ARCHÍV Sárkányok kertje – kalandozás az óriások világában

Ahhoz, hogy visszatérjünk a mesék világába, nem kell az Óperenciás-tengerig vagy az üveghegyen túlra menni. Elég, ha elautózunk a hepehupás Szilágyságba. (Cikkünk a Nőileg magazin 2019. júniusi számában jelent meg.)

Dolcsevítá
2020. június 26., 07:38
Pap Melinda

• Fotó: Fodor Enikő

Zsibón innen, Zilahon túl, Almásgalgó határában található Erdély egyik leglátványosabb sziklaképződménye, a felszíni erózióval létrejött Sárkányok kertje. A 32,5 hektáros védett terület a „lakóiról”, az óriásokra, sárkányokra hajazó sziklatömbökről kapta nevét.

A különleges természeti látványosság könnyen megközelíthető Kolozsvárról vagy más erdélyi városból, és

ideális helyszín egy egynapos kiránduláshoz, de akár egy többnapos szilágysági túra része is lehet.

Gépkocsival az 1G jelzésű úton juthatunk el Almásgalgóig, ahol tábla jelzi a természeti látványosságot, melyet a sasszeműek már az országútról észrevehetnek.

A Sárkányok kertjének aljában kiépített parkoló várja a látogatókat, akik innen aszfaltos úton sétálhatnak el az óriások és sárkányok birodalmába. Ajánlatos előbb a suvadásos domboldalról szemügyre venni a mesebeli világot, innen láthatók legnagyobb pompájukban a különös alakú óriáskövek: tornyok, kúpok, gúlák, oszlopok. Köztük gomba-, ember- és állatformájú is bőven akad, bizarr alakjukról kapták mesebeli nevüket is. Van itt Sárkányfióka, Varázsló, Szerelmespár és egyéb mesés képződmény is.

• Fotó: Fodor Enikő

• Fotó: Fodor Enikő

A helyhez legenda is fűződik, a népi hiedelem szerint a sziklatömbök egy pásztorleány és egy vadász szerelmének állítanak örök emléket. A csodálatosan szép pásztorleány épp juhait legeltette, amikor a nyalka vadász beszédbe elegyedett vele és beleszeretett.

A falu egyik módos gazdája azonban a saját lányát szánta a jóképű fiúnak, ezért nem nézte jó szemmel szerelmüket.

Amikor egyszer a fiatalokat ismét beszélgetésen kapta – miközben a nyáj szanaszét széledt –, a gazda elátkozta a pásztorleányt, és az juhaival együtt azonnal kővé dermedt. Hajnalonként és alkonyatkor, amikor a nap megvilágítja a kert sziklatömbjeit, ezek legelésző juhoknak tűnhetnek, ahogy a legenda is tartja.

• Fotó: Fodor Enikő

• Fotó: Fodor Enikő

Az érdekes alakzatokat közelről is szemügyre vehetjük, a Sárkányok kertje fölé magasodó suvadásos, erdős dombtetőről ugyanis turistaösvény vezet le a kertbe. Van olyan képződmény, amelyikre akár fel is lehet mászni, vagy a sziklatömbök közötti szűk hasadékon kell átaraszolni.

• Fotó: Fodor Enikő

• Fotó: Fodor Enikő

Külön érdekessége a helynek, hogy az erózió miatt a sziklatömbök folyamatosan változnak, régi leírásokban még 25–30 méteresként emlegetik őket, ma már nem akad köztük 10–15 méteresnél magasabb.

Az idő vasfoga alakjukat is egyre alakítja.

Ebből a megfontolásból sem árt mielőbb ellátogatni a sárkányok és óriások birodalmába vagy időről időre visszatérni a folyamatosan változó, mindig új csodával kecsegtető mesevilágba.

korábban írtuk

Haáz Bence h(a)áza: Napsütötte otthon, őzek, rókák és fácánok szomszédságában
Haáz Bence h(a)áza: Napsütötte otthon, őzek, rókák és fácánok szomszédságában

Csupán tizenöt percnyi autóútra Kolozsvár nyüzsgő belvárosától, Györgyfalva egyik legmagasabb dombján, közel az erdőhöz található Haáz Bence, a Transilvania Filharmónia oboaművészének napfényes vályogháza.