Télen zsúfolásig megtelik, de amióta a Spartan itt tartja romániai versenyeit, a nyári időszakban is felkapott helyszín lett. Nem csoda, hiszen egyedülálló környezete, friss levegője, páratlan látványa télen-nyáron szemet gyönyörködtető. A síelők számára maga a paradicsom, jól felszerelt, pályái a tanulópályától a fekete pályáig terjednek, kiépített, majdnem kifogástalan. Drága, igen, de a síelés nem olcsó sport. A megfelelő körülmények azonban ilyenkor is megfizethetetlenek.
A Keresztényhavas északi lábánál fekszik, Brassó egyik városrészeként tartják számon, legmagasabb pontja 1500 méter. Területén nyolc sípálya van, melyek összesen 24 kilométert tesznek ki; ezeket hét sífelvonó látja el. A síelés mellett lehetőség van egyéb télisportok gyakorlására, túrázásra, hegyikerékpározásra, sárkányrepülésre, lovaglásra.
Kialakulása még a 14. századra eredeztethető, a 15. századtól említik Brassó egyik településeként. A természetjárás és a síelés térnyerésének köszönhetően a 20. század első évtizedeiben alakult ki az üdülőtelep. A feljegyzések 1895-ben jegyeznek síelőket legelőször a telepen, a következő évtizedekben megjelentek az első épületek, majd több turistaház, vendéglő, nyaraló, lakóház épült. Az 1950-es években átadott modern létesítmények nemzetközi szintűvé emelték az üdülőt, amikor pedig a teljes infrastruktúra kiépült, a település rohamos fejlődésnek indult, látogatottsága az egekbe szökött.
Nevének eredete is rendkívül érdekes, hiszen magasságaival ellentétben a pojána szó erdei tisztást takar, tehát magyarra fordítva a település neve Brassó-tisztást jelent.
Ahogy sok más vitát a történelem során, Brassópojána helytörténetét is Zsigmond magyar király határozta meg. Történt ugyanis, hogy a bolgárszegi gazdák kinézték állataiknak a helyet, de ezt sehogysem nézték jó szemmel a keresztényfalviak, akik magukénak tekintették a legelőt. A vitát a brassói városi tanács sem tudta rendezni, Zsigmond magyar király azonban jött, látott és döntött: a területet a brassói gazdáknak ítélte. A kiváltságlevél Polyánként, vagyis „a sík mező, melyet magyarul Polyán, németül Aw néven ismernek” megnevezéssel említi, ez Brassópojána területének legelső írásos említése.
