Kalotaszeg neve a Kalota folyóra vezethető, és eredetileg annak gyűjtőmedencéjét jelölte, ahogy Kós Károly írta, „Kolozs megyének az a területe, amely a Kolozsvár–Nagyvárad vasútvonal, illetve országút közepén és két oldala mentén Kolozsvártól egészen Csucsáig terül el, és amelyet délen a Gyalui havasok északi, nyugaton a Vlegyásza (Vigyázó) havas és a Meszes hegylánc keleti lába foglalnak be”.
Egy tájegység, amely bővelkedik látnivalókban: templomok, várak, tájházak várják az idelátogatót, de gyakran egy utcarészlet is elég a rácsodálkozásra, hiszen a 19–20. században Kalotaszeg népi építészete eltérő irányt vett, mint más erdélyi tájegységeké.
Hatott rá a szecesszió, a fürdőépítészet, és elkezdték kihasználni, hogy a térség gazdag faanyagban, így látványos zsindelytetők, faragott oromzatok készültek. Gazdagon díszített, félkörös oromfalú házakat szinte minden településen láthatunk, de a leglátványosabbak Inaktelkén, Mákófalván és Bogártelkén találhatóak.
Egy nap szinte semmire sem elég Kalotaszegen, így érdemes rögtön egy kétnapos kirándulással tervezni, hiszen sok szempontból eltérő részekből tevődik össze a térség: van Alszeg, Felszeg, Nádasmente, Átmeneti-vidék, és ezekhez jön még a peremvidék. Alszeg a leglátogatottabb része a tájegységnek, Bánffyhunyad, Kalotaszentkirály, Magyargyerőmonostor, Körösfő, Magyarvalkó mind ide tartozik, s a Kolozsvár–Nagyvárad főútról csak kis kitérőket kell tenni.
Kalotaszegi templomok – igazi ékszerdobozok
Bánffyhunyad, Kalotaszentkirály, Magyargyerőmonostor és Magyarvalkó esetében is az egyik legfőbb látnivalót a települések (református) templomai jelentik, amelyek minden részlete egy igazi kincs. A többnyire gótikus stílusú műemlékeknek már a kinézete is mesébe illő, hiszen a templomtoronyhoz tartozó négy fiatornyocska kastélyokkal teszi hasonlatossá őket.
A térség templomtornyai négy kis fiatoronnyal rendelkeznek, olyanok akár a soktornyos kastélyok
Ahogy az ember belép a templombelsőkbe, azt sem tudja merre nézzen: a mennyezetek festett kazettások, a falakon freskók és piros, kék, fekete varrottasok, a padok szintén festettek, gyakran varrottasokkal takartak, az Úrasztala felett hatalmas búzakoszorúk díszelegnek. Művészet, népművészet tömény mennyiségben. A kazettás mennyezetek – amelyeket több település esetében is a híres Umling Lőrinc festett – mint például a bánffyhunyadi templom 16. és 18. századi kazettáit is – a reneszánsz örökségét ötvözik ősi jelképeinkkel, míg a helyi asszonyok által készített varrottasok mintha egy titkos nyelven szólnának ahhoz, aki érti őket.
A térségben szinte minden díszített, faragott vagy festett
Népművészet a köbön
A térség több településén is találunk tájházakat, múzeumszerű tereket, ahol a helyi népi kultúra és a népművészet tárul a látogató elé. Az első ilyen, ahová „betévedtem”, a kalotaszentkirályi Vincze-Kecskés tájház volt, ahol egy tisztaszoba, egy asztalos műhely és egy kerámiákkal gazdagon díszített szoba tekinthető meg.
A tájházakban igazi kincsek lapulnak
Meglepő a színek kavalkádja, az, hogy a„hagyományosnak” tekintett vörös/piros, fekete, fehér és kék minták és textíliák itt sárga, zöld, bordó, narancssárga hímzésekkel is kiegészülhetnek. A kalotaszegi viselet meghökkentően díszes, aminek egyik legjobb példája a gyöngyös párta, ami nemcsak csupa szín, de csupa csillogás is.
Kalotaszegi viselet gyöngyös pártával
Túl a „népin”
Bár oldalakat lehetne írni a kalotaszegi várakról, várromokról is, amelyek igazán jó célpontok lehetnek a túrázóknak – például Léta vára, Sebesvár vára vagy az Almási vár – ugyanakkor természeti látnivalókban is bővelkedik a térség (például a Havasrekettyei vízesés). Mégis, amit igazán ki kell emelnem, az a Varjúvár.
