„Számszerűsítve a Romániában előforduló halálokokat toronymagasan, mintegy 60%-ban a szív- és érrendszeri betegségek teszik ki” – kezdi beszélgetésünket a doktor úr. Ha tovább vizsgáljuk ezt a rangsort, a daganatos megbetegedések számai is riasztóak. Az elmúlt években a tüdőrák, emlőrák és vastagbélrák növekvő tendenciát mutat, jegyzi meg interjúalanyunk. Bár elszomorító adatokat olvashatunk a témával kapcsolatban, mégis igyekeznünk kell abban, hogy mindent megtegyünk a megelőzés érdekében. Szerencsére ma már széleskörű információ áll a rendelkezésünkre annak érdekében, hogy cselekvő üzemmódba kapcsoljunk, és különböző lépésekkel haladjunk egy egészségesebb élet felé.
Az egészségügyi ellátásról szólva komor hangulatúvá fordul a beszélgetésünk, hiszen a pandémia ideje alatt a fókusz áttolódott, így sok esetben onkológiai kezeléseket és szűrővizsgálatokat halasztottak el, ami hosszabb várólistákhoz vezetett. „Ez nem egyedi eset, nagyon sok ország küzd hasonló nehézségekkel. Emellett Erdélyben is komoly probléma az egészségügyi dolgozók kivándorlása külföldre. Az egészségügyi dolgozók túlhajszolttá váltak, sokan kiégéstől szenvednek. A gazdasági megszorítások miatt az egészségügyi intézmények kevesebb pénzt kapnak, elavult az infrastruktúra és csökkentett kapacitással működtek. Az alapellátási praxisok központosítása nehezítette az orvosi ellátásokhoz való hozzáférést, míg a sürgősségi ellátások átszervezése miatt a betegeknek nagyobb távolságokat kellett megtenniük. Emiatt sajnos a prevenciós szolgáltatások is visszaestek, a szűrővizsgálatok kapacitása csökkent, ezért sok betegséget későn ismertek fel, rontva a betegek kilátásait.”
A genetikán túl, az epigenetika, vagyis a környezeti tényezők hatásai ma sokkal nagyobb hatással vannak egészségünkre, mint valaha. Sokakban felmerül a kérdés, hogy valójában mennyire egészséges az az élelmiszer, amelyet fogyasztunk, a víz, amelyet megiszunk, és így tovább. Vannak esetek, amikor nincs a kezünkben a megoldás kulcsa. Nem minden alkalommal tudunk alapvető változtatásokat eszközölni a káros környezeti hatások kiküszöbölésére, viszont személyes életünkben számos egészségmegőrző döntést hozhatunk. „A dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás beiktatása az életünkbe, az egészséges táplálkozás és a szűrővizsgálatok mind jelentősen csökkenthetik a daganatok kialakulásának kockázatát. Mind közül talán a helyes táplálkozási szokások kialakítása a legmeghatározóbb. Nem kell különleges vagy méregdrága élelmiszerekre gondolnunk. Elég csupán szétnéznünk a közvetlen környezetünkben. Ott van például az áfonya, amely erős antioxidáns-tartalmú gyümölcs, vagy a gyulladáscsökkentő vöröshagyma. Ajánlatos gyakran fogyasztani zöld teát, amely magas EGCG-forrás, mely szintén segíthet a daganatok megelőzésében” – részletezi dr. Szabó László. Érdemes úgy gondolnunk az étkezésünkre, mint olyan tevékenységre, amely szervezetünk számára megadja a megfelelő energiatöltetet. Ha egészséges alapanyagokat fogyasztunk azzal két legyet ütünk egy csapásra, hiszen egészségesebbek és energikusabbak leszünk.
Kérdésünkre, hogy miért tartja fontosnak az erdélyi emberek számára előadássorozat formájában az egészségmegőrzéssel kapcsolatos információkat átadni, elmondta: „Különösen fontos számomra, hogy elérhetővé tegyem azokat az információkat, amelyek tudományos alaposággal bizonyítva és természetes módon jobbá tudják tenni az emberek életét. Ezért hoztuk létre a csíkszeredai központunkat is, hogy helyben tudjunk segíteni. Az előadások, amelyeket tartok, pont ezt a célt szolgálják: közérthető és hasznos információkat adni mindenkinek, és mindezeket kézzelfoghatóvá is tenni”.
Az előadássorozat keretében többek között a sejtek energiatermelő folyamatairól is szó esik majd, sőt azt is megtudhatjátok, hogy hogyan védhetjük és segíthetjük ezt az energiatermelést. Kíváncsiak vagytok arra, hogy egyáltalán hol keletkezik az élethez szükséges energia, ami működtet bennünket? Foglaljatok helyet még ma az ingyenes előadások bármelyikére, hiszen a helyek száma korlátozott.