IZGÁGA: „Amióta vállalkozó vagyok, a család minden nap együtt ebédel”
Hogyan lehet teljesen profilt váltani egy multinacionális vállalkozásnál eltöltött tizenkét év után? Milyen eszközök segíthetik a magyarajkú gyerekeket abban, hogy elsajátítsák a román nyelvet? És melyik az a nyelvtábor, ahol a gyerekek a szünetben azt kérik, hogy románul beszélhessenek? Mindezekről – és sok másról is – Nika Iza pedagógussal, az Izgága Fejlesztőközpont alapítójával beszélgettünk a Nők az üzleti világban sorozatunkban.
– Hogyan lettél vállalkozó? Fiatalkori ambíció vagy tudatos döntés volt?
– Tudatos döntés eredményezte, hogy immár öt éve vállalkozó vagyok. 2018-ban már több mint tizenkét éve egy multinacionális vállalkozásnál dolgoztam, ahol nem voltak keretek arra, hogy kibontakoztassam magam, megéljem a kreatív energiáimat. Ebben az évben voltam várandós a harmadik gyermekemmel, és éreztem, hogy a multinacionális vállalkozás által biztosított munkaprogram mellett nem tudok megfelelően gondoskodni a gyermekeimről. A szerencsének köszönhetően szembejött velem egy start-up kiírás, és elkezdtem azon gondolkodni, hogy vállalkozást kellene indítanom. A székelyudvarhelyi tanítóképzőben végeztem, tehát ez a képesítésem adott volt, hogy az oktatás felé vegyem az irányt.
Hirdetés
– Mivel foglalkozik a vállalkozásod? – Elsősorban online, román nyelvű magánórákat tartunk, viszont portfóliónkba tartozik a román nyelvű olvasóklub és a nagyon különleges nyári tábor is. Kezdetben csak a Brassó és Négyfalu vonzáskörzetét láttuk célcsoportnak, viszont idővel rá kellett jönnünk, hogy más helységekben, megyékben is nagy szükségük van a magyarajkú gyerekeknek a román nyelv megtanulására. Most már egész Székelyföld és az erdélyi magyarság a célcsoportunk. Jelenleg diákjaink több mint ötven százaléka Hargita megyéből jelentkezik.
A magánórák mellett román olvasóklubot is tartunk. Kezdtük az Egy ropi naplója könyvsorozattal, de most már a haladó csoportokban sokkal komolyabb könyveket is olvasunk. Azt tapasztaltuk, hogy a gyerekek nagyon szeretik a Ropi-sorozatot, hiszen könnyed a szövege, érdekes, rengeteg a rajz, kép bennük. Ennek köszönhetően a gyerekeknek sikerélményük származik abból, hogy románul olvasnak.
Amikor a gyerekek olyasmiről beszélhetnek, amiről szeretnek, akkor be nem áll a szájuk, tegyék ezt az anyanyelvükön, vagy éppen románul.
A kedvenc könyv- és filmkategória egyszerűen kimeríthetetlen. Így született meg az ötlet, hogy román könyvajánló versenyt szervezzünk. Bevallom, hogy az elején nagyon izgultam. Igyekeztem értékes nyereményeket gyűjteni. A magyar nyelvű könyvjutalmakkal nem is volt gond, viszont szerettem volna, ha egy román könyvajánló versenyen román könyvekkel is díjazzuk a nyerteseket. Ezért megkerestem egy bukaresti kiadót, elmeséltem nekik, hogy mivel is foglalkozunk, mibe vágtam a fejszémet. Ők pedig készségesen ajánlottak fel nyereményeket. Ebből megtanultam, hogy az ember amíg nem kér, addig nem is kaphatja meg, amit szeretne. A verseny végül nagyon pozitívan zárult, 32 könyvajánló születetett. A zsűri személye is rendhagyó volt, hiszen Csipán Kristófot kértem fel, aki gyerekként saját maga is az olvasás népszerűsítésével foglalkozik.
