemben az orvosok, sokféle utótünet jelentkezését figyelték meg, mely nemcsak a virológusok, hanem kardiológusok, neurológusok, gasztroenterológusok, diabetológusok, pszichiáterek, stb. bevonását is igényli. 

Oxigénhiány és szembenézés a halállal

Ugyanakkor pszichiáter és pszichológus kollégák állítják, hogy látványos növekedés figyelhető meg az elmúlt időszakban a pánik- és szorongásos betegségek, a depresszió érintettség növekedését illetően. Ennek a magyarázata meglátásom szerint a betegségen átesetteknél elsősorban onnan eredeztethető, hogy az oxigénhiány komoly pszichés hatást gyakorol a szervezetre. Számos érintett számolt be az oxigénhiányos állapot fellépése utáni kiszolgáltatottság érzésről, s arról, hogy az egyszerű levegővétellel való küszködés milyen szinten ίrta át életében az addigi fontossági sorrendet. Az oxigénhiány mellett a betegség súlyos fázisában a halállal való szembenézés, a túlélési küszködés is komoly mentális, pszichés lenyomatokat hagy az emberben. Intenzίv osztályon dolgozó orvosok számoltak be arról, hogy maga a vίrusfertőzés és a társult mellékbetegségeken kίvül a betegek érzelmi, mentális hozzáállása is látványosan alakίtotta a gyógyulási folyamatokat.  

Így vagy úgy, de mindannyiunkat érint

Hirdetés

Függetlenül attól, hogy valaki elismeri a járvány kiszámίthatatlan következményekkel járó veszélyeit, vagy tagadja a fertőzés létezését, illetve a védőoltásról való vélekedéstől is függetlenül, melyek komoly szakadékokat állίtanak emberek közé a véleménykülönbségeik miatt

vitathatatlan, hogy a világjárvány teljes társadalmunkra hatással van mentálisan, pszichésen, fizikálisan, gazdaságilag, stb.

Ha valaki nem találkozott a betegséggel, és hozzátartozójáért sem kellett aggódnia, akkor is érintették a korlátozások, amelyek befolyásolták a korábban megszokott életvitelünket. Rövid és hosszú távú terveink kialakításában is változtatni kényszerültünk eddigi szokásainkhoz képest. Személyes kapcsolataink távolságtartóak lettek. Elmaradtak a nagyobb családi, kulturális és szórakoztató rendezvények. Szociabilitásunk csorbίtásai különböző tudatos vagy tudattalan frusztrációkat generálhatnak.

Szorongóbb, frusztráltabb, türelmetlenebb, pánikbetegségekre hajlamosabb lett a társadalom többsége, de mit tehetünk ellene?
  • Elsősorban tudatosίtanunk kell a saját állapotunkat, megnyilvánulási formáinkat bizonyos viselkedéshelyzetekben. Meg kell figyelünk belső és külső reakcióinkat, majd elkezdeni tudatosan dolgozni azon, amivel nem értünk egyet saját megnyilvánulásainkat illetően. 
  • Érdemes elgondolkoznunk azon, hogy melyek azok a dolgok az életünkben, amelyeknek örvendhetünk, és érdemes az energiáinkat nem a hiányok, hanem a meglévő dolgok értékelésére fordítani.
  • Meg kell tanulnunk megélni az elégedettség érzését az elégedetlenség helyett.
  • Próbáljunk a felmerülő problémák során az intenzίv negatίv gondolatok és megnyilvánulások helyett a megoldásra vagy megoldásokra összpontosίtani.
  • Ahelyett, hogy azon töprengünk, mások mit gondolnak rólunk, fordίtsunk energiákat azokra a dolgokra, amelyek előre visznek.
  • Az önsajnálat önző időrabló, olyan tevékenységeket keressünk helyette, amelyek örömet okoznak, kreatίvvá, jókedvűvé tesznek bennünket.
  • Iktassunk be rendszeres aktίv tevékenységet az életünkbe, bármilyen mozgásformát, amit örömmel végzünk, mert nemcsak fizikai egészségünk megőrzésében alapfeltétel, de hozzájárul a pszichés és mentális fittséghez is. (Tudományos kutatások tömkelege bizonyίtja, hogy a pszichés betegségek egyik legjobb prevenciós módszere.)
  • Azt mondják, aki szeret, illetve szeretik, s aki jól van azon látszik. Az ilyen embereknek van kisugárzása. Ebből kiindulva is fontos, hogy környezetünkhöz és önmagunkhoz forduljunk szeretettel, türelemmel és alázattal. Ha ίgy közelίtünk embertársainkhoz, legyen közeli vagy formális kapcsolat, arra ösztönözzük, hogy tisztelettel és kedvességgel viszonyuljanak hozzánk. Ha pedig nem korrekt bánásmódban részesülünk valaki részéről, jelezzük ezt felé kedvesen, ugyanakkor tudatosίtsuk magunkban, hogy ez az ő állapotát tükrözi, nem rólunk szól.

Bár a vίrushelyzet mindannyiunk életében tudatosságot, megfelelő hozzáállást és viselkedést követel, ahol kötelességünk vigyázni magunkra és másokra, a mi döntésünk, hogy az általunk megváltoztathatatlan dolgok helyett mire fordίtunk energiákat.

Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock