Erdély rengeteg látnivalót kínál. A történelmét alakító népek olyan építészeti örökséget (is) hagytak ránk, amely méltó a megismerésre. Akár közhelyesnek is elkönyvelhető ez a két mondat, de attól még igaz. Szászföld csodái például sokszor még romosan is igazi impozáns látványosságot jelentenek, a több száz erődített templom bőven ad alkalmat egy-egy hétvégi kirándulásra, és nemcsak.
Különböző tematikák mentén is felfűzhetjük a túrákat, felkereshetjük például a hét UNESCO Világörökség részét képező templomot, vagy azokat, amelyeket az utóbbi években jól-rosszul felújítottak. Megismerésüket térségek szerint is megtervezhetjük. Mi most néhány gyöngyszemet ragadunk ki közülük, mindenféle logika nélkül. Egyszerűen azért, mert szépek.
A szászhermányi evangélikus vártemplom Barcaság egyik gyöngyszeme. A ma is látható épületet az 1400-as évek elején alakítják ki, gótikus stílusban. Mivel a település gyakran állt útjában átvonuló hadaknak, nagyon hamar átalakítják az élelmes és kitartó helyiek komoly várrá. Erős, magas falakat építenek, amelyeket kívülről egykor még vizesárok is védett. A falakon belül pedig itt is – mint oly sok más helyen – egymás mellett, fölött kamrákat alakítottak ki, ahová vész idején bemenekíthették a lakosok vagyonukat, élelmet, és persze magukat is.
Szászhermány
A csaták már rég elültek, a vártemplomot ma turisták ostromolják, a látvány pedig a kis kamrákkal, a köztük átjárást biztosító fakorlátos lépcsőkkel igencsak hangulatos.
Kőhalom közelében található Homoród. A falu központját uraló erődtemplom talán attól a legérdekesebb, hogy még laikus számára is jól látszik az évszázadokon át tartó átépítések, bővítések sora. Bár tornyot húztak föléje, megmaradt az eredeti templom szentélye, és megmaradtak a régi freskók is, köztük az erdélyi román kori faldíszítés talán legrégibb példánya, a XIII. századból. Igazi misztikus élmény a félhomályból előbukkanó alakokat, eseményeket megfigyelni, esetleg értelmezni is, és érdekes adat az is, hogy a harmadik – elég megrongálódott – freskóréteg nagyfokú rokonságot mutat a székelyderzsi erődtemplom híres falképeivel. Itt még él néhány szász, istentiszteletet is tartanak a templomban.
Maradva a közelben, Kőhalom és Segesvár között, a főúttól távolabb, egy eldugott kis faluban található az egyik legérdekesebb szász erődtemplom. Erkedet keressék. A falu tágas központi részét meghatározza a nemrég felújított, impozáns várfalakkal, tornyokkal körbevett istenháza, amely a XIII. századból ered. Ebben a faluban ma már egyetlen szász sem él. A kép viszont még őrzi rendszerető, a századoknak építkező szellemüket, bár a házak rikító színekben, román zászlósan „pompáznak”.
Erked, felújított erődtemplom
A templom építészetileg különleges (szinte „loggiás”) bejáratát ott jártunkkor, egy vasárnap délután éppen játszótérnek használták a gyerekek, kapuján hintáztak. De belépve az 5 méter magas belső várfalak mögé, azért megérintett a múlt hangulata. Egy darab fából kifaragott lépcső, ami a várfalakban kialakított kamrákhoz vagy gyilokjáróhoz vezet, az Európa-szerte ritkaságnak számító toronyóra – csak néhány apróság, ami egyedivé teszi a látványt.
Nagybaromlak
Az UNESCO védelme alatt áll a nagybaromlaki késő gótikus erődtemplom. Különleges formájú fő tornya, a meghitt hangulatot árasztó, várfalak övezte belső udvara miatt érdemes ezt is alaposan szemrevételezni. Ha már erre járunk, térjünk be Medgyes középkori városmagjába. Vártemplom itt is van, és a régi korokból megmaradt épületek – ha fogékonyak vagyunk rá – könnyen előhívják az egykori dolgos, prosperáló szász város hangulatát. A közeli báznai evangélikus erődtemplom pedig egy kis ékszer. Érdemes a lépcsőkön felsétálni a XV. századból származó épületegyütteshez. Az istenháza belső terei szépen megőrizték a gótikus jegyeket, a tornyokban lévő harangok pedig igencsak régiek.
Meggyes
Összegzés helyett talán csak annyit: majdnem mindenik vártemplom tornyába fel lehet menni. Menjünk fel! És próbáljuk elképzelni, milyen gondos, dolgos és rátermett emberek élhettek ezekben a falvakban, ha erejük volt a védekezésre, és képesek voltak ilyen – úgymond – „több funkciós”, hatalmas épületeket emelni, fenntartani, amelyek békeidőben a hitet, a kultúrát, a tudást őrizték, adták tovább, de viharosabb időszakokban akár még ostromot is visszavertek. Felülről általában tisztán kirajzolódik a célszerűen megtervezett települések képe, utcahálózata.
Erkedi utcakép
Onnan fentről annyira nem bántják a szemet a romos házak, az eperszínűre festett épületek, az elhanyagolt porták, a falu szélén a rendet megbontó viskók halmaza. A középkorban és még utána is itt élő szászok őrizték, védték, ami az övék. Azzal, hogy meglátogatjuk ezeket a helyeket, talán hozzájárulunk ahhoz, hogy nem hiába tették…
A fotók a szerző felvételei.
A cikk nyomtatott változata a Nőileg magazin 2016. júliusi-augusztusi lapszámában jelent meg.