– Az Izgága Fejlesztőközpont nem csak online érhető el az érdeklődők számára, hiszen számos nyári táborban személyesen fejleszthetik nyelvtudásukat a gyerekek. Mesélj ezekről a táborokról! Miben különböznek egy hagyományos nyelvtábortól?
– Mivel azt tapasztaltuk, hogy a gyerekek odáig vannak az Egy ropi naplójáért, ezért egyértelmű volt, hogy erre a könyvre alapozzuk a témát.
Ezek a táborok felépítés szempontjából délelőtt elméletibb, viszont játékos román nyelvtanulással kezdődnek. Ebéd után indul be azonban az izgalom az akadálypálya építésével és a különböző csapatjátékokkal. Óriási népszerűségnek örvend, hogy a könyvsorozatból kiemeltük a Mamibanit. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek minden helyesen elmondott román mondat után kapnak különböző értékű Mamibanit, amelyeket majd a tábor utolsó napján tartott tombolán használhatnak fel.
Számunkra is megdöbbentő volt, hogy a gyerekek maguktól jöttek oda hozzánk, hogy románul beszélhessenek, és ezáltal játékpénzt gyűjthessenek.
A könyvben az anyuka a Mamibanival neveli rá a kis ropit a házimunkára.
Idén már a harmadik táborsorozatra készülünk, amelyre várjuk a kedves jelentkezőket Bögözbe (Hargita megye) és Négyfaluba (Brassó megye). Bármilyen részlettel kapcsolatban érdemes szétnézni Facebook- és a weboldalunkon.
– Ha már említed a közösségi média oldalatokat, nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy az utóbbi időben felnőttek oktatásával is elkezdtél foglalkozni. Miért érezted szükségesnek, hogy megtanítsd a Canva programot vállalkozótársaidnak?
– Mivel az online világban mozgok, ezért folyamatosan keresem és kutatom a legjobb alkalmazásokat, amelyek segíthetik a mindennapi munkámat. Így akadtam rá a fantasztikus WordWall-ra is, amely egy olyan eszköz, amellyel változatos feladatokat, játékos módszert tudok bevinni az órákba. Minden pedagóguskollégának meleg szívvel ajánlom, hogy próbálja ki.
A Canva a másik ilyen program, amely grafikai tervezés szempontjából könnyítette meg az életemet. Egyelőre csak hobbiszinten kezdtem el felnőttképzéssel foglalkozni, de azt érzem, hogy valóban szükség van arra, amit nyújtani tudok. A vállalkozásindítás első időszakában én is külsős szakemberek segítségét kértem mindenféle anyag elkészítésében, viszont az a fajta ember vagyok, aki szereti kézbe venni a dolgokat. Így elkezdtem autodidakta módon kipróbálni a Canva minden egyes funkcióját, és rájöttem, hogy ezt a tudást átadva másoknak, talán kicsit hozzájárulhatok ahhoz, hogy vállalkozótársaim a rengeteg munkával és szeretettel előállított termékeiket megfelelő minőségű reklámok formájában eljutatthassák a vásárlóikhoz.
– Mi a legnehezebb, a legnagyobb kihívás számodra a vállalkozói létben?
– Hatalmas felelősség egy vállalkozás elindítása. Amennyi előnye van, annyi hátránya is. Az én esetemben, mivel egy szerződés kötött, nem volt appeláta, a projektet teljesíteni kellett. 2019 áprilisában jegyeztük be az after school tevékenységen alapuló vállalkozást. Szeptemberben, amikor indulni kellett volna, a brassói iskolákban ingyenes délutáni foglalkozások indultak, ezzel gyakorlatilag a teljes célcsoportunkat elveszítettük. Az első hónapokban nagyon nehezen sikerült összegyűjtenünk a gyerekeket. A nehézségek ellenére azonban rengeteg pozitív élményben volt részünk.
Igyekeztünk minél változatosabbá, gyakorlatorientáltabbá tenni az alkalmakat. A gyerekeknek levelet kellett írnuk, majd a postán bélyeget vásároltak. Mondanom sem kell, hogy mennyire élvezték.
