Mint egy nagymamai kényeztetés: gesztenye ételmese

Először egyetemista koromban ettem sült gesztenyét. Oly nagyon különbözött az agyoncukrozott, mesterséges rumaromával felturbózott gesztenyepürétől, hogy kételkedtem, egyáltalán ugyanarról az alapanyagról van-e szó. Az émelyítő bolti püré után olyan volt, mint egy nagymamai kényeztetés. Meleg, puha, épp csak annyira édes, amennyire jólesik. S milyen jó találmány utcán árulni a forró gesztenyét: a hidegtől elgémberedett kezünk életre kap, miközben kivarázsoljuk a szenes héjból a becses kincset.

Hirdetés

Fotó: Dimény-Varga Tünde

A sültgesztenye-evést nem lehet elkapkodni. Akár utcán fogyasztjuk, akár otthon sütjük, idő kell, amíg elkészül, amíg annyira hűl, hogy meg tudjuk hámozni. A gesztenye lelassít, arra sarkall, hogy jelen legyünk, sült gesztenyét enni mindfullness-gyakorlat a javából!

Kutatások igazolják, hogy a lassan elfogyasztott eledel bekapcsolja a jóllakottságérzetet, ha lassan, komótosan eszünk, nem nagyon tudjuk degeszre enni magunkat. A világ felfokozott ritmusa arra késztet, hogy túl gyorsan együnk túl sokat.

Hirdetés
A gesztenye-evés pedig visszavisz egy régebbi világba, amelynek más, emberibb ritmusa volt. Igazi komfortétel tehát a forró gesztenye.

Nyugtat, mert lelassulunk általa, mert édeskés íze bekapcsolja azt az ősi gombot, amely az édes ízt összekapcsolja a biztonságos táplálékkal.

Továbbá a meleg ételek fogyasztása szintén megnyugtató, mert fokozódik a bolygóideg-aktivitás, a paraszimpatikus idegrendszeri szabályozás. Ha meleg ételt – levest, egy forró italt, vagy sült gesztenyét – fogyaszthatunk, az idegrendszerünk úgy érzékeli, hogy nagy baj nem lehet! S akkor még nem beszéltem a sült gesztenye illatáról, amely a szerencsésebbekben gyermekkori emlékeket idéz. De

sokakban a sült gesztenye illata összekapcsolódik az ünnepvárással, a téli sétákkal, régi, havas telekkel.

A szagok sokkal közvetlenebb érzelmi reakciókat képesek kiváltani, mint bármelyik más érzékszervi inger. A gesztenye lassan felszívódó szénhidrát-forrás, így képes a szerotoninszintet is pozitívan befolyásolni, tehát a hangulatunkra is hatással van. Natúr formájában alakbarát élelmiszer, remélem, van, akinek ez az információ is képes növelni a szerotoninszintjét!

A gesztenyét rendkívül változatosan lehet elkészíteni, az itt bemutatott gesztenyekrémleves, a gesztenyés saláta és a gesztenyés tiramisu a téli ünnepkör bármelyik napján megállja a helyét.

Gesztenyekrémleves szarvasgombás olajjal

Hozzávalók: kb. 60 dkg sült/főtt gesztenye (tisztítva), 1 kis hagyma, kevés olaj, 1,2 l zöldség alaplé, só, bors, késhegynyi chili pehely, késhegynyi füstölt paprika, 1 dl tejszín, 2 evőkanál étkezési keményítő, szarvasgombás olaj

•  Fotó: Dimény-Varga Tünde

Fotó: Dimény-Varga Tünde

Elkészítése: A hagymát megpucoljuk, kockára vágjuk, kevés olajon megdinszteljük. Hozzáadjuk a gesztenyét, a fűszereket és az alaplevet. Összeforraljuk, majd krémesre turmixoljuk. A tejszínt elkeverjük a keményítővel, kevés forró levest adunk hozzá, majd a leveshez öntjük, újra forraljuk. A levest szarvasgombás olajjal meglocsolva tálaljuk.

Ropogós pulykamellszeletek gesztenyés-narancsos édesburgonyasalátával

Hozzávalók: 50 dkg pulykamell, só, bors, 2 evőkanál liszt, 1 tojás, 15 dkg panko morzsa, olaj, 30 dkg édesburgonya (tisztítva), olívaolaj, szumák, 25 dkg tisztított gesztenye, 1 narancs, 4 marék vegyes saláta, ½ narancs leve, 1 evőkanál méz

•  Fotó: Dimény-Varga Tünde

Fotó: Dimény-Varga Tünde

Elkészítése: A húst szeletekre vágjuk, vékonyra kiklopfoljuk, sózzuk, borsozzuk. Lisztbe, felvert tojásba, majd panko morzsába panírozzuk, forró olajban ropogósra sütjük. Az édesburgonyát meghámozzuk, kockára vágjuk, olívaolajjal, sóval, borssal, szumákkal elvegyítjük, sütőben megsütjük. Egy nagyobb tányéron elhelyezzük a salátát, rárakjuk a sült édesburgonyakockákat, közéjük rakjuk a gesztenyét és a narancsszeleteket. Olívaolajból, narancsléből és a mézből öntetet készítünk, a salátára locsoljuk. A ropogós pulykaszeletekkel tálaljuk.

Gesztenyés tiramisu

Hozzávalók: 30 dkg babapiskóta, 65 dkg gesztenyepüré, 50 dkg mascarpone, 1,5 dl csokoládélikőr, 5 dkg étcsokoládé

•  Fotó: Dimény-Varga Tünde

Fotó: Dimény-Varga Tünde

Elkészítése: 50 dkg gesztenyepürét krémesre kavarunk a mascarponéval. A megmaradt püréből gesztenyeszerű golyókat formálunk. A csokit gőz fölött megolvasztjuk. A gesztenyegolyók nagyobbik részét csokiba forgatjuk, hogy úgy nézzenek ki, mint a gesztenyék. A csokilikőrt vízzel kissé felhígítjuk, a piskótákat belemártjuk. A piskóták 1/3-át lerakjuk egy tálba. Rákenjük a gesztenyés krém 1/3-át. Ezt még kétszer megismételjük. Az utolsó rétegnél a tiramisurúd külsejét is bevonjuk a krémmel. A megmaradt olvasztott csokit rácsurgatjuk, villával mintákat húzunk bele. A csokis „gesztenyéket” a tetejére rakjuk. Behűtve tálaljuk.

korábban írtuk

Munkafüggőség – amihez gyakran tapsol a környezet
Munkafüggőség – amihez gyakran tapsol a környezet

A munkafüggőségnél nincs fizikai függőség, nincs sóvárgás, ami nagyon nagy szenvedést okoz más függőség esetében, és ez előny. Viszont nehézség is, mert egy viselkedés az, ami kiváltja az adrenalint, ami a jó érzést hozza el.

Hirdetés