• Fotó: Benedek Helga
Napfényes, hideg szeles őszi délutánon érkezünk a gyergyócsomafalvi Nagy Árpád házához, amelyet lehetetlen nem megtalálni az utcában, bár nem hivalkodó, de nem is egy hagyományos parasztház hangulatát kelti. Inkább az egyszerűség, a visszafogott elegancia és stílus székelyes jegyeit viseli, kapuja előtt pletykapaddal és olyan kerítéssel, amely a kíváncsi szemnek betekintést enged az udvarra.
Irányt mutatott a körtefa
A bejárati ajtó előtt tornáckapu jelzi azt a határt, ahol a korszakok találkoznak, s az ajtón belépve is ugyanúgy árad a fény, mintha kint lennénk: hatalmas ablakok tágítják a teret, és a természet látványával ajándékoznak meg. Bár minden helyiséget szürke-fehér kontrasztok uralnak, a hatás mégsem egyhangú, sokkal inkább elegáns és ízléses.
A régi és új izgalmas találkozása, a természet közelségével párosul • Fotó: Benedek Helga
„1938-ban épült ez a ház, és bár a dédnagyapámé volt, ő a mögöttünk lévő házban élt, de ez a két porta egy Köllő-birtok volt. Egy ideig lakott itt egy idős házaspár, akik kivásárolták a birtokból a házat, de mivel nem voltak örököseik, visszakerült hozzánk, és évekig üresen állt. A ház mellett közvetlen egy körtefa élt már akkor: édesapám és nagyapám beépítették az ereszt, de a körtefát nem vágták ki… Amikor készítettem a látványterveket, már
tudtam, hogy én sem fogom kivágni, olyan technikai bravúrokkal oldom meg az építkezést, hogy ne sérüljön a fa.
Amikor megmutattam a terveket nagyapámnak – bár tetszett neki a továbbgondolt változat –, azt mondta, a fát nem kell megtartani. Én azonban az idő és a múlt előtti tisztelet jelképeként mégiscsak megtartottam, és a fa generált is egyfajta irányvonalat az építkezésben” – avat be háza történetébe Nagy Árpád.
Az új rész látványa a kertben lévő teraszról érvényesül leginkább • Fotó: Benedek Helga
Hogy az építkezés szép emlék maradjon
A háromsejtes ház – tisztaszoba, sütőkonyha és nappali – szerkezetén nem változtattunk, csupán a tornác beépítésével növeltük a teret: az egykori tisztaszoba a kislányunk játszószobája, a sütőkonyha ma is ugyanezt a szerepet látja el, belőle ajtó nyílik a nappaliba, és azért, hogy növeljük a fényt a konyhában,
egy üvegből készült fűszerfalat építtettünk, amely vizuálisan összekapcsolja a tereket.
Az eredeti, 66 négyzetméteres parasztház további negyven négyzetméterrel bővült, itt kapott helyet a fürdőszoba, és egy tágas, galériás hálószoba, ahonnan rálátás nyílik a kertre – vezet körbe a házigazda.
Árpád, Izabella és Kamilla, házuk teraszán • Fotó: Gábor Lajos
A fiatal építész elmondása szerint arra is tudatosan figyeltek, hogy a ház építése ne sietségben teljen, hanem az építkezés egy jó emlék maradjon: ugyanilyen fontos volt, hogy minden munkafolyamatot helyi mesteremberek végezzenek.
A cserefával burkolt kandallónál csak az egyedi kialakítású fűszerfal látványosabb • Fotó: Benedek Helga
„Saját erdőinkből vágattuk a faanyagot, amit négy évig szárítottunk feldolgozás előtt. A vakolatot levertük, és újraléceztük a falat, majd három rétegben felhordtuk a vakolatot, ugyanezzel a technikával dolgoztunk az új részben is. Itt a régi technikát új köntösbe öltöztettük: szellőztetett homlokzatot alakítottunk ki, a fa szerkezetre párnafákkal lemezburkolat került, arra faburkolat, úgy, hogy szellőzni tudjon mindkettő” – avat be az építkezés rejtelmeibe is.
A galériás hálószoba tágas és kényelmes, csodálatos kilátással a kertre • Fotó: Benedek Helga
Áradó fény, kint és bent
Annak ellenére, hogy viszonylag kicsik a terek, árad a fény az egész házban az ablakoknak köszönhetően: a nappaliban és a hálószobában is elmosódnak a határok a kint és a bent között, szinte együtt lélegzik a ház a természettel. Ehhez az érzéshez hozzájárul az is, hogy a nappali vízköpenyes kandallója látja el a házat meleggel és melegséggel. „Amikor begyújtunk, recseg a ház:
dolgozik, beszélget a fa, mintha valamit mondani akarna, hiszen élő, ezért jó és egészséges”
– vallja a házigazda, hozzátéve, hogy a fahordás rituáléja közös program a kislányával, miközben gondolkodni és beszélgetni lehet az élet fontos dolgairól.
Új és régi határán a természet
A nappali kellemes melegéből kimegyünk az udvarra, hogy kívülről is megcsodáljuk a nem mindennapi formákat, a fa mindenhatóságát a csomafalvi portán. Az új toldás és a régi ház közötti határon ott áll az említett körtefa, szoros egységet alkotva a házzal,
hirdetve a megújulást, a természet körforgását.
Az új részt körbeölelő, lebegő terasz, a cserefa alapokra helyezett, pallószerű járda és a homlokzaton fellelhető hagyományos motívumok új, kortárs formát, tradicionális anyaghasználatot mutatnak.
A fürdőszobában, akárcsak az egész házban, praktikus, könnyen tisztítható műgyanta padló, a falon kerámia alapú falfesték • Fotó: Benedek Helga
„A vízelvezetés szempontjából újszerű megoldást választottunk: nincs eresz, a víz végigfolyik a homlokzaton, és a körtefa mögötti rejtett csatornán folyik le a járda alá, részben táplálva vízzel a fát” – beszél a technikai részletekről a házigazda, de megmutatja a vendég-mókusnak épített kétszintes házikót, a kortárs formákat viselő fatárolót, a faragott zsalugátereket, az olvasósarkot, az árnyékos teraszt, a tető faszerkezetének folyton változó színvilágát is. Megcsodáljuk az újraépített csűrt, a hatalmas gyümölcsöskertet, és a másik régi házat, ahová saját irodáját tervezi Árpád.
A nappali üvegablakai a kint és bent határait „feszegetik” • Fotó: Benedek Helga
„A fát a saját életünkkel azonosítom: amennyit törődünk vele, annyi ideig él, változik, alakul” – vallja a fiatal építész, és búcsúzóul megmutatja azt a régi, faragott Mária-szobrot, amelynek pontos mása hamarosan újra udvaruk ékessége lesz, a több generáció életét végigkísérő körtefával együtt.
korábban írtuk
Erdők, mezők üzenetét hordozzák: a gombák
Rendszeresen, hetente több alkalommal fogyasztva, a gombák rákmegelőző hatásúak, D-vitaminnal látják el a szervezetet, hozzájárulnak az agy, valamint az emésztőrendszer egészségéhez, ezáltal a jobb immunitáshoz is.