Aztán megérkezett a világjárvány, amikor a személyes kapcsolódás lehetősége is megszűnt. Újra ott álltunk, hogy hogyan tovább? Egy hónapig minden reggel a küszöbön ülve, a kávémat kortyolgatva azon gondolkodtam, hogy hogyan tudjuk átvészelni ezt a lehetetlen időszakot, és végül pontosan ez hozta el az online nyelvórák világát, amely most már az Izgága Fejlesztőközpont fő tevékenysége. Megdöbbentünk, hogy mekkora igény van a román magánórákra. Gyakorlatilag hétről hétre duplázódott meg a résztvevők száma.
– Mennyire nyomasztó vagy motiváló, hogy emberek, családok léte függ attól, hogy te miként vezeted a vállalkozásodat? Milyen főnöknek tartod magad?
– A jövőre két célt tűztem ki. Az egyik, hogy ugyanazt a minőséget tudjuk nyújtani a gyerekek számára, mint most. A másik, hogy jelenlegi kollégáimat megfelelő mértékben tudjam honorálni és motiválni.
Azt kívánom, hogy öt év múlva is kecsegtető legyen az Izgágánál dolgozni.
Nagyon színes csapatunk van, hiszen Delinke Kolozsvárról, Gréti Csíkszeredából, Niki pedig Vásárhelyről segíti a munkánkat. Mindhármuk gyakorló pedagógus, így bátran kikérem az ők véleményüket is. Kiválasztásuknál fontos szempont volt számomra olyan személyeket találni, akik kiegészítik az én hiányosságaimat.
– Mi számít sikernek a te munkádban?
– A multicégnél, ahol dolgoztam, unalmasak voltak a mindennapok. Mióta magánvállalkozó lettem, minden nap pörgök, és azon gondolkodom, hogy milyen újdonságot találjak ki, mit fejlesszek, hogyan válljak jobbá.
– Hogy látod, hátráltatja/nehezíti a pályádat az, hogy nő vagy?
– A női mivoltot nem is lehet, és nem is kell elnyomni egy vállalkozás vezetésénél. Mondják, hogy mi, nők emocionálisabbak vagyunk a férfiakhoz képest. Én is tapasztaltam, hogy struktúra nélkül az érzelmeim elvisznek, viszont tudunk tenni azért, hogy racionális döntéseket hozzunk. Például a munkatárskeresés alkalmával konkrét szempontok szerint pontoztam a jelentkezőket. Ez segített abban, hogy az észérvekre hallgassak az alkalmazásnál. Viszont találtam időt arra is, hogy minden egyes jelentkezőnek visszajelzést küldjek. Meglepő, hogy milyen sokan reagáltak és megköszönték, hogy bár elutasító levelet kaptak a jelentkezésükre, mégis válaszra méltatták őket.
– Vállalkozóként könnyebb, vagy nehezebb az idővel zsonglőrködni, a karrier – család kérdéseit egyeztetni?
– Egyértelműen jobban be tudom osztani az időmet. A vállalkozás megadja azt a szabadságot, hogy akár napközben a gyerekeimet elszállítsam, ahová kell.
Amire különösen büszke vagyok, hogy amióta vállalkozó vagyok, a család minden nap együtt ebédel. A magam ura vagyok, így az időmmel is én gazdálkodom.
– Este és hétvégén, esetleg ünnepekkor is dolgozol? Vagy nagyon tudatos határt szabtál magadnak?
– Most már nem túlórázom, és hétvégén, ünnepnapokon sem dolgozom. Kialakult már egyfajta rutin, amit sikerül fenntartani. Hozzátenném, hogy ez nem volt mindig így. Erre remek példa, hogy a start-up pályázatos projektet, amely a vállalkozás elindításának motorja volt, két hét alatt írtam meg két szoptatás között.
– Ha most kezdenél vállalkozni, mit csinálnál másként?
– Ha újrakezdeném is mindent ugyanúgy csinálnék. Kellett minden egyes buktató és nehézség ahhoz, hogy a saját utamon haladjak.
