A lengyel nők mellett állok

Tízezrek tiltakoztak hétfőn Lengyelországban, miután az eddig is rendkívül kemény abortusztörvényen újra szigorítottak. Egy korábbi felmérés szerint a lakosság alig 15 százaléka támogatja ezt. A kormány a katonai rendőrség bevetésével fenyegette meg a tüntetőket, a járványra hivatkozva. Más híradások szerint szélsőbalos, feminista nők vonultak utcára és életellenes jelszavakat skandáltak. Pedig a lényeg mindössze ennyi: valakik, valahol a 21. században ismét a nők feje fölött, megkérdezésük nélkül döntöttek.

Kétségbeesett düh, értetlenség, tehetetlenség van bennem és millió kérdés. Miért kell itt, Kelet-Közép-Európában mindig valakik róvására politikai hatalmat erősíteni? Miért nem tudunk mi élni a szabadsággal, miért érzik úgy egyre több helyen megint, hogy joguk van mások, bizonyos csoportok szabadságát korlátozni? Miért érzik azt, hogy megtehetik? Miért nem hallgatják meg a polgárokat? Miért nem kérik ki azok véleményét, akikre vonatkozik egy-egy új rendelkezés? Miért nem tudunk Európának ezen a részén egyszerűen csak élni, és élni hagyni másokat? Miért?

Miért gondolja úgy a hatalom, hogy az ő feladata megmondani mindent is, neki kell döntenie az állampolgárok feje fölött, miért nem bízik az emberekben? Mert gyermetegnek, döntésképtelennek, nyájnak látja őket?

Akik képtelenek helyesen dönteni a saját életükről? És ha így látja, akkor miért nem neveli őket? Vagy épp ez lenne a cél, hogy gyermek szerepben tartsa az embereket? 

Miért érzik úgy még mindig a férfiak, az egyház, hogy egyoldalú döntést hozhatnak a nők testével/lelkével kapcsolatban? Igen, az élet védelmével egyetértek. De a nő teljes életének a védelmével is!

Ha fáj a sok abortusz (ami egyébként nagyságrendekkel kevesebb Lengyelországban, mint más európai országokban, pl. Romániában vagy Magyarországon), akkor tegyünk ellene. Neveléssel például. Problémacentrikus programokkal. Ingyenes fogamzásgátlókkal – van erre is példa Európában. Odafigyeléssel. A nők tiszteletével. Professzionális és hatékony egészségvédelemmel, egészségoktatással, szexuális neveléssel. Korrekt és empatikus tájékoztatással. A férfiak bevonásával. A felelősség tisztességes megosztásával. Őszinte párbeszéddel és a szociális-, illetve mentálhigiénés háló erősítésével. A címkézés (feminista, balos, jobbos, liberális, vörös, szivárványos, konzervatív stb.) határozott elutasításával.

Ennyien demontráltak az abortusztilalom ellen Varsóban /fotó: Shutterstock /Cinematographer

A felsoroltak mindenikéért kimennék tüntetni. Odaállnék a lengyel nők mellé. El a kezekkel a nők testéről és lelkéről! Nők vagyunk, nem gyermekek. Hadd már döntsünk mi arról, ami a testünkben zajlik és ami ránk vár. És ha még sokan döntünk néha másképp, mint ahogy a férfi-uraknak tetszik, akkor mi van? Mi nem hibázhatunk? Ne jöjjön senki az életvédelemmel addig, amíg a férfiak lelkén annyi kioltott élet szárad. A háborúkat sosem mi indítottuk…

Meg akarunk tanulni jól dönteni. Meg fogunk tanulni jól dönteni. Sőt, sokan tudunk jól dönteni. Tiszteljük az életet. Magunkban hordunk kilenc hónapig egy másikat, aztán egy teljes életen át lüktet a láthatatlan köldökzsinór.
Hirdetés

Nem akarunk ölni. Mivel együtt hozzuk létre az életet, maszkulin és erősen hímszagú törvények, korlátozások helyett gyertek férfiak, álljatok mellénk és inkább segítsetek. Hogy soha ne kerüljön egyetlen nő se olyan kilátástalan helyzetbe, hogy meg kelljen tegye. És ez rajtatok is múlik!

A lengyel nők mellett állok, és határozottan tiltakozom az abortusz kriminalizálása ellen.

Mintha nem lenne rá több mint elegendő példa (a mi múltunkból is), hogy egy ilyen szigorítással mit tesznek a nőkkel. Írország sem véletlenül törölte el saját, brutálisan szigorú abortusztörvényét. Talán mert rájöttek a döntéshozók: egyszer a nőt, a nő életét kell védeni, tisztelni és támogatni, a többi megjön magától. Higgyetek végre bennünk, hallgassatok meg, és hagyjatok békén, ha döntenünk kell. 

Kiemelt képen Boroszló (Wrocław), Lengyelország / Az október 23-ai tüntetésen egy fiatal férfi a következő feliratú táblát tartja a magasba: Ez a mi országunk /fotó: Lena Ivanova /Shutterstock 

Friss lapszámunkat alább kérheted: