Egy perce sem vagyunk a házban, máris gyerekzsivaj vesz körül, a konyhába vonulunk beszélgetni, hiszen mégiscsak az a szíve a lakásnak: Linda ott időzik a legtöbbet, ott dagasztja a kenyeret, oda rohan a család apraja-nagyja, ha segítségre van szüksége. Négy és fél éve költöztek a kétszintes házba, ami tulajdonképpen egy szolgálati lakás, a Maradj itthon program révén kapták meg. Bár nem az övék, nagyon szeretik – most is éppen egy nagyobb átalakítást terveznek.
Linda a költözéskor volt harmadik gyermekével „nagy-nagy pocakos” várandós, és mivel az emeletre vezető lépcső még nem volt kész, a felső szintet hónapokig nem látta, Jocó rendezte be. „Nekem attól otthon egy otthon, hogy élet van benne” – magyarázza vendéglátónk. A barátnői is gyakran mondják, hogy náluk nagyon jól el lehet lazulni, mert nem túl pedáns a lakás.
Élettel teli átjáróház
A konyha egyértelműen Lindát tükrözi – a konyhabútort is maga tervezte –, na meg azt, hogy kézműveskedik: fazekal, makramézik, fest, rajzol, nemezel. A helyiség egyik legizgalmasabb eleme a tiritarka falicsempe, eredetileg Linda és egy barátnője készítették volna kézzel, de végül Lengyelországból rendelték meg.
A konyha a nagy családi összejövetelek helyszíne is, mivel Linda nagycsaládban nőtt fel, fontosak számára az ilyen események, például a karácsony, amikor náluk gyűlnek össze. Valószínűleg azt is otthonról hozza, hogy mindig mindenki előtt nyitva az ajtó, nem kell bejelentkezni, ha egy barát, rokon vagy szomszéd átugrana. „Általában vagány átjárós ház a miénk” – magyarázza Linda.
Nem dráma egy firka a falon
Rengeteg gyerekrajz és fotók, többnyire a család alkotásai tűnnek fel a konyhában, de akad kép Linda ovisairól is. Három saját gyerek mellett nem sok tér jut a tanítványainak, az emeleten található varrósarok azonban gyakran a munkáról szól, ott készíti elő az oviba szánt dolgokat. A konyha ajtófélfáján látjuk azt is, hogy ki milyen magas, „nálunk az ilyesmi nem téma: egy firka a falon, egy kis ceruza, karióka nem jelent drámát” – indokolja a családanya.
Talán a pedagógusi következetességének köszönhetően, Lindáéknál rend és szabályok vannak: míg az alsó szint talán kicsit inkább a felnőtteké, az emelet a gyerekek birodalma. Ott ők takarítanak. Linda ezt a fajta rendet igyekszik a mindennapokba is bevezetni: van egy csendóra, amikor anyát nem lehet zavarni. Ilyenkor a teraszon vagy a nappaliban olvas, lazít.
„Ami fent van, az az ő dolguk. Játszhatnak, lehet nagy kupi, de minden este, lefekvés előtt van a takarítás. Persze, ilyenkor Zente mindig eljátssza, hogy ő a király, és a lányok a szolgák, akik rendet kell rakjanak. De jól működik a dolog. Mindennek megvan a helye, tudják, hogy mi hova jár, és az szabály, hogy a fenti birodalomból nem jönnek le a dolgok.”
Bevált módszer az éjszakai „gyermekvándorlás” ellen
A hálószobát szintén „szabályok” lengik körül, hisz Kolcsárék meglátása szerint egy házasságban nagyon fontos, hogy a férjnek és a feleségnek legyen egy saját helye elvonulni. Az éjszakai „népvándorlás” ellen azt találta ki Linda, hogy reggel az kap matricát, aki a saját ágyában ébred – kivételt képez, ha valaki beteg, vagy rosszat álmodott. A rendszer bevált, a gyerekek szorgosan gyűjtik a matricákat, amelyeket a konyhaajtón mi is megszámolhatunk.
A hálószoba egyik legérdekesebb díszítőeleme egy gipszminta Linda várandós pocakjáról, amelyet utólag ő maga színezett ki. Ma már sajnálja, hogy csak az egyik terhességekor készült ilyen.
De a helyiség fontos részei a fotó kollázsok is, amelyek valamilyen formában a ház minden pontján jelen vannak. „Nagyon szeretjük az emlékeket, és ezáltal a fotókat is, rengeteget fotózkodunk” – mutatja a közös szelfiket és férje előadásfotóit.
Le sem tagadhatná, hogy óvónő a család lelke
Fent, a gyerekek birodalmában elkülönül a lányok és a legény tere. A lányok szobáját nagyméretű festmény díszíti, amelyet Linda és Jocó közösen festettek – s bár van még, amit dolgozni rajta, lassan a gyerekek is kiegészítgetik. Linda festményei több helyen is visszaköszönnek, de a berendezés a gyerekek óhajait tükrözi. Zente szerint nem fontos a rendrakás, de lakberendezéssel kapcsolatos óhajai neki is gyakran vannak.
Bár nem tudatosan, de tény, hogy sok mindent „hazavisz” az óvónő a munkájából, például adventkor vagy ha Szent Mihály-, Szent Márton-napra, készülnek az óvodában, akkor otthon is ezek jegyében díszítik fel a lakást. Vendéglátónk nagyon szereti a virágokat, mivel a növények életet adnak egy lakásnak, így sok is van belőlük. A nappali a lakásnak az a része, ami legkevésbé tükrözi Lindát, de Zonga lányuk kedvenc helye, hiszen ott van a „zongora” is: jelenleg egy szintetizátor – de hamarosan egy igazi zongora is díszíti az élettel teli Kolcsár-nappalit.
Fotó: Kristó G. Hunor
korábban írtuk
Kolcsár Jocó: A tehetség édeskevés
Ha megszólal, mindenki odafigyel rá, humora egyedi. Kolcsár József a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház oszlopos tagja, Kézdivásárhelyen színházat és színjátszó csoportot vezet, emellett rendez és játszik, s még a zenéléstől sem riad vissza, hiszen a Tesztoszteron Zenei Alakulat nevű, színészekből álló bandát erősíti. (Cikkünk a Nőileg magazin 2019. szeptemberi lapszámában jelent meg.)
