A töretlen vonósnégyes: Tiberius

Női zenésztagot nem vettek be a csapatba – ezzel magyarázza a több mint húszéves múltra visszatekintő Tiberius Kvartett alapembere, Molnár Tibor az Erdély-szerte és külföldön is elismert vonósnégyes fennmaradásának és összetartásának a titkát. NŐileges énünk hümmög ezen kicsit, de zenéjüket és kamarazene- fesztiváljukat mi is kedveljük. 

Női zenésztagot nem vettek be a csapatba – ezzel magyarázza a több mint húszéves múltra visszatekintő Tiberius Kvartett alapembere, Molnár Tibor az Erdély-szerte és külföldön is elismert vonósnégyes fennmaradásának és összetartásának a titkát. NŐileges énünk hümmög ezen kicsit, de zenéjüket és kamarazene- fesztiváljukat mi is kedveljük.

{hirdetes}

Ritkán fordul elő, hogy egy férfi zenekarba bekerülő női tag megerősíti a csapatot, mert az előbb-utóbb szerelmi szálak kialakulásához vezet, majd könnyen szétbombázza e kis közösséget – véli a marosvásárhelyi Tiberius Kvartett hegedűse, aki kitartott eredeti elhatározása mellett: a vonósnégyesben maradjon meg a férfi vonal, még akkor is, ha az évek folyamán a zenekar tagjai cserélődtek.

Húsz év története

A kolozsvári Zeneakadémia hallgatóiból 1994-ben alakult vonósnégyes életében több változás történt, rögtön a kezdetekkor már tagcsere is, aztán a Marosvásárhelyre költözött csapatban többen megfordultak. Zenélt a Tiberiusban többek között Bartha Lajos, Barabás Csaba, Adrian Naidin, Leitman Zsolt, Kozma Péter. A vonósnégyest megalapító Molnár Tibor sajnálatosnak tartja, hogy az egykori kvartett-tagok közül a két utóbbi már elhunyt. Az együttes 2008-tól megkapta a Marosvásárhelyi Filharmónia Állami Vonósnégyese státust, később megváltak egyik csellistájuktól, mert külföldön vállalt munkát. Mostani felállásban öt éve zenél együtt a csapat: Molnár Tibor elsőhegedűs mellett Zágoni Előd csellón játszik, Molnár József – akinek már több mint tízéves múltja van a kvartettben – brácsázik, Lokodi Károly másodhegedűs pedig legalább hét éve tagja a kvartettnek.

Fotó: Rab Zoltán

Négy zenész, négy egyéniség

Molnár Tibor, a Tiberius frontembere nyilvánvalónak tartja, hogy e négyes fogatban is vannak néha nézetkülönbségek. Gyakran úgy érzi, olyan ez, mint egy poligám házasság, de a zene összehangolja a csapattagokat: „Koncertek alatt nem beszélünk egymással, csak a zene irányít, sokadik fellépés után pedig megtaláltuk a magunk közös, követendő útját. Így alakult ki a kvartettünk hangzásban és zenei ízlésben egységes stílusa” – fogalmaz az elsőhegedűs.

Fotó: Rab Zoltán

Klasszikus vonal mellett tangó és jazz

Mozart, Haydn, Beethoven, Schubert és Brahms műveit emeli ki elsősorban Molnár Tibor mint a vonósnégyes repertoárjának központi elemeit. Mindannyian a klasszikusokat szeretik, előadásaikkal az erős kifejezésre, a megható játékra próbálnak összpontosítani, nem feltétlenül a technikát helyezik előtérbe. Mindemellett repertoárjukban helyet kapnak könnyűzenei művek átdolgozott változatai is, Abba-átiratok, tangók, de együttműködnek Koszikával, a Dzseztán és a Sárosi Péter Kvartettelis. A Tiberius elsőhegedűse úgy látja, ha a klasszikustól eltérőt játszanak, segít felengedni, lazít a komolyságon, a megszokott erdélyi, búbánatos, elnyomott hangnemen. Ezek a könnyebb műfajok segítenek kinyílni – véli a zenész.

Fotó: Rab Zoltán

Kelet-Európában is egyedülálló kamarazene-fesztivál

A vonósnégyes a megalakulása óta eltelt több mint húsz év alatt valóságos márkanévvé nőtte ki magát az erdélyi és a külföldi kamarazene-világban. A csapat hírnevét öregbíti a róluk elnevezett és tizedik éve megszervezett Tiberius Hét – Nemzetközi Kamarazene Fesztivál, amelynek köszönhetően nem csak  romániai, de kelet-európai népszerűségre is szert  tettek.  Minden év novemberében kamarazene-hangversenyeket tartanak neves bel- és külföldi kamaraegyüttesek előadásaival, a többnapos fesztivál különlegessége, hogy a meghívott zenekarok tagjai társulnak egymáshoz, így duók, triók, sextett zenekarok alakulnak erre az alkalomra. Míg az első években mindössze nyolc előadója volt a fesztiválnak, idén már ötvenketten léptek fel, összesen tíz országból. A szervezők úgy látják, túlléptek azon a szinten, hogy csak a családtagoknak és a baráti körnek játsszanak, ma már a kamarazene-koncertek alapközönsége mellett új arcok is helyet foglalnak a fesztivál hallgatóságában.

Fotó: Rab Zoltán

Kamarazene napjainkban

A világháborúk előtt természetes volt, hogy az ügyvédek vagy orvosok egy része hangszeren is játszott. Ez valamilyen szinten fennmaradt, vagyis az értelmiségi, tanultabb réteg inkább nyitott napjainkban is a klasszikus zenére. Molnár Tibor mégis azt tapasztalja, hogy ma a műveltebb réteg kamarazenei kultúrája is változó, ha a közönség koncerteken való viselkedését veszi alapul. Mindenesetre a Tiberius Kvartett „nem kíméli” a publikumát. Ahogy ők fogalmaznak, gyakran bedobják a hallgatóságot a mély vízbe, és nem feltétlenül könnyű vagy ismert klasszikus művekkel vezetik fel az előadásaikat. „Meggyőződésem, ha húsz év múlva még élünk és zenélünk, természetesebb lesz a kamarazene-koncertek léte” – összegez a vonósnégyes alapítója.