„Homoródon villa eladó” – mindössze ennyi állt a hirdetésben, amikor a székelyudvarhelyi építész, Csíki Barna és felesége, Lukács Petra falusi ház után kutakodva felfedezték az egyik hirdetőújságban.
Akik lakják
„De hát ez egy lepukkant villa!” – aggódott a szegedi származású Petra, s utólag elmesélve elképzelni sem tudta, miként lesz a homoródi villából családi otthon, még ha a férje építész is.
„Út sem volt az épülethez, valósággal omladozott, még meg sem vettük, de már az első látogatáskor kicseréltem gyorsan három cserepet, hogy ne ázzon tovább” – meséli Barna az 1942-ben épített nyaralóról.
A bejáratnál régi fénykép, korabeli tervrajzok. És micsoda véletlen, a múlt századi fotográfián Barna édesanyja és nagymamája könyököl a villa tornácán. „Az ikervilla egyik építtetője édesanyám keresztapja volt, jó barátságban voltak, sokat jártak ide” – magyarázza a sorsszerűséget. Mégis, az államosítás és a homoródi diáktáborok után évtizedekkel, véletlenül bukkant rá a romos állapotú nyaralóra abban a bizonyos hirdetésben.
Dézsma, a kölyök kuvasz velünk roppant barátságos. Nem úgy a rendszeresen erre járó medvékkel. Igaz, a nagyvad legutóbbi látogatása óta – amikor is a család egyetlen kecskéjét széttépte – villanypásztor segíti a házőrző munkáját, egyelőre sikerrel. A bejárat előtt régi lóca, színben harmonizáló dísztök, kövirózsa, kovácsoltvas szék. A legtöbb bútor székelyföldi falvak kidobott darabjaiból vált saját kezű felújítás után a ház ékévé – magyarázzák vendéglátóink.
Élő borostyánból az ajtódísz, a kopogtató kedves fa fakopács. Mert mi más is szolgálhatna ennél autentikusabb kopogtató gyanánt? A férfi és női egységet jelképezik az újrafaragott kopjafadíszek az ikervilla két tornyán. „Természetközeli helyet kerestünk, olyat, ahol nincsenek közeli szomszédok” – mesélik az otthonkeresés nem egyszerű folyamatát. Körülöttük mindenhol fák, a szomszédos, szebb időket látott villákat nem lakják.
A borvízforrás adott, így palackozott ásványvíz vásárlásával nem terhelik a környezetet, igaz, a mindennapok itt sokkal nehezebbek, mint, mondjuk, Székelyudvarhely szívében – teszik hozzá. Építész lévén, Barni tervezte meg a felújítást, ám a munka nagyját is saját kezűleg végezte, legalábbis azokat, amelyekre nem tudtak embert találni.
Alapból vásárolniuk kellett egy Lada Nivát, utat építettek, s máig egy saját „fejlesztésű” hókotróval, a Ladával tolják el a havat télen.
A pincében 600 liter tartalék víz a gyakori vízhiány ellen, az elektromosáram-kiesést generátorral orvosolják. A kapcsolók mellett mérnöki alapossággal szerkesztett feliratok, a teendők pontos sorrendje víz- és áramszünet esetén, ha a ház ura épp nem lenne otthon.
Frissen sülő almás pite teremt otthon-illatot, a fehér, natúr festékkel lekent falburkolat skandináv hangulatot áraszt. A családi tűzhely még a „magyar világból” való, a szentegyházi vasöntöde néhai terméke. Leggyakrabban azon főznek, nem az indukciós tűzhelyen. „Máréfalván találtam, sok disznóvágást túlélhetett már. Lemarattam, újrafestettem” – meséli a történetét Barni. Csillárként megfordított IKEA-s szennyeskosár funkcionál. Bútorturkálós székek és fotelek, a nappali közepén „minden gyerek álma”-hinta lóg alá. Retró hangulatú réz villanykapcsolók, alája felújított thonet szék dukál. A lenti mellékhelyiség az egyetlen, amelynek nincs ablaka a házban – gyönyörű álablakkal pótolták a hiányt.
„Senkinek nincs ekkora patkányfogója!” – mondta egy korábbi vendég az okosan kitalált lépcsőlezáró lappancsra, melyet fellógatott súlyok tartanak fenn, illetve választja el a földszintet az emelettől, s amelyet az ötéves Dóri és a hároméves Anna is könnyedén használ.
Egykor ikervilla lévén, lent két egyforma terasz – egy a reggeli kávéhoz, egy a napnyugta ideális szemléléséhez –, a fenti pedig csupán a panoráma csodálatára szolgál.
Balra Barna dolgozószobája, mellette egy ma még tárolóként használt helyiség, középen a letisztult fürdőszoba hatalmas ablakaival néz délnek.
A fürdőkád Csíkszentléleken szolgált állatitatóként, új zománcot kapott, a lábai Orosházáról érkeztek – mesélik kacagva a lábas kád történetét.
Petra kislánykori falvédője a gyerekszoba éke – igaz, azóta a helyhez igazították: kedves medve került helyi sajátosságként még rá. Ugyancsak Petra harmincéves bútorai láthatók – vidám színekkel újrafestve – a lányok szobájában,
a szülők hálója jelenleg mellettük, a villa egyik tornyában kapott helyet. Sikongva ugrálnak a lányok az ágyon, Dóri büszkén mutogatja Sári babát.
A kívülről impozáns, enyészettől megmentett villában egykor székelyföldi családok pihenték ki a hétköznapok fáradalmait. Ma már a hétköznapokon is otthon, az egyszerűség, az újrahasznosítás és fenntarthatóság jegyében.
Csíkiék megállapodtak Csíkszereda és Székelyudvarhely között, az erdő csendjében, s hamarosan nemcsak Dézsma kap új társat maga mellé, de egy újabb Csíki gyerek is örvendhet a természetközeli lak felettébb munkás, de nyugalmat árasztó miliőjének.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Friss lapszámunkat alább kérheted:
