Ott fenn áll a hegyen, akárcsak a mesében – legalábbis gyermekként én így képzeltem el a várakat.
Barcarozsnyó
Erdély legnagyobb erődítményének története a 13. századig nyúlik vissza, az Erdélyben rövid ideig jelen lévő Német Lovagrend idejéig, más források szerint Rozsnyó szász lakossága építette saját maga védelmére, valamikor a 15. században.
Ellenséges sereg jött – mert az elég gyakran előfordult errefelé –, akkor a lakosok vagyonukkal, szalonnájukkal, liszteszsákjaikkal együtt beözönlöttek az átlagosan öt méter vastagságú falak mögé,
és várták, amíg elvonul a vész. Olyan is a vár belülről, mint egy minifalu: utcácskák, mindenféle épületek láthatók, és van egy szuper mély kút is (146 méter!), amit a fáma szerint török hadifoglyokkal ásattak ki. Jelenleg a felújítás miatt a felső vár nem látogatható. A várhegy tövében vannak parkolók, a nagyobb élményért érdemes gyalog felsétálni.
• Fotó: illusztráció: Pixabay
Törcsvár
Az egyik leglátványosabb épület, amit valaha láttam, a legjobb fotókat a régi vám mellől lehet készíteni a várkastélyról. Ami – bármit is akarnak belénk sulykolni még ott helyben is – nem Drakula-kastély, és nem is „Brán-kastély”, mint sokan mondják Székelyföldön. A Törcsvári-hágó védelmére I. Lajos magyar király engedélyével 1377-ben épült fel egy sziklás magaslaton.
Fekvéséből adódóan a nehezen bevehető erősségek közé tartozott. Izgalmas a története, de nem a Drakula néven becézett Vlad Țepeș miatt – neki sok köze nincs a várkastélyhoz, maximum járt vagy raboskodott itt.
Ma viszont szellemére épül a brand, lehet ezen sajnálkozni is akár, de ez van. A vár sokáig Brassó városáé volt, aztán koronázási ajándékként egyszer Zita királynénak, majd kicsit később Mária román királynénak adományozták. Magántulajdonban van, és az egyik legotthonosabb váracska (ha nem egy ünnepnapon vagy nyáron látogatjuk meg, mert akkor a tömegtől alig lehet valamit látni). Megőrizte középkori jellegét, a belső helyiségekben a román királyi család emléktárgyaiból állandó kiállítás tekinthető meg. A több évszázados magyar vonatkozású múlt viszont köddé vált, de felár ellenében középkori kínzóeszközökkel kárpótolhatjuk magunkat. Persze a Drakula-kultusz jegyében. Ha van hozzá gusztusunk…
• Fotó: Castelul Cantacuzino/Facebook
A Cantacuzino-kastély
A hegyek felé vesszük az irányt, aztán az 1-es országúton beérünk Bușteni-be. Talán innen a legszebb a Bucsecs látványa, de a településen egy romantikus külsejű kastélyt is találunk. A Gheorghe Grigore Cantacuzino, egy 1094-től jegyzett bizánci származású, román arisztokrata család leszármazottja által az 1900-as évek elején épített kastély stílusa neoromán.
Belseje díszes, megadták a módját annak idején: olasz kerámia, míves mozaikok, faragott és festett kazettás mennyezet, a családtagokat ábrázoló festmények, carrarai márványból készült lépcsők, címerkiállítás nyűgözi le a látogatót.
Csodálatosan szép kert veszi körül az épületet, mindezt pedig olyan panoráma tetézi, hogy már csak az megéri a belépti díjat. Elegáns éttermét is ki lehet próbálni, kétnyelvű (román és angol) honlapját pedig érdemes gyakran felkeresni, mert különleges művészeti kiállításokat is szoktak itt szervezni.
• Fotó: illusztráció: Pixabay
Peleș-kastély
A vártúrát stílszerűen koronázzuk meg a román királyok nyári rezidenciájával. A Peleș-kastély I. Károly idejében, a nyolcszázas-kilencszázas évek fordulóján épült neoreneszánsz stílusban. Egyedi látványa, stílusa, művészi értékei miatt Európa jelentős műemlékei között van a helye.
Látogatására érdemes több időt szánni (vagy többször is visszamenni), mert egyszerre szinte befogadhatatlan a sok látnivaló.
Mintegy 160 szobája van, és csak a fegyvergyűjtemény több ezer darabot tartalmaz! Van császári lakosztály is, hiszen a kastélyban magát Ferenc József Habsburg uralkodót is vendégül látták anno. A királyi kastély 1953 óta múzeum, és ma már többnyelvű tárlatvezetés vehető igénybe. Csak román nyelvű honlapján a gyűjteményekről, de az aktuális nyitásrendről is lehet tájékozódni.
korábban írtuk
Ugron Hanna: A kultúra nem díszítőelem
Szívét-lelkét, tudása legjavát teszi az általa kigondolt és levezetett projektekhez és programokhoz. Ugron Hanna a Mathias Corvinus Collegium akadémiai csapatának munkatársa, civilben mókamester, aki energiájával és humorával betölti maga körül a teret.
